Hidrológiai tájékoztató, 2002

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: Az Erdélyi-középhegység

Érdemes azonban megemlíteni a fúrási napló alapján elkészített Uzemdiagramot (7. ábra), mely augusztus 24-én készült. Az ábrázolt időt tekintve nem ismeretes azon eseménysorozat, mely a szünetek idejét mutatja, mely az öszszes felvett 171 nap x 24 óra, azaz a 4104 órának időkiesésként a 45,71%-át teszi ki. felvéve: 1927; VIII. 24-én. Gssztdó - 171 »24= 4104

K I. Fúrással eltöltött idő, 2. Csövezéssel eltöltött idő, 3. Mentőmunkálatok ideje, 4. Fúrók kiváltásával eltelt idő, 5. Gépjavitással és -szereléssel eltelt idő, 6. mellékmunkákkal eltelt idő, 7. Szünetek ideje. Sajnos Schmidt E. Róbert augusztus végén elhagyta a szegedi fúrás helyét, így a további munkákról a tőle megismert pontos ismertetést nem kaphattunk és sajnos az elkészített disszertáció anyaga sem ismeretes, mely az 1928-ban megszerzett bányamérnöki diplomájához kellett készítenie. (Rónai András szerint 1929-ben a szegedi egyetemen szerezte meg a geológiai doktori fokozatot.) A fúrás további eseményei A következő másfél hónapban a 178 mm 0-jű beléscsőrakatot 741 m-be építették be agyagos rétegbe, majd a 146 mm 0-jü béléscsőoszlop elé folytatták a fúrást a tervezett 1000 m-ig. A 146 mm 0-jű béléscsőrakatot 0-936,1 m-ig építették be. A megkezdett homokréteg tovább-, illetve átfúrásával 954 m-ig haladtak, de a továbbfúrást a béléscső hiánya miatt be kellett fejezni. Szakmai döntés alapján 936-943 m-es homokréteget szürőzték be a 121 mm 0-jü béléscső rakatnak 931-944 m közé történő beépítésével. A lyukkiképzésnek meg is lett az eredménye, melyről a napi sajtó így adott tájékoztatást október elején: „ötvennyolc fokos víz tört fel kedden reggel a méiykútból. Földgáz is jön." majd „vastag sugárban tört fel a forró víz. Senki sem akart hinne csodában, melynek híre pillanatok alatt repülte be az egész várost és hatalmas tömegeket csalt a mélykút fúrás rácsos kerítése mögé. Hét hónapos szakadatlan munka után 58 °C-os víz jön 944 m mélységből. 1927. október 12. a szegedi hőforrás születésnapja!" Az 52 "C-os alkali-hidrogén karbontáos hévizet december 2-án vezették be a gőzfürdőbe, majd a MÁV igazgatósági épületébe. A víz kedvező hatására gyorsan felfigyeltek és megfelelő vizsgálatok után 1938. februárjáan kapta meg a gyógyjelleg elismerését. Az első szénsavval telített palackok 1938. márciusában kerültek forgalomba, majd megépült a modern vonalú ivócsarnok. A gyógyforrás, azaz „a nagy artézi kút" névadója Patzauer Dezső vállalkozó lánya, Patzauer Anna lett. A kút fölé táncoló nőalak szoborral díszített oszlopot állítottak és kultúr-környezetben közkinccsé téve az „Anna-kút" vizét. Az Erdélyi-középhegység GÓG IMRE Több évtizedes Hidrológiai Társasági tanulmányútjaink alkalmával felkerestük a szomszédos országok hegyvidékeit, tanulmányoztuk a vízfolyásokat, vízépítési műtárgyakat. Erdélyi útjaink során, ezen országrész nagy tájai közül a Körös-vidéket közvetlenül érintő Erdélyiközéphegységet kerestük fel a legtöbb alkalommal. Ezen a területen is a vízügyi létesítményeket és természeti ritkaságokat kerestünk, de nem mentünk el történelmi és turisztikai látványosságok mellett úgy, hogy ne néztük volna meg azokat. Az Erdélyi-középhegység a Kárpát-medence középső és keleti fiókja, az Erdélyi-medence és a Tiszai-Alföld között (nyugaton az Alföld síkjába simul) 250 km hosszan, 50-150 km szélességben húzódó 18 300 km

2 kiterjedésű hegy- és dombvidék terül el. (1. ábra) Északon a Visó völgyéig terjed, délen a Maros völgye a határa. Sürü erdőségekkel borított, alig tagolt, változatos felépítésű hegyvidék. Az Erdélyi-középhegység földtani szempontból egyik legértékesebb vidéke Erdélynek. Turisztikai körzetesítése is a kőzettani értékeken alapul (karsztjelenségek, ásványkincsek, földtani, ásványtani, őslénytani érdekességek, ritkaságok stb.). Turisztikai látványosságokban Erdély egyik leggazdagabb régiója ez a terület. Idegenforgalmi értéke: változatos domborzat, karsztformák, ásványvízforrások, természetes és mesterséges tavak, sajátos hegyvidéki települések, üdülőhelyek, néprajzi hagyományok, folklór fesztiválok és népünnepélyek. Hasonlóan változatos a hegység éghajlati-biogeográfiai képe. A nyugati oldal az érkező légtömegeket megcsapolva 1000-1500 mm csapadékot kap - a legtöbbet a legmagasabb tetők - keleten viszont, főleg az Erdélyi-medencéhez közelebb csak 600-800 mm hull. Az évi középhőmérséklet ugyanakkor még a magasabb részeken sem süllyed 7 °C alá. Az eltérő csapadékviszonyok a nö31