Hidrológiai tájékoztató, 2002

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: Az Erdélyi-középhegység

Érdemes azonban megemlíteni a fúrási napló alapján elkészített Uzemdiagramot (7. ábra), mely augusztus 24-én készült. Az ábrázolt időt tekintve nem ismeretes azon ese­ménysorozat, mely a szünetek idejét mutatja, mely az ösz­szes felvett 171 nap x 24 óra, azaz a 4104 órának időkiesés­ként a 45,71%-át teszi ki. felvéve: 1927; VIII. 24-én. Gssztdó - 171 »24= 4104 K I. Fúrással eltöltött idő, 2. Csövezéssel eltöltött idő, 3. Mentőmunkála­tok ideje, 4. Fúrók kiváltásával eltelt idő, 5. Gépjavitással és -szerelés­sel eltelt idő, 6. mellékmunkákkal eltelt idő, 7. Szünetek ideje. Sajnos Schmidt E. Róbert augusztus végén elhagyta a szegedi fúrás helyét, így a további munkákról a tőle megismert pontos ismertetést nem kaphattunk és sajnos az elkészített disszertáció anyaga sem ismeretes, mely az 1928-ban megszerzett bányamérnöki diplomájához kel­lett készítenie. (Rónai András szerint 1929-ben a szege­di egyetemen szerezte meg a geológiai doktori fokoza­tot.) A fúrás további eseményei A következő másfél hónapban a 178 mm 0-jű be­léscsőrakatot 741 m-be építették be agyagos rétegbe, majd a 146 mm 0-jü béléscsőoszlop elé folytatták a fú­rást a tervezett 1000 m-ig. A 146 mm 0-jű béléscsőraka­tot 0-936,1 m-ig építették be. A megkezdett homokréteg tovább-, illetve átfúrásával 954 m-ig haladtak, de a to­vábbfúrást a béléscső hiánya miatt be kellett fejezni. Szakmai döntés alapján 936-943 m-es homokréteget szü­rőzték be a 121 mm 0-jü béléscső rakatnak 931-944 m közé történő beépítésével. A lyukkiképzésnek meg is lett az eredménye, mely­ről a napi sajtó így adott tájékoztatást október elején: „ötvennyolc fokos víz tört fel kedden reggel a méiykút­ból. Földgáz is jön." majd „vastag sugárban tört fel a for­ró víz. Senki sem akart hinne csodában, melynek híre pillanatok alatt repülte be az egész várost és hatalmas tö­megeket csalt a mélykút fúrás rácsos kerítése mögé. Hét hónapos szakadatlan munka után 58 °C-os víz jön 944 m mélységből. 1927. október 12. a szegedi hőforrás szüle­tésnapja!" Az 52 "C-os alkali-hidrogén karbontáos hévizet de­cember 2-án vezették be a gőzfürdőbe, majd a MÁV igazgatósági épületébe. A víz kedvező hatására gyorsan felfigyeltek és megfelelő vizsgálatok után 1938. február­jáan kapta meg a gyógyjelleg elismerését. Az első szénsavval telített palackok 1938. márciu­sában kerültek forgalomba, majd megépült a modern vo­nalú ivócsarnok. A gyógyforrás, azaz „a nagy artézi kút" névadója Patzauer Dezső vállalkozó lánya, Patzauer An­na lett. A kút fölé táncoló nőalak szoborral díszített osz­lopot állítottak és kultúr-környezetben közkinccsé téve az „Anna-kút" vizét. Az Erdélyi-középhegység GÓG IMRE Több évtizedes Hidrológiai Társasági tanulmányút­jaink alkalmával felkerestük a szomszédos országok hegyvidékeit, tanulmányoztuk a vízfolyásokat, vízépítési műtárgyakat. Erdélyi útjaink során, ezen országrész nagy tájai közül a Körös-vidéket közvetlenül érintő Erdélyi­középhegységet kerestük fel a legtöbb alkalommal. Ezen a területen is a vízügyi létesítményeket és természeti rit­kaságokat kerestünk, de nem mentünk el történelmi és t­urisztikai látványosságok mellett úgy, hogy ne néztük volna meg azokat. Az Erdélyi-középhegység a Kárpát-medence középső és keleti fiókja, az Erdélyi-medence és a Tiszai-Alföld kö­zött (nyugaton az Alföld síkjába simul) 250 km hosszan, 50-150 km szélességben húzódó 18 300 km 2 kiterjedésű hegy- és dombvidék terül el. (1. ábra) Északon a Visó völ­gyéig terjed, délen a Maros völgye a határa. Sürü erdősé­gekkel borított, alig tagolt, változatos felépítésű hegyvidék. Az Erdélyi-középhegység földtani szempontból e­gyik legértékesebb vidéke Erdélynek. Turisztikai körze­tesítése is a kőzettani értékeken alapul (karsztjelenségek, ásványkincsek, földtani, ásványtani, őslénytani érdekes­ségek, ritkaságok stb.). Turisztikai látványosságokban Erdély egyik leggazdagabb régiója ez a terület. Idegen­forgalmi értéke: változatos domborzat, karsztformák, ás­ványvízforrások, természetes és mesterséges tavak, sajá­tos hegyvidéki települések, üdülőhelyek, néprajzi hagyo­mányok, folklór fesztiválok és népünnepélyek. Hasonlóan változatos a hegység éghajlati-biogeo­gráfiai képe. A nyugati oldal az érkező légtömegeket megcsapolva 1000-1500 mm csapadékot kap - a legtöb­bet a legmagasabb tetők - keleten viszont, főleg az Erdé­lyi-medencéhez közelebb csak 600-800 mm hull. Az évi középhőmérséklet ugyanakkor még a magasabb részeken sem süllyed 7 °C alá. Az eltérő csapadékviszonyok a nö­31

Next

/
Thumbnails
Contents