Hidrológiai tájékoztató, 2001

MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Dobos Irma: Tisztelgés dr. Papp Ferenc műszaki egyetemi tanár emléke előtt, születése 100. évfordulóján

Az artézi kutaknál észlelt nyugalmi vízszintváltozást a túlzott igénybevétellel, (akárcsak jelenleg), a kutak műszaki állapotában történt változással, illetve a kivitelezés hibáival magyarázza. A XIX. és a XX. század fordulóján viszonylag kevés kút létesült egy-egy településen. Halaváts felteszi a kérdést, hogy pl. „Minek Hódmezővásárhelynek 12 artézi kút, hiszen a Nagy András János kút bőven fedezné a város szükségletét." Ez és az ehhez hasonló megállapítását a helyes vízgazdálkodási szemlélet első megnyilvánulásának tekintjük. Korszakalkotó művei A mai értelemben vett artézi kútkataszter első összeállítója, s ehhez a megyéktől és a Magyar Állam Vasutaktól kérdőíven szerzi be a műszaki és a vízföldtani adatokat. Az így begyűjtött /. ábra. A pontiixi (alsó- és felső-pannóniai) képződmények elterjedése (Halaváts Gy. után) lyozását állami úton végzik, ugyanígy az ...artézi kutakat az állam Iwzza létre" [3]. Akárcsak Halaváts idejében, úgy jelenleg sem lehet pontosan számon tartani a fúrt kutak helyét és számát. Ennek az az oka, hogy 1990-ben az állam 50 év után ebből az iparágból is kivonult, és ennek következtében a vízfeltárás engedélyeztetése és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesen fellazult, s csak a kifogástalan műszaki felkészültségű vállalkozások tartják szükségesnek a korábbi évtizedek gyakorlatát folytatni. Dr. Dobos Irma anyagból azután a Millenniumra elkészül az a kiadvány, amely a XIX. századi Magyarország artézi kútjait megyénként, azon belül helységenként csoportosítva dolgozza fel. Nyilvántartása szerint Magyarországon 1896-ig 1246 artézi kút létesült, amelyből időközben 59 használhatatlanná vált, az eredménytelen fúrások száma pedig 179 [4]. Jelentős összefoglaló munkája még a „Mutató a m. kir. Földtani Intézet évkönyve I-X. kötetéhez" (1897) és „A magyar pontusi emelet általános és őslénytani irodalma" (1904). Két tanulmányát /A neogénkorú üledékek Budapest környékén (1910) és Az. Alföld artézi kútjai (1894)1 a Magyar Tudományos Akadémia Rózsay-díjjai jutalmazta. Elsőként vázolta fel a pannon (pontusi) és a levantei képződmények ősföldrajzi elterjedését (1902), s azt az újabb vizsgálatok sem módosították (L, 2. ábra), [6], Korszakalkotó javaslatot adott elő az egyik értekezleten (1892), amikor hangsúlyozta, hogy „amint a folyóvizek szabá2. ábra. A levantei (felsö-pannoniai felső szintje) képződmények elterjedése (Halaváts Gy. után) IRODALOM [ i ] Dobos /. (i 965): Az Alföld levantei képződményeinek rétegtani vizsgálata és vízföldtani jellemzése. Földtani Közlöny. 95. 2. 230-239. [2] Dohos I. (1976): A hazai mélységi vízkutatás és feltárás a XIX. században. Földtani Tudománytörténeti Évkönyv 1975-ről, 4. 23-36. [3] Dobos 1. (1977): Megemlékezés Halaváts Gyuláról halálának 50. évfordulóján. Földtani Tudománytörténeti Évkönyv 1976-ról, 5. 69-77. [4] Dobos 1. (1996): Halaváts Gyula száz évvel ezelőtt megjelent összefoglaló és értékelő munkája a magyarországi artézi kutakról. Hidrológiai Tájékoztató, ápr. 16-17. [5] Dobos I. (1992): Halaváts Gyula. Magyarok a természettudomány és a technika történetében. OMIKK. Budapest. 194. [6] Dohos I. (1997): Halaváts Gyula. Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig. Better, Budapest, 361. Tisztelgés dr. Papp Ferenc műszaki egyetemi tanár emléke előtt születése 100. évfordulóján* Nem véletlen, hogy ma, 2001. július 31-én itt a Gellért fürdő parkjában emlékezünk a 100 évvel ezelőtt született - a magyar földtan és a hidrogeológia egyik kiemelkedő egyéniségére Papp Ferenc professzorra. Elődeitől, olyan nagyságoktól, mint Schafarzik Ferenc tői, Vendi Aladártól örökölte és tovább vitte azt a nagyszerű hagyományt, amely a főváros csodálatos természeti kincsének, az ásvány- és gyógyforrások megismerését, állandó vizsgálatát és állaguk megőrzését jelentette. Papp Ferenc műszaki egyetemi tanár 1901. július 31-én Budapesten született és ugyanitt 1969. január 8-án halt meg. * Az ünnepi beszéd a Gellért fürdőben 2001. július 31-én dr. Papp Ferenc szobrának koszorúzása alkalmával hangzott el. Természetrajz-földrajz szakos tanári diplomáját 1924-ben szerezte. Tanárai között olyan ismert kiemelkedő személyiségek szerepeltek, mint Mauritz Béla, Cholnoky Jenő, Papp Károly, Bartucz Lajos. Harmadéves korában Kadic Ottokár előadását hallgatta és ettől kezdve a barlangok csodálatától és művelésétől sem tudott elszakadni. Munkáját a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékén kezdte és ott is fejezte be, mint tanszékvezető idő előtti nyugdíjaztatással. Szakmai ismereteit külföldön is gyarapította, leghosszabb ideig állami ösztöndíjjal az 1930-as évek elején Párizsban ércmikroszkópiai tanulmányokat folytatott. Megindította a börzsönyi ércek mikroszkópi vizsgálatát, sok addig ismeretlen ásványt mutatott 7