Hidrológiai tájékoztató, 2001

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Uherkovich Gábor: Magyar hozzájárulás Skandinávia algavegetációja feltárásához

hidrobiológiái kutatások „mostohagyermekei" voltak. (Ez a megállapítás lényegében érvényes a skandináviai többi folyókutató munkámra.) A Fyrisán 25 km hosszú szakaszát vizsgáltam 4 mintavételi hellyel, a finnországiaknál már említett elvek szerint. A folyócska fitoszesztonja 50 000-60 000 ind./l közötti össznépességű, tehát gyér volt. Viszont taxonómiai összetétele sokkal gazdagabb volt, miként arra a svéd kollegák néhány előzetes szúrópróbaszerű vizsgálata alapján gondolni lehetett volna [3], A Lundi Egyetemen, valamint az egyetem Aneboda nevű helységnél, egy tóvidék közepén levő kutatóállomásán tartott egyetemi kurzusaimon - miként ezt Skandináviában általános gyakorlatként éltem meg - nemcsak a rendező egyetem hallgatóiból, hanem mindig más északi országokból is verbuválódott össze a hallgatóságom, köztük posztgraduális képzés alatt állók is [5, 11]. A demonstrációs anyagom a mikroszkópi vizsgálatokhoz részben előzetes kutatási területeimről és alga-tisztatenyészetekből, részben a kurzus környékéről származott. Az utóbbiak közül azután egy-egy vizet részletesebben is feldolgoztam és ennek eredményeit publikáltam. így született az egyik lundi munkatartózkodásomhoz kapcsolódva a Helgaä folyó algavegetációjáról készült tanulmányom [8]. Ennek a délkelet svédországi folyónak kereken 5000 km

!-nyi a vízgyűjtő területe, és lapályos területen, néhány kisebb, sekélyebb tavon átfolyva ömlik a tengerbe. A mintavételeim két nyári időpontban történtek. A felsőfolyáson huminanyagokkal barnára festett víz lentebb gazdag madárfaunájú sekély tavakon is keresztül folyik és ennek megfelelően alakulnak trofitási és szaprobitási viszonyai. A torkolattól legtávolabbi mintavételi 301m 3. ábra. A délsvédországi Helgád folyó vízrendszerének térképe; a szerző a fekvő andráskeresztek közötti szakasz! vizsgálta /<V/ 4. ábra. A szerző által a Helgaá folyóban észlelt Scenedesmus zöldmoszat fajok egy része: I. Scenedesmus ovalternans var. graevenitzii, 2. S. apiculatus, 3. S. denticulatus, 4-5. S. denticulatus. 6-7. S. denticulatus var. linearis, K S. brasiliensis, 9-10. S. circumfiisus var. bicaudatus f. robustus, nova forma. 11. S. serratus, 12-13. S. gutwinskii var. bacsensis. 14. S. intermedius var. bicaudatus, 15-16. S. armatus var. bicaudatus f. brevicaudatus, 17. S. quadricauda var. quadrispina forma, IS. S. spinosus. 19-20. S. armatus IUI helyen 500,000 ind./l össznépességű fitoszeszton a torkolat közelében már megháromszorozódott a kékmoszatok részarányának növekedésével és a kovamoszatok részaránya csökkenésével. Itt is a teljes algaegyüttesek taxonómiai elemzésére sort kerítettem, a Chlorococcales rend árnyaltabb részletezésével. Skandináviai munkám ottani elismerésén túl azt tartom legfőbb eredményemnek, hogy azt követőleg szívesen fogadtak más magyarországi kutatókat is és hogy azóta hazai tudományos rendezvényeken is megjelennek onnét a hidrobiológus kollegák. Befejezésül röviden utalnék arra, hogy egy-egy hidrobiológiai-algológiai témán még más külföldi vizeken is munkálkodtam: Albániában [2], Lengyelországban a Visztula egész hosszán [6], Elefántcsontpart (Afrika) egyik nagy víztározóján [12], a Fekete-tenger Chlorococcales-e

in [I], a lielgolandi tengeri plankton mennyiségi viszonyainak tisztázásán [7], Jelen dolgozatom, valamint a Hidrobiológiái Tájékoztatóban előzetesen megjelent szlovákiai [14] és Amazon [13] kutatásaimról készült rövid összefoglalóim teljes áttekintést adnak a hazánkon kívül végzett kutató és oktató munkámról. S ez talán némi ösztönzésül is szolgál az utánam következő szaktársaimnak. IRODALOM [II Ulierkovicli, G.: Beiträge zur Kenntnis der Chlorococalen - Flora des Schwarzen Meeres. - Botanica Marina (Hamburg), 1962, 3, 123-128. [2] Ulierkovicli, G.: Contributions á la connaisance du potamophytoplancton de quelques lleuves de l'Albanie. - Acta Botanica Hung., 1964, 9, 161-170. 52