Hidrológiai tájékoztató, 2001

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Állásfoglalás az európai uniós csatlakozásunk vízgazdálkodási kérdéseiről

Következtetések Az eleveniszapos medencében a szervesanyag lebontása mellett nitrifikáció is végbemegy. Ennek mértékét négy tényező befolyásolta: a hőmérséklet, a víz oldott oxigén koncentrációja, a szervesanyag-terhelés és az iszapkor. A hőmérséklet igen jelentős hatást gyakorol a nitrifikációra, de a hőmérséklet befolyásolására nincs gazdaságos lehetőség. Az oldott oxigén koncentráció mindig elérte, a medence végén pedig jóval meghaladta a nitrifikációhoz szükséges szintet. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a szennyvíztisztító­telep eleveniszapos fokozatának a nitrifikációt tekintve két szűk keresztmetszete van: az alacsony iszapkor és a nagy iszapter­helés. Az eleveniszapos fokozat nitrifikáló képességének javítására tehát az iszapkor növelése és az iszapterhelés csökkentése révén van lehetőség, amihez az alábbi módszerek alkalmazhatók. Az iszapkoncentráció emelése az eleveniszapos medencében az iszapkort közvetlenül növeli. Ennek alkalmazásánál figyelembe kell venni, hogy a nagyobb iszaptömeg nagyobb mértékű levegőztetést igényel. A jelenlegi iszapkoncentráció melletti magas oxigénszintek azonban feltételezhetően még nagyobb mikroorganizmus tömeg számára is elegendő oxigént biztosítanak. Másrészt azt is figyelembe kell venni, hogy a nagyobb iszapkoncentráció következtében az utóülepítő lebegőanyag terhelése is megnő, és így az elfolyó utóülepített szennyvíz lebegőanyag tartalma is megnőhet. Ennek megál­lapításához azonban további vizsgálatok szükségesek. Az iszapkor növelésének másik módszere az eleveniszapos medence térfogatának növelése lenne. Ez nyilvánvaló korlátok­ba ütközik, de a rendelkezésre álló térfogat jobban kihasznál­ható az eleveniszapos medence „fixfilmesítésével". Ez a mikroorganizmusok megkötődését lehetővé tevő géles vagy szilárd anyag eleveniszapos medencébe helyezésével érhető el {Randall és Sen, 1996). A harmadik lehetőség, amellyel a nitrifikáció hatásfoka javítható az eleveniszapos medencében, a vegyszeres előkezelés. Ez a módszer egyszerre növeli az iszapkort és csökkenti az iszapterhelést (Karlsson, 1993). IRODALOM BME VKKT. 2000: A Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telep üzemének értékelése, 1999. november-december. Témabeszámoló. Henze M.. Harremoes P., Jansen C. and Arvin E., 1995: Wastewater Treatment, Bio­logical and Chemical Processes, Springer­Verlag, Berlin, ISBN 3 540 58816 7 Karlsson /.. 1993: Szennyvizek vegyszeres és biológiai fokozattal kiegészített tisztítása. Finn környezetvédelmi és víztechnológiai szeminárium, Budapest Randall C. W. and Sen D., 1996: Fullscale evaluation of an integrated fixed-film activated sludge process for enhanced nitrogen removal. Wat. Sei. Tech., Vol. 33, No 12, 155-162. ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK Állásfoglalás A Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata a 2001. május 31-én, Mohácson tartott kibővített elnökségi ülésén tájékoztatót hallgatott meg az európai uniós csatlakozásunk vízgazdálkodási kérdéseiről és az alábbi állás­foglalást fogadta el: I. Az EU vízgazdálkodási politikája és a közelmúltban hatály­ba lépett Keretirányelv új utat jelöl ki a vízzel való gazdálkodáshoz Európában. 2015-ig jó állapotba kell hozni a felszíni és felszín alatti vizeket és fenntarthatóvá kell tenni a jó állapotai - mindenütt ahol ez egyáltalán lehetséges. Az Európai Unió eltökélte tehát, hogy felszámolja mindazokat a károkat, amelyeket az ember a vizekben okozott, különös tekintettel a vízi- és a vízhez kapcsolódó élővilág jó állapotához szükséges körülményekre. Az EU tagállamai és a csatlakozásra készülő országok ­köztük hazánk - számára is kötelező a Keretirányelv és a többi, a vizet érintő irányelv bevezetése, illetve az előírások érvényesüléséhez szükséges feltételek megteremtése. A vízgazdálkodást érintő szabályozáson belül főként az emberi egészséget és az élővilágot érintő ügyeket EU előírások fogják szabályozni, ami a szabályok mintegy 30-40 %-át jelentheti majd, a többi - 60-70% - a hazai szabályozás körében marad. A természetes vízgyűjtő határokhoz igazodó, a politikai és a közigazgatási határoktól független vízgazdálkodási egységeket kell kijelölni. A vízgazdálkodási egységekben a gazdálkodás alapja egységes módszertan szerint készített vízgyűjtő­gazdálkodási terv lesz, amit összehasonlítható adatokat ered­ményező megfigyelő hálózatnak kell megalapozni. Az egyértelmű felelősség érdekében ki kell jelölni a vizek állapotáért felelős, illetve koordináló hatóságot. Az állami-közcélú vízgazdálkodás ma Magyarországon megosztott. Az integrált vízgazdálkodás igénye valószínűleg a mai eljárási rendek és egyeztetési mechanizmusok megváltoz­tatását is magával hozza majd. Különösen fontos számunkra az is, hogy a Duna, illetve a Tisza vízgyűjtőjén felettünk levő országokkal való együttműködést, közös cselekvést a Kere­tirányelv puszta léte is nagyon hasznosan segítheti. Mindez igaz amellett is, hogy megítélésünk szerint az EU vízgazdálkodás politikája és a Keretirányelv szellemisége sok tekintetben egybevág a magyar vízgazdálkodás legjobb hagyo­mányaival. Az EU kifejteit elveinek többsége ma is jelen van a magyar vízgazdálkodásban, sőt néhány tekintetben példát is mutathatunk. Ilyen a természetes vízgyűjtőegységeken alapuló korábbi kerettervezés. A szubszidiaritás elvének alkalmazási technikáját illetően pedig a magyar társulati mozgalom kiemelkedő példa. Ugyanakkor, elsősorban az ökológiai szem­pontok előtérbe helyezésével és egy toleráns, az érdekek egyeztetésén alapuló szemlélet meghonosításával jelentősen gazdagodhatunk. II. A Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat kibővített elnöksége üdvözli, hogy a felkészülést illetően megtörtént a koordináló szervezet kijelölése. A 2094/2001 sz. kormányhatározat kötelezi az érintetteket egy átfogó program meg-szerkesztésére és a Kere­tirányelv bevezetésére. Reméljük, hogy ennek során a szakmaisá­got előtérbe helyező, a parciális érdekektől mentes munka fog majd folyni, amihez készséggel felajánljuk a tapasztalatainkat, 11

Next

/
Thumbnails
Contents