Hidrológiai tájékoztató, 2001

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Cziráky József: Visszaemlékezés az Országos Balneológiai Kutatóintézetben az Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóságnál és a Középduna-völgyi Vízügyi Igazgatóságnál végzett fürdőügyi munkámra

ti években több (Hévíz, Zánka, Kékkút, Csopak) ásvány- és gyógyvizes forrás, kút hidrogeológiai védőterületére készítettem javaslatot. 1954 őszén - bár a pártvezetőséggel közöltem, hogy pártmunkát nem kívánok végezni - felvettek az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Mérnöki Karának levelező tagozatára és - a műszaki tanulmányaimat elölről kezdve 1954-1960 között - utóvizsga nélkül - elvégeztem. Vízellátási diplomatervemet jeles minősítéssel védtem meg és - öröm volt részemre -, hogy az oklevelet dr. Papp Ferenc professzor úr adta át. Sikerült tehát tervemet megvalósítani. Vettem egy arany pecsétgyűrűt, melyre a monogramon kívül egymásnak támaszkodó integrál- és paragrafus jelet vésettem. Az MHT tiszteleti tag-gyűrűvel együtt ünnepenként hordom. 1956 nyarán végeztük a hévízi tómeder felmérését és változásának vizsgálatát (H. K. 1957/1.). 1957-ben jelent meg dr. Schulhof Ödön szerkesztésében a Magyarország ásvány- és gyógyvizeiről szóló szakkönyv [16], melynek függelékében említik tanulmányaimat. Balneotechnikai munkám során elég gyakran jártam az ORFI-val szemben levő Országos Orvostörténeti Könyvtárban. Egy alkalommal itt mutattak be dr. Anlall József igazgató úrnak, a későbbi miniszterelnöknek. 1957-ben az MHT Balneológiai Szakosztálya részéről Hévízen ismertettem a Hévízi-tó történetét. A gyógytó különböző mélységben levő vízhőmérsékletét elektromos hőmérővel távmérésekkel állapítottuk meg (H. K. 1959/4.). A hazai termális vizek jelentőségét 1959-ben ismertettem az MHT Limnológiai Szakosztályában (H. K. 1960/6.). Dr. Papp Ferenc professzor úr kezdeményezésére 1961-ben jelent meg először a Hidrológiai Tájékoztató dr. Vitális György [18] szerkesztésében, melyben a bükkszéki gyógyvizet ismertettem (H. T. 1961/III.). Az MHT Vízkémiai Szakosztályában 1961. t'ebr. 3-án számoltam be a Schiefner Kálmán OKI munkatárssal együtt végzett vizsgálatokról, melyet a Balaton környéki szénsavas forrásoknál végeztünk (H. K. 1961/5.). 1961-ben kidolgoztam az Országos Vízgazdálkodási Keretterv balneológiai részét. A dr. Papp Ferenc professzor úr tiszteletére megjelent „Emlékfüzet"-ben a makói hévízről írtam. A Hévízi-tó morfológiai változásairól írt tanulmányom a Reumatológia, Balneológia, Allergológia című szaklapban jelent meg (R. B.A. 1961/1.). Lefordítottam dr. Erich Bieske: Rohrbrunnen [1] című könyvét, kirajzoltam az ábrákat és beköttettem a fordítást - mely ma is megvan -, hogy Mazalán Pali bácsi munkakörét jobban megismerjem. A pápai bencés gimnáziumi füzetünkre volt írva: Quot linguas calles, tot homines vales! (Ahány nyelvet értesz, annyi embert érsz.) Ott latin, német és francia nyelvet tanultunk. 1960tól éveken át németül, franciául és angolul társalgás keretében tanultam heti gyakorlással, olaszul és oroszul pedig szaktanfolyamokon. Ennek köszönhetem, hogy Olaszországban és Belgiumban franciául, az NSZK-ban és az NDK-ban, továbbá Csehszlovákiában és Lengyelországban németül, a Szovjetunióban pedig angolul mertem előadást tartani. (Nem gondoltam, hogy 1978-ban a párizsi Louvre előtti téren angol nyelven tájékoztatok egy japán házaspárt arról, hogy mikor nyit a múzeum.) 1961 októberében útlevéllel először voltam külföldön. Dr. Dipl. Ing. Enrico Cliiostri az Olasz Gyógyvíztechnikai Szövetség (AITI) elnöke - később a SITH elnöke - meghívott az AIT1 III. Kongresszusára Salsomaggiore Terme-be. Vonattal Bécsen át saját költségemen utaztam, ott az olaszok vendége voltam. Vendéglátóm először munkahelyét, a világhíres Montecatini Terme gyógyforrásait mutatta meg. Látogatásomról a La Nazione című újság fényképes cikkben számolt be [10]. Salsomaggiore Terme gyógyfürdőjében „Magyarország termális vizei és a felhasználásuk problémái" címmel tartottam előadást. A kiránduláson a francia csoporttal voltam és sok szaktárssal ismerkedtem meg. Az AITI támogatásával Rómába (2. kép) is elutazhattam. 1962-ben jelent meg az ORFI 2. kép. Róma. Fontana (ti Trcvi (l

lJ6t) vezetőinek [6] szerkesztésében a Magyarország gyógyfürdői, gyógyhelyei és üdülőhelyei című könyv, melyben ásvány- és gyógyvizeink hidrogeológiáját ismertettem vázlatosan. Ez évben volt a Magyar Hidrológiai Társaság csehszlovákiai tanulmányútja (H.T. 1962. VIII.). Az év folyamán Budapesten járt Ing. Jarotnir Vala, a Csehszlovák Egészségügyi Minisztérium munkatársa, akivel haláláig jó kapcsolatban voltam. Bükfürdőn a hévízből kiváló só lerakodási sebességét vizsgáltam (3. kép). 3. ke/). Bükfürdő, lerakódás vizsgálat (1962) Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) részére tanulmányt készítettem az ásványvizek okozta korrózióról és a hévizek sólerakódásáról. Javaslat készült a tiszajenői „Mira" és az „Igmándi" keserűvizes telepek védőterületének megállapításához. Hegyessy Lászlóval (OKI) -tanulmány készült a hajdúszoboszlói gyógyvízről (R. B. A. 1965/4.). A tatai langyosvízű forrásokról - szintén kettesben írt tanulmány - a Dunakanyar Tájékoztatóban (D. T. 1965/1.) jelent meg. 1965 őszén az ORFI rendezésében tartott Kurortológiai Konferencián ismerkedtem meg Mag. Dr. Andrzej Madeyski lengyel mérnökbalneotechnikussal, akivel a későbbi évek során nagyon jó szakmai kapcsolatot tartottam. 1966-ban az Orsz. Balneológiai Kutató Intézet megszűnt és munkakörét az Eü. M Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság 15