Hidrológiai tájékoztató, 2002

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Csath Béla: Schmidt Eligius Róbert a szegedi Anna-kút fúrásánál

Schmidt Eligius Róbert a szegedi Anna-kút fúrásánál CSATH BÉLA Az 1927-ben készített szegedi hévízkút fúróberendezés egységeinek megismertetésében Schmidt Eligius Róbert bányamérnök hallgatónak nagy szerepe volt. aki disszertációját ennél a fúrásnál készítette, midőn 1927. július, augusztus hónapban a fúrásnál tartózkodott, amikor még 580 m volt a lyuk mélysége. A fúrás előzményei Szeged város fürdőjét hévízzel határozták ellátni, mivel a már meglévő artézi kutak vizét széntüzeléssel kellett melegíteni, a kutak folyamatos vízcsökkenése mellett. Az új hévízkút tervezésében szerepet játszott Csányi Ferenc, Papp Ferenc fürdőigazgató és Buócz. Károly városi főmérnök, aki egy 1000 m-es kb. 50 "C-os hőmérsékletű hévízkút elkészítését javasolta. Midőn a város vezetősége a Pénzügyminiszté-riumban keresett segítséget a hévízkútnak állami költségen történő kivitelezéséhez, az itt dolgozó Pávai V. Ferenc 1920. április 20-án szakvéleményt készített, azonban a város vezetősége ezt nem vette figyelembe. A kút fúrását házi kivitelben készíttette el a város, melynek helyét a Tisza Lajos körút és a Kossuth Lajos sugárút kereszteződésében tűzték ki. (Sümeghy József „a fúrás az 1877-ben létesített 253 m mélyfúrás helyén mélyült" szerinti kijelentése nem állta meg a helyét, mivel ennek a Zsigmondy Béla által elkészített kútnak sem a rétegsora, sem pedig béléscsövezése nem volt azonos.) Tekintettel arra, hogy a fúrást 1927. április 27-én kezdték, így Schmidt E. Róbert júliusban történő megérkezéséig az elkészítendő rajzokhoz szükséges előfeltételek már adottak voltak. Az 1:200-as léptékben készült helyszínrajz (/. ábra) pontos képet adott a fúróberendezés elhelyezkedéséről. Gondolom, hogy a 3-mal jelzett irodában készültek a pontos méretezett rajzok. 1. ábra. Helyszínrajz 1. Transzformátor, 1. Fúrótorony, 3. Iroda, 4. Vitlák, 5. Derítőmedencék, 6. Aknaszáj, 7. Présszivattyú, 8. Dugattyús szivattyú. 9. Vortington szivattyú, 10. Lokomobil, 11. Öltöző, 12. Tüzelőanyag, 13. Csőrakat. A 6 x 6 m-es alapterületű és 20 m magas fúrótorony rajza 1:100-as, míg a csigaszerkezet 1:20-as léptékben készült (2. ábra). Látható, hogy a fúrótorony két helyütt keresztkötésekkel volt megerősítve. A torony tetején helyezkedett el a kettős álló csigaszerkezet (2. ábra), melyen keresztül a munkapadon álló 1:50, illetve 1:16 léptékben ábrázolt vitlák foglaltak helyet (.?. ábra), melyek közül az egyik a fúrócsőoszlop ki- beépítését végezték, míg a másik vitla az 1:7 léptékben ismertetett forgófejhez (4. ábra) kapcsolódó fúrószár mozgatására szolgált. Az öblögetőrendszer elrendezés rajz l:50-es léptékben készült (5. ábra). 2. ábra. A fúrótorony és a csigaszerkezet A fúrást „... az Eiffel toronyszerű hatalmas gerenda alkotmány" elkészülte után „mely a mélykút fúrásának lesz az állványzata", ahogy a helyi sajtó tájékoztatta a város lakosságát. 1927. áprilisában kezdték el a fúrást szárnyas bővítő fúróval, melyről július hónapban készített a bányamérnök hallgató 1-14-es léptékű háromnézetcs rajzot (6. ábra). Maga a fúrás a fentebb említett szárnyasbővítő fúróval, öblítéses rendszerrel, kézzel forgatva történt Tóth Antal sándorfalvai fúrós kisiparos kivitelezésében. Az öblögetőrendszert bemutató 5. ábrán jól látható az 5,5 m magasan az a munkaállás, ahol a fúrócső forgatását végezték a fúrófejhez kapcsolódó fúrószárra helyezett forgató kéziszerszámmal (3. ábra). 29