Hidrológiai tájékoztató, 2001

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Cziráky József: A kisvárdai Várfürdő gyógy- és strandfürdője termális gyógy- és ásványvizének balneotechnikai vizsgálata 1966-1969 között

án a „Nagy kút" vízhozamat a gépházban lévő tartályban 400 l/p-nek mérték, a vízhőmérséklet a kúttól 50 m-re 48 °C volt. Akkor a hévízzel két szabadtéri medencét töltöttek. A Kisvárdai Várfürdő III. sz. hévízkútjainak vizét a VIFUVtól 1967. február 7-én beküldött vízmintát az OKI-ban V. 2540/1967. számmal dr. Papp Szilárd vizsgálta és szakvéleményezte. A vizsgálat eredményét a 3. táblázaton látjuk. 3. táblázat A vizsgálat ideje 1967. II. 1967. XI. Alkotórész mennyisége mg/I mg/l Kálium és Nátrium 879,3 1036.8 Ammónium 1,20 nem mut. ki Kaleiuni 16,3 23,8 Magnézium 1.5 4,4 Vas 1,30 0,12 Mangán 0.02 nem mut. ki A kationok összege: 898.62 1071,12 Nitrát nem mutatható ki Nitrit nem mutatható ki Klorid 478,2 615.0 Bromid 0,73 1,30 Jodid 0,385 0,455 Fluorid 3,90 2,10 Szulfát 65,4 214,7 Hidrogénkarbonát 1474.6 1525,0 Szulfid Az anionok összege 2023,215 2158,555 Meta bórsav 37,00 27,00 Metakovasav 41,08 44,72 Szabad szénsav Oldott oxigén Összesen: 2999.915 3301,395 Oxigénfogyasztás 2,80 1,90 Az 1967. május 5-i szakvélemény szerint az alkálihidrogénkarbonátos és kloridos hévíz fluorid-ion tartalma is jelentékeny. A víz vastartalma nagy, mely felhasználását megnehezíti. Az OKI-hoz Kisvárdáról 1967. november 29-én V. 12319/1967. számmal beérkezett vízmintát is dr. Papp Szilárd vegyelemezte és szakvéleményezte. A vízvizsgálati eredményt a 3. táblázat mutatja. Az alkáli-hidrogénkarbonátos és kloridos hévíz a vizsgálatkor sem kémiai, sem bakteriológiai szempontból nem volt kifogásolható. A kisvárdai Várfürdő fejlődése Kisvárda város a környék központja és a lakosság fürdési igényeinek kielégítésére létesítette 1966-ban a város vezetősége a Vár melletti strandfürdőt. 1966. május 13-án dr. Donná Pál, dr. Mihály Dezső és dr. Cziráky József, az EÜM Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság munkatársai, megtekintették a kisvárdai fürdőtelep építkezését. A strandfürdő beruházási programját a Szabolcs-Szatmár Megyei Tervező Iroda készítette Szegedi Ferenc vezetésével. A terv szerint létesül egy úszómedence, egy termálmedence és egy gyermekmedence. A strandfürdőt a II. sz. hévízkút kompresszorozott vizével töltik. Az elhasznált fürdővíz elvezetése a Belfő-csatornába történik. A helyszíni szemlekor a szivattyúgépház épült és diákok a terep rendezését végezték. A fürdőfejlesztési tervet az OGYF1 munkatársai Szabó Ferenc tanácselnökkel beszélték meg. A kisvárdai termálvíz gyógyvízzé minősítéséhez készült Kondrai G., Fekete /., Sz.iic.sy F. és Takács L. [5] közös tanulmánya a termálvíz gyógyhatásának vizsgálatáról, melyet 1975ben publikáltak. 1978 augusztusában a szerző [6] - mint az OGYFI szaktanácsadója - balneotechnikai nézőpontból szakvéleményezte a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács V.B.Egészségügyi Osztálya vezetőjének 72.773/1977. számmal megküldött, majd 2247/1978/1V. számú iratokkal kiegészített kérelmét a Várfürdő vizének gyógyvízzé, a fedett fürdőnek pedig gyógyfürdővé nyilvánításáról. A szerző a megküldött iratok és törzskönyvi mellékletek alapján a gyógyfürdő megnevezés engedélyezését, továbbá a fürdő II. sz. és III. sz. kútja vizének „elismert gyógyvíz" megnevezés engedélyezését javasolta. A kisvárdai gyógy- és strandfürdő helyzetét az 1980-as években Gál Mózes [7] ismertette „Az Alföld gyógyfürdői és fürdői" című könyvében. Megemlíti, hogy a fürdő területét a hatvanas évek elején jelölték ki és 1964-ben fúrták az első kutat. „Két év alatt megépült a termál- és gyermekmedence a bejárat melletti kabinsorral. 1967. július elsején nyílt meg a strand a nagyrészt homokos területen, ahová már akkor fiatal fákat ültettek. Kétévi építés után 1975-ben készült el a fedett tisztasági fürdő, egy évvel később a nagy úszómedence." A fedett gyógyfürdő 1980 körül 12 káddal, szaunával és masszírozóval üzemelt. A könyv szerint a hévíz reumatikus, mozgásszervi és nőgyógyászati betegségek gyógyítására alkalmas. Magas fluoridtarlalma miatt fogínykezelésre használatos, ivókúra céljára, és egyéb összetételét figyelembe véve gyomorbetegségek gyógyítására is alkalmas. Az OGYFI adatai alapján [8] 1983-ban az Alföldön helyi betegellátási feladatokat látott el Csongrád és Kisvárda gyógyfürdője. A Népjóléti Közlönyben 1991-ben megjelent, a Népjóléti Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának 1/1991. (NK 1.) Gyf számú közleménye szerint Kisvárda gyógyfürdője körz.eti betegellátási feladatokat ellátó gyógyfürdő. Az engedély száma: 573/Gyf/1978. (Eii.K. 7. 1979). IRODALOM [1] Cziráky J.: Jelentés a kisvárdai fürdőépítkezésről. Budapest, 1966. Kézirat. [2] VlTUKt: Magyarország hévízkútjai. Budapest, 1965. [3] Cziráky J.: Jelentés az Országos Balneológiai Kutató Intézet (1966-tól Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság) Hidrogeológiai Osztályának vízhozam és hőmérséklet méréseiről. Kisvárda. 1966-1968. tlidr. Közi. 1971/3. 135. 1969. Kézirat. [4] VlTUKt: Magyarország hévízkútjai. II. k. Budapest, 1971. [5] Kondrai G.-Fekete I.-Sziicsy F.-Tukács L: A kisvárdai termálvíz gyógyhatásának vizsgálata. Reumatológia, Balneológia, Aliergolágia. 1975. 223-226. [6] Cziráky ].: Szakvélemény a kisvárdai Várfürdő és két hévízkútja engedélyezéséről. Budapest, 1978. Kézirat. [7] Gál M.: Az Alföld gyógyfürdői és fürdői. Budapest, 1981. Kisvárda 166. [8] Cziráky J.: Az Alföld ásvány- és gyógyvizes közfürdői. Balneológia, Rehabilitáció, GyógyfUrdSUgy, 1984/1. 74 47