Hidrológiai tájékoztató, 2001

Dr. Vitális György: A Hidrológiai Tájékoztatóról a Hidrológia Tájékoztatóban megjelent közlemények

következtetést vonla le, hogy a források vizét gyakran kell vizsgálni a változások okainak tisztázása érdekében [2], Előremutató javaslatát a mélyfúrású kutaknál igen későn, csak az 1970. évi vízügyi utasítás tartalmazza. A budai keserűvizek közül Lágymányoson a Mattoni-féle „Hunyadi Mátyás-forrás"-t analizálta és megállapította, hogy az a mérsékelten tömény keserűvízhez tartozik. Nem mulasztja el itt sem a korábbi elemzések adataival az összehasonlítást, s úgy látja, hogy a lágymányosiak nátriumban gazdagok, míg az őrmezei és az örsödi keserűvíz kevés nátriumot és igen sok magnéziumot tartalmaz. A klór mennyisége szerinte annál több, minél közelebb van a víznyerőhely a lakott településhez. A sok vizsgálati adatból azt a következtetést vonja le, hogy a három keserűvíz-telep gyógyvize csak töménységben különbözik egymástól. E munkája mellett még egy értekezésben foglalkozott a keserűvizekkel, ahol 11 palackozott keserűvíz vizsgálati eredményét közölte. A Természettudományi Társulat egy rendkívül érdekes és értékes munkával bízta meg llosvay Lajost, amely a Torjai büdösbarlang levegőjének vizsgálatára vonatkozott. A tanulmány részletesen ismertette a gáz összetételét és a kitermelhető, illetve hasznosítható mennyiségét (1895). Szép feladatra, a Balaton vizének kémiai vizsgálatára kérte fel Lóczy Lajos, a Balaton Bizottság elnöke. Ilyen jellegű elemzést először 1837-ben Sigmund végzett a. Balatonboglár környékén gyűjtött vízből. A következőt Preisz. Móric a balatonfüredi partról, majd Szilasi Jakab ismét a boglári területről vett mintát elemezte meg. llosvay Lajos Balatonberénynél és Siófok-Kenese között a felszínről, a tihanyi révnél a felszínről és 10 m mélységből származó vízmintát vizsgált meg. Megállapította, hogy a víz szilárd anyag tartalma a mélységgel növekszik, a Zala beömlésénél a víz hígabb, mint a többi helyen, s ez azt jelenti, hogy a Zala hígítja a Balaton vizét, amely a szulfát mellett jelentős mennyiségű alkaliákat és hidrogén-karbonátot is tartalmaz. Ezt is összehasonlította több európai tó vizével és úgy találta, hogy a Balaton vizét joggal lehet hígított ásványvíznek, mégpedig szulfátokban gazdag szénsavas víznek minősíteni, egyetértve Schuster János szerkesztésében megjelent Kitaibel Pál „Hidrographia Hungáriáé" c. munkájában leírtakkal (1898). Ismeretterjesztő tevékenysége Vízelemzésen kívül nagyon sok, az analitikai kémiával kapcsolatos újszerű kidolgozása és megoldása. Ezek nagy jelentőségűek voltak korának gyakorlati és elméleti kémiai munkájában. Folyóiratokban megjelent művei mellett a Természettudományi Társulat több nagyobb lélegzetű munkával is megbízta. Megírta „A kémia alapelvei" és „A bevezetés a szerves chemiába" c. alapvető művét, amely évtizedeken át nélkülözhetetlen vezérfonala volt a kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Nagy súlyt fektetett a tudományos eredmények széles körű terjesztésére, az ismeretterjesztésre, s mindezt elsősorban a Természettudományi Társulat kiadványán, a Közlönyön keresztül valósította meg. Ügyelt arra, hogy az időszerűség