Hidrológiai tájékoztató, 2001

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Cziráky József: A kisvárdai Várfürdő gyógy- és strandfürdője termális gyógy- és ásványvizének balneotechnikai vizsgálata 1966-1969 között

A kisvárdai Várfürdő gyógy- és strandfürdője termális gyógy- és ásványvizének balneotechnikai vizsgálata 1966-1969 között DK. CZIRÁKY JÓZSEF Hazánk kilenc vidéki körzeti jelentőségű gyógyfürdője közül Csongrád, Dombóvár, Győr és Kiskunmajsa fürdőjének ismertetése után a szerző a Szabolcs-Szatmár megyei Kisvárda város Várfürdője hévizének balneotechnikai vizsgálati eredményeit közli. A szerzővel [1] 1966. május 13-i helyszíni (]. kép) vizsgála/. kép. A kisvárdai II. sz. hévízkút környéke l%fi-han. (Szerzőfelv.) ta alkalmával Szabó Ferenc községi tanácselnök közölte, hogy 1961/62-ben Kisvárdán egy 1180 m mély kutatófúrás létesült. A fúrás alkalmával 200 m-ig pleisztocén, 200-750 m között felsőpannoniai, 750-1040 m között alsó-pannoniai, és 1040 m-től miocén kori rétegeket harantolt a fúró. A mélyfúrásnak csak jelentéktelen vízhozama volt. A Várfürdő II. sz. hévízkútja Az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat (OVIFUV) Debreceni Üzemegysége 1964-ben fejezte be a 14-10/K 119 számú hévízkút létesítését. A hévízkút alapadatait a „Magyarország hévízkútjai" [2] 1965-ben megjelent kötete tartalmazza. A hévízkút talpmélysége a 97 m tengerszínt feletti magasságtól mérve 600 m. A hévízkút csövezése: 0-99 m 318 mm-es 0-559 m 241 mm-es 539-600 m 165 mm-es acélcsőrakat. A hévizet az 572-586 m közötti felső-pannoniai homokrétegből nyerik. A létesítéskori hévízhozam +0,5 m-en 741/p, -18,0 m-en 400 l/p volt, a vízhőmérséklet 43 °C. A Hidrogeológiai Osztály [3] munkatársainak mérési eredményeit az 1. táblázat szemlélteti. I. táblázat Mérés ideje Vízhozam Vízhőfok Levegő hőfoka l/perc °C °C 1966. május 13. 40,5 26 1967. október 24. 150+1,1 m-en 38,0 18 1969. augusztus 6. 90 +0,4 m-en 37,5 26 Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) V.6445/1964. sz. ásvány- és gyógy vízvizsgálati eredményét - mely az OVIFUV beküldött vízmintája alapján készült - a 2. táblázat szemlélteti. 2. táblázat Vizsgálat éve 1964 1967 Alkotórész mennyisége mg/l mg/l Kálium és Nétrium 541,4 582,6 Ammónium Nem mut. ki 0,68 Kalcium 8,1 12,1 Magnézium 6,3 3,9 Vas 1,9 0,12 Mangán nem mutatható ki A kationok összege 557,7 599,40 Nitrát nem mutatható ki Nitrit nem mutatható ki Klorid 167,5 170,0 Bromid 0,42 Jodid 0,155 0,200 Fluorid 1,5 1,05 Szulfát nem mut. ki 16,9 Hidrogén karbonát 1202.9 1287,1 Szulfid Az anionok összege 1372,055 1475,670 Metabórsav 12,00 13,00 Metakovasav 41,34 43,68 Szabad szénsav Oldott oxigén Összesen: 1983,095 2131,750 Oxigénfogyasztás 2,70 2,20 Az 1964. évi vegyelemzést dr. Papp Szilárd végezte és szakvéleményezte. A tájékoztató vizsgálat szerint a beküldött vízminta alkáli-hidrogénkarbonátos víznek bizonyult. Az OKI V. 12 318/1967. számú vízvizsgálatát is dr. Papp Szilárd végezte és az ásvány- és gyógyvízvizsgálati eredményt a 2. táblázaton látjuk. A Járási Tanács V.B.Egészségügyi Csoportja (Kisvárda) által beküldött vízminta a szakvélemény szerint alkáli-hidrogénkarbonátos víz, mely a vizsgálatkor 1967-ben sem kémiai, sem bakteriológiai szempontból nem volt kifogásolható. A Kisvárdai Várfürdő II. sz. kútjának hévizét 573/Gyf/l978. számmal (Eü. K. 17.) gyógy vízzé minősítették. A Várfürdő III. sz. hévízkútja A „Magyarország hévízkútjai" 1965-1970. évi hévízkútkatasztere [4] szerint 1967-ben készült el Kisvárdán a „Strandfürdő 3. kút" 14-14/K 127. számmal. A vízfúrás mélysége a 98 méteres tengerszint feletti magasságtól 790 ni. A hévízkút csövezése: 0-108 m 318 mm-es 0-167 m 9 5/8"-os~ 167-605 m 241 mm-es 555-790 m 165 mm-es acélcsőrakat. A hévizet a 628-635 m, 661-680 m, a 685-695 m és a 735-752 m közötti felső-pannóniai homokrétegből nyerik. A hévízkút létesítésekor a vízhozam 170 l/p +0,5 m-en és 725 l/p volt -24,1 m-en, a vízhőmérséklet 44-49 °C között változott. Az OGYFI Hidrogeológiai Osztály munkatársai 1969. augusztus 646