Hidrológiai tájékoztató, 2001

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pálfai Imre: A 2000. évi aszály értékelése

rétegenergia-csökkenés, és számos más feladat pl. a tároló fedője és teküje közötti hidraulikus kapcsolat, stb. témája. Nagyon sok kérdésre várunk még választ pl. a hévízkitermelés folymatosságát és tartósságát illetően. 4. A hévízhasznosítás világéve A hévizek balneológiai hasznosításával a világ számos országban igen intenzíven foglalkoznak. Számos nemzetközi szervezet kongresszusain, konferenciáin kiemelt kérdésként kezelik a fürdőügyi hasznosítást. Mint ismeretes, az MHT-ben a SITH (Nemzetközi Balneotechnikai Szövetség) és az OMTh, (Termálügyi Világszervezet) képviselve van. A szervezeti formát, hazánkban, a SITH&OMTh magyar tagozata biztosítja. A SITH& az OMTh, továbbá más támogató világszervezetek, a 2000. évet a hévízhasznosítás és a fürdők világévének nyilvánították. Az említett szervezetek felhívást juttattak el hozzánk, hogy támogassuk az egész világra kiterjedő rendezvényprogramot. A hazai hidrogeológiai adottságaink és kapcsolódó fürdőkultúránk alapján, kívánatosnak tartottuk, hogy csatlakozzunk a felhíváshoz. A felhívásra mi is készítettünk egy rendezvényprogramot, mely számos rendezvény között, a múlt év novemberében rendezett „A hévízha.sznosítás múltja, jelene és jövője Magyarországon " témájú konferenciát is tartalmazta, melyet nagy érdeklődés mellett tartottunk meg. A hévízügy világéve rendezői a hévízhasznosítás és menedzsment, társadalmi igényeknek megfelelő elősegítését, továbbá a készletek mennyiségi, minőségi védelmének szorgalmazását tűzték ki célul. A rendezvényekkel mi is a balneológia fontosságának, hasznosságának jobb megértését, kívántuk és kívánjuk a társadalmon belül elősegíteni. A SITH-en&OMThán belül külön szakcsoportok foglalkoznak a fürdőfejlesztéssel, vízgyógyászattal, vízkémiai vizsgálati módszerek fejlesztésével, az alkalmazott anyagok és berendezések minősítésével, szabványosításával stb. A két szervezet, a nemzeti szervezetek kezdeményezéseire támaszkodva, javaslatokat tehet a világ országainak kormányainál, illetékes szerveinél a szükséges intézkedések megtétele érdekében. 5. A balneológia és az idegenforgalom A turizmust és gyógyturizmust az egész világon kiemelt, gazdaságos ágazatként kezelik, jelentős szerepet játszanak a nemzetgazdaságok élénkítésében, jelentős a gazdasági súlyuk. Úgy véljük, hazánkban rendelkezünk a gyógyturizmus fejlesztéséhez szükséges adottságokkal. Ennek egyik feltétele az infrastruktúra fejlesztése. Perspektivikusan mindenképpen ígéretes befektetésnek mutatkozik. 2000-ben az idegenforgalom világszerte rekordot döntött, kétszerese volt az előző évinek. Ezt egyébként a hazai statisztikák is alátámasztják. Mindenekelőtt nagyon sürgető a világhírű budapesti fürdők felújítása. Kedvező hír, hogy a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. a fürdőkben jelentős rekonstrukciós munkálatokba kezdett a Széchenyi fürdőben. A tervek magukban foglalják a homlokzat felújítását, a szaunák bővítését és a medencék korszerűsítését. Az elkövetkező időszakban több milliárd forintot költenek a fürdők korszerűsítésére, ami azt jelenti, hogy majd a többi fürdő is sorra kerül. A Gazdasági Minisztréium kiemelten kezeli a gyógyidegenforgalom kérdését, a Széchenyi-terv keretében, a turizmus fejlesztésére 2001-2002-ben, 25, illetve 28 milliárd forintot irányoztak elő. A turizmus-fejlesztési programon belül a konferencia, a gyógy- és termálturismushoz kapcsolódó beruházásokhoz ígérnek támogatást. Az elmondottakat azért kívántuk hangsúlyozni, mert a jelenlegi helyzetben, amikor is a geotermikus hasznosítási beruházások lelassultak, a nemzetgazdasági érdekek is a gyógyturizmus, mint üzletág fejlesztését igénylik,-ami a meglevő hévízkutak gyógyászati célú hasznosítása, gyógyszállók építése stb. révén valósítható meg. Egy ilyen komplexum, illetve lehetőség a külföldi tőke érdeklődését is felkeltheti, ami megmozgatná a hazai idegenvendég-forgalmat. Mindenesetre még szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy rangja legyen a belföldi idegenforgalomnak. Az elmúlt években, gyakran eltúlozták a világviszonylatban is jelentős, természeti kincs jelentőségét. Megalapozatlanul, kimeríthetetlennek tekintették a hazai hévízforrásokat, ami jóvátehetetlen pazarláshoz, értelmetlen, környezeti károkat okozó beruházásokhoz vezetett. A hévízre alapozott vállalkozásokat nem előzték meg elfogadható, gazdasági számítások, nem számoltak az üzemeléssel kapcsolatos környezetvédelmi és vízgazdálkodási hatásokkal. Nem vették figyelembe, hogy a hévizek általában, egységes hidraulikai rendszert alkotnak a felszíni vizekkel, így felhasználásuk kihathat annak állapotára, menynyiségére. Reméljük a jövőben már nem kell hivatkozni ezekre a régi, de még sajnos ma is időszerű megállapításokra. IRODALOM Dohos l. - PutcikiN. (1997): Budapest as City of Spas at the Turn of the Millenary. A SITH XXXIII. Kongresszus kiadványa, Tokyo. Juhász J. (1985): Hévízgazdálkodás. Magyar Vízgazdálkodás I. Korim K. (1992): A magyar balneológia hidrogeológiai alapja. Vízkutatás, 92/2. Korini K. - Pataki N. (1998): Utilisation of thermal water in Hungary. 111. Hidro Conference. Kolozsvár. Liehe P. (1998): A hévízhasznosítás helyzete Magyarországon. Vízügyi Közlemények, LXXX. évf. Pataki N. (2001): A hazai hévízhasznosítás időszerű kérdései. Hidrológiai Közlöny, 2. A 2000. évi aszály értékelése DK. PÁLFAI IMRE Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatósán Összefoglalónk a 2000. évi aszályt az aszályossági index értékei alapján jellemzi, de ezt megelőzően röviden vázoljuk az index egyes összetevőinek alakulását is. A csapadékviszonyok nagyon érdekesen változtak. 1999 novemberében és decemberében a sokévi november-decemberi átlagnak több mint kétszerese hullott le, döntően ez idézte elő a hatalmas belvízi elöntéseket 1999 végén és 2000 elején. A 2000. év első két hónapjában alig volt csapadék, március és április az átlagosnál csapadékosabb volt, de az áprilisi esőmennyiség szinte teljes egészében a hónap első napjaiban hullott le, s április 7-én elkezdődött egy nagyon hosszú csapadékszegény időszak, amely július 6. körül megszakadt, de később ismét folytatódott. Májusban a sokévi átlagnak körülbelül csak fele, júniusban pedig alig negyede esett. Július szerencsére országos 29