Hidrológiai tájékoztató, 2002

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Csath Béla: Schmidt Eligius Róbert a szegedi Anna-kút fúrásánál

3. ábra. Villa 4. ábra. A fúrórudazat forgó fejrésze 5. ábra. Az öblögetöberendezés elrendezési rajza j , I «s 6. ábra. Szárnyas (bővítő) fúró Hogy mennyire nem fedte a valóságot Sümegliy a^^zon állítása, miszerint a Zsigmondy-féle kútban folytatták a fúrást, mi sem bizonyítja, hogy míg ott 39 mm 0-jű első béléscsőrakatot 146 m-ben építették be, addig Tóth Antal a 317 mm 0-jű béléscsőoszlopot csak 38 m-ben, szürke agyagba építette be. A következő 254 mm 0-jü béléscsőrakat elé történő fúrás közben júniusban „... 438 m-nél váratlan komplikációk támadtak: a fúrószár beszorult a vastag homokrétegbe úgy, hogy meg sem lehetett mozdítani", tájékoztatott az újságíró. Sikeres felszabadítás után a lyuk mélyítését folytatták és 497,9 m-es saruállással beépítették a 254 mm 0-jü béléscsőrakatot kék agyagba. Továbbfúrás közben 500 m-ben újabb meglepetés érte a kivitelezőt, mert az újságíró szerint: „... a fúrócső és a fúrószár közé homok került, a továbbfúrás lehetetlenné vált". A Schmidt-féle réteg feldolgozás szerint jó vízvezető szürke homokot harántoltak. Két hét múlva az újság híre szerint: „... öröm, az óvatos továbbfúrás 511 m-nél szürke agyagot hoz fel a víz". A fúrást folytatták, augusztusban a lyuk mélysége 574 m volt és a 216 mm 0-jű béléscsőrakatot 574 m-es saruállással be is építették. Eddig a mélységig készült el „1:2000 hosszléptékű és 1:10 szélességi léptékű fúrtlyuk-szelvény", miközben 66 rétegszakaszt dolgozott Schmidt E. Róbert gyakorlati ideje alatt. 30