találkozzon a hézagpótlással. Emellett foglalkoztatta az iskolai és az iskolán kívüli nevelés- és tanításügy is. Nem feledkezett el elhunyt tudós kortársairól és a legnagyobb tárgyilagossággal vázolta fel életútjukat, tudományos tevékenységüket. Nekrológot, megemlékezést írt Nendtvich Károlyról, Lavoisierrő 1, Berthelotró\, BunsenrőI, Moissanról, Mendelejevről, Lengyel Béláról, Wartha Vincéről, Than Károlyról, Kalecsinszky Sándorról, Szily Kálmánról, Semsey Andorról és Baeyer Adolftól. llosvay Lajos népszerűségét bizonyítja az a sok megemlékezés és méltatás, amelyet 1936-ban elhunyta (1936. szeptember 30.) után, majd később egy-egy évforduló alkalmával, különösen a kémikusok, egykori tanítványok és tisztelői hoztak nyilvánosságra. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen az említett egyesületeken kívül még nagyon sok helyen tevékenykedett, mert azt vallotta, hogy az szereti legjobban hazáját, aki érte legtöbbet dolgozik. Szőkefalvi-Nagy Zoltán két nagy terjedelmű művében foglalkozott llosvay Lajossal, s jóval több adattal gazdagította a korábbi ismereteket. Nagy értéke a Magyar Vegyészeti Múzeum kiadványában megjelent műnek, hogy 224 tétel alatt sorolja fel llosvay Lajos saját és a vele foglalkozó irodalmat [2]. Ebből is látszik, hogy a legtöbb tanulmányát a Természettudományi Közlönyben és elég sokat az akadémiai kiadványokban találunk. A Múlt Magyar Tudósai sorozatban viszont a korlátozott terjedelem miatt már csak válogatott irodalom egyzékkel egészítette ki a szerző munkáját [3]. Dr. Dobos Irma IRODALOM [I] EmszJ K.: Dr. Nagyilosvai llosvay Lajos emlékezete. Földtani Közlöny. 1937. 14-22. [2J Szőkefalvi-Nagy Z: llosvay Lajos (1851-1936). Magyar Vegyészeti Múzeum kiadványa, 13. Várpalota. 1976. [3] Szőkefalvi-Nagy Z: llosvay Lajos. A Múlt Magyar Tudósai. VII. Akad. Kiadó, Bp. 1978. . [4] Zemplén G.: llosvay Lajos (1851-1936). Természettudományi Közlöny. 68. 1936. 561-566. A Hidrológiai Tájékoztatóról a Hidrológiai Tájékoztatóban megjelent közlemények Vitális Gy.: Beköszöntő. Hiilr. Táj. 1961. márc. 5. Vitális Gy.: 100éves a Földtani Közlöny, 50éves a Hidrológiai Közlöny és lOéves a Hidrológiai Tájékoztató. Hidr. Táj. 1970. jún. 15-16. Vitális Gy.: Az 50 éves Magyar Hidrológiai Társaság és a Hidrológiai Tájékoztató. Hidr. Táj. 1967. máj. 5. - A Hidrológiai Tájékoztatóban 1961-1975-ig megjelent közlemények szakterületek szerinti eloszlása. Hidr. Táj. 1976. 88. Kürnyei L.: 20 éves a Hidrológiai Tájékoztató. Hidr. Táj. 1980. ápr. 5. Illés Gy.: 25 éves a Hidrológiai Tájékoztató. Hidr. Táj. 1985. 3. Kürnyei L: Beszámoló a Hidrológiai Tájékoztató Szerkesztő Bizottságának 1986-87. évi munkájáról. Hidr. Táj. 1989. ápr. 46-47. Juhász./.: 30 éves a Hidrológiai Tájékoztató. Hidr. Táj. 1991. ápr. 5. Kürnyei L: A Hidrológiai Tájékoztató 1988-1990-ben megjelent számainak értékelése. Hidr. Táj. 1991. ápr. 76. Vitális Gy: 30 éve szerkesztem a Hidrológiai Tájékoztatót. Hidr. Táj. 1991. ápr. 81-84. Dohos I.: A Földtani Közlöny 125. a Hidrológiai Tájékoztató 35 éve. Hidr. Táj. 1996. ápr. 13-14. Pupp F.: Beszámoló a Hidrológiai Tájékoztató 1993-1995. években közzétett számairól. Hidr. Táj. 1996. ápr. 41-44. Dr. Vitális György 5