Hidrológiai tájékoztató, 2001

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pálfai Imre: A 2000. évi aszály értékelése

A hőmérsékleti viszonyokra jellemző, hogy július kivételével, mely átlagos hőmérsékletű volt, a havi középhőmérséklet az április-augusztusi időszakban minden hónapban meghaladta a sokévi átlagot. Az átlagtól való eltérés főleg júniusban és augusztusban volt jelentős (2-3 °C). Különösen sok volt a hőségnapok száma (az Alföld déli felén 40-50 nap) és a forró napok száma. Ez a légköri aszály jelenségét idézte elő. Országosan a legmagasabb hőmérsékletet augusztus 21-én Békéscsabán mérték, ahol a napi maximum 41,7 °C volt! Ez is új rekord! A talajvíz 1999/2000 telén - a hátsági területek kivételével - igen magasra emelkedett, több helyen az eddigi maximumot is /. ábra. Az aszúlyossági index (PAI) értékeinek területi eloszlása 2000-ben viszonylatban átlagos, helyenként annál csapadékosabb volt, de a Dél-Alföldön a havi összeg ekkor is elmaradt a sokévi átlagtól. Végül augusztus bizonyult a leginkább száraznak: augusztus végéig néhány helyen csupán 3-4 mm csapadékot mértek, s csak a hónap utolsó napján volt kiadósabb eső. 2000-ben a legkevesebb csapadék az Alsó-Tisza vidékén hullott, az április 7. és augusztus 30. közötti, közel öthavi csapadékösszeg a 60 mm-t sem érte el! Szegeden (az Országos Meteorológiai Szolgálat főállomása) az egész naptári évben mindössze 203 mm csapadékot mértek (!), ami rendkívül kevés. Ennyire csapadékszegény évre a mérések kezdete óta még nem volt példa. A korábbi minimumot, 253 mm-t, 1857-ben mérték. túllépte. A tavaszi tetőzés után azonban jelentős talajvízszintsüllyedés következett be, ami végül is az 1999. november-2000. augusztusi időszak egészére vonatkozóan a sokévi átlag körüli vízállást eredményezett. Az aszályossági index (PAI) területi eloszlását a 68 állomás adataiból szerkesztett I. ábra szemlélteti. A PAI értékei az országban - néhány peremvidéki állomás kivitelével - mindenütt meghaladták az aszály küszöbértékének tekintett 6-ot, tehát országos aszályról beszélhetünk. Az Alföld középső és déli részén az index 8-12 közötti értékei a jellemzők (közepes erősségű, illetve súlyos aszály), néhány állomáson (Ásotthalom, Kistelek, Szeged, Túrkeve) a PAI érték 12-nél is nagyobb, ami rendkívül súlyos aszályt jelez. Az aszályossági index országos átlaga 8,1 °C/100 mm. Ez a mutató a VIZIG-enkénti átlagok közül az ATIVIZ1G esetében a legnagyobb (11,2). A PAI 2000. évi országos átlagát az 1931-től vizsgált évekkel összehasonlítva azt állapíthatjuk meg, hogy az a rangsorban a 6. helyen áll, azaz ilyen erősségű aszály átlagosan 10-12 évenként fordul elő. A 2000. évinél aszályosabb évek - a PAI országos átlaga szerint rangsorolva - a következők voltak: 1952, 1992, 1993, 1990 és 1935. Ezek az évek a 2000. évinél főleg azért voltak aszályosabbak, mert egyrészt a júliusi csapadék, melynek az aszály szempontjából a legnagyobb súlya van, sokkal kevesebb volt, másrészt a talajvíz szintje mélyebben helyezkedett el. A 2000. esztendőt mégis egészen kivételesnek kell minősítenünk, mert - ismereteink szerint - nem fordult még elő, hogy a belvíz és az aszály egyetlen évben olyan szélsőséges legyen, mint 2000-ben. Ezzel kapcsolatban számszerű összehasonlítást is tehetünk, ha bevezetjük az adott év vízháztartási szélsőségét jelző következő mutatószámot: VISZ = B/1000 + PAI. Ahol VISZ - vízháztartási szélsőségesség mutatószáma (dimenzió nélkül), B - belvízzel elöntött terület országos nagysága (km

2-ben helyettesítendő, de dimenzió nélkül értelmezendő), PAI - aszályossági index országos átlaga (°C/100 mmben helyettesítendő, de dimenzió nélkül értelmezendő). A VISZ értéke néhány szélsőséges évben a következőképp alakult: 1942-ben 6,0+4,3=10,3; 1952-ben 0,2+10,3=10,5 és 2000-ben 3,6+8,1 = 11,7. Tehát a 2000. esztendő a belvíz és az aszály egyetlen évben való előfordulásának valóban legszélsőségesebb példáját „produkálta". A 2000. évben kisebb vízfolyásaink és folyóink vízhozama a nyár végére ugyancsak megcsappant, a tavak vízállása jelentősen csökkent. Példaképp említhető, hogy a Balaton vízszintje nagyon régen nem volt olyan alacsony, mint 2000. augusztusban. Az 1999/2000. hidrológiai év átfogó és részletes vízjárási elemzést érdemelne. Reméljük, ezt valaki elvégzi, és eredményét Tájékoztatónkban közreadja. Az adatgyűjtési és feldolgozási munkában való közreműködést ezúton is megköszönöm Boga Tamás László és Sebesvári Judit munkatársaimnak. 30