Hidrológiai tájékoztató, 2001

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Csath Béla: A "Zsigmondy Vilmos Gyűjtemény"

hogy a hazai mérnöki tudás minél teljesebben érvényesüljön az EU előírások adaptációja során. Szükségesnek tartjuk viszont a felkészülés konkrét lépéseinek a felgyorsítását. A központi elhatározások váljanak minél hamarabb a területi munka részévé. A napi vízgazdálkodási feladatok megoldásában már jelenleg is alkalmazni kellene a Keretirányelvnek azokat az alapelveit és előírásait, amelyek figyelembevételének már megteremtődtek a feltételei. Ez a munka viszont csak akkor tud valódi eredményt hozni, ha a jelenleginél sokkal nagyobb emberi erőforrás és költségkeret áll e célra rendelkezésre. A felkészülés során kapjon nagyobb hangsúlyt a műszaki szabályozás ügye is. Az európai vizes szakterületi szabványok átvételéhez és magyar nyelvű közreadásához összefogásra és az erőforrások ugyancsak jelentős növelésére van szükség. Az EU csatlakozásra való felkészülés alapvetően érinti a hazai vízmérnökséget. Különösen fontos a vízzel foglalkozó szakemberek felkészítése az EU-csatlakozásra. Meg kell vizsgálni, hogy: - Átfogó oktatási - képzési - továbbképzési program alapján, állami eszközökkel, az EU-csatlakozásunk időpontjáig minden vízmérnök rendelkezzék egy meghatározott ismeretanyaggal az EU előírásokról. Ennek ismerete váljék a tervezői és szakértői névjegyzékbe való bekerülés, illetve a meglevő, de lejáró jogosítások megújításának a feltételévé. - A meglevő képzési formákba, hogyan tudnának minél többen bekapcsolódni. - Az idegen nyelveket kevésbé ismerő korosztályok számára hogyan lehet kedvezményes nyelvtanulási lehetőségeket teremteni egy szaknyelvi minimum elsajátítására. Az MMK, illetve a tagozat intézményesen foglalkozzon a mérnöki munka piaci kérdéseivel is. Elemi célkitűzés, hogy a magyar mérnök számára is legyen garantált az esélyegyenlőség mind a hazai piacon, mind az EU tagországaiban. A vízmérnökségnek, a vízzel való gyakorlati gazdálkodásnak a mérnöki alapképzettséget meghaladó terepi, vízrajzi, földtani, ökológiai stb. ismeretekre kell támaszkodni. Ezeket csak helyi gyakorlattal lehet megtapasztalni. Legyen ez a külföldi mérnökök itteni alkalmazásának követelménye, mint ahogy a magyar mérnöknek is tudomásul kell vennie, ha ilyen előírással találja szemben magát. Felkérjük az Elnökséget tájékozódjék, hogy az egyes európai országokban hogyan szabályozzák a vízi-mérnöki jogosítványokat. Határozza meg milyen mozgástere lehet egy EU konform, de a vízgazdálkodás szakmai sajátosságait hordozó jogosultságnak. Ez a helyzet egyébként alkalmas annak ismételt felvetésére is, hogy a mérnök-kamarai tagság kötelezettsége ne legyen leszűkítve a tervezésre és szakértésre, hanem tág értelemben is a mérnöki munka feltétele legyen. Az MMK a magyar mérnökök jövendőbeli európai munkavállalása érdekében minden kamarai tag számára tegye elérhetővé a vonatkozó munkajogi, pályázati, díjmegállapítási és egyéb ismereteket. Érdemes megfontolni egy „európai mérnök-menedzser" képzés kialakítását. Legyen az európai mérnöki piac kérdése a Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozat ez év őszén esedékes küldöttközgyűlésének is napirendi pontja. Kérjük, hogy mindehhez az MMK országos vezetése és a vízgazdálkodás központi állami szervezetei adjanak erkölcsi és anyagi támogatást. A „Zsigmondy Vilmos Gyűjtemény" CSATH BÉLA A Lepence-patak partján volt egy gyűjtemény.* A Duna-kanyar, Visegrádtól néhány km-re, a Visegrádihegységben eredő Lepence-patak völgyében, festői környezetben, 1968. október 11 -én tudományos emlékkel gazdagodott. A Vízkutató és Fúró Vállalat a Zsigmondy Vilmos kezdeményezte hazai vízkutató és hévízkút fúrási tevékenység létesítményese, Zsigmondy Vilmos munkásságának és életművének emlékezetét legméltóbban egy gyűjtemény alapításával látta megörökíthetőnek. Az emlékszoba létrehozására jó lehetőség kínálkozott, amikor 1966-ban VIKUV megvette a VIZITERV felvonulási épületét, és a kialakított alkotóház épületében kapott helyet a „Zsigmondy Vilmos Emlékszoba", melynek kialakításával Budai László, a VIKUV akkori igazgatója dr. Dobos Irma főgeológust bízta meg. Az összegyűlt anyag részére az alkotóház három helységét rendezte be a vállalat. A „Zsigmondy Vilmos Emlékszobá"-t VIKUV 1968. október 1 I -én nyitotta meg, mely alkalommal a hazai kútfúró iparág a Margit-szigeti fúrás 100 éves évfordulóját ünnepelte. * Az előadás elhangzott az MPT Tudománytörténeti Szakosztálya 2001. február 19-i ülésén a „Magyarországi bányászati múzeumai V. sorozat a „Magyar Olajipari Múzem Zsigmondy Vilmos Gyűjteménye" címmel. A megnyitásra összegyűjtött anyag nemcsak Zsigmondy életével és munkásságával kapcsolatos, hanem családjához fűződő dokumentumokat is tartalmazott. A „nagy fúrász" szobrán kívül a budapesti városligeti artézi kút fúrásához használt fúróberendezés kisminta dominált. * Az emlékszoba első átrendezésére 1970-ben került sor egy gazdagabb gyűjteményanyag bemutatásával. 1973 őszén megfelelő könyvtár és olvasószoba kialakítására került sor. Az emlékszoba átrendezése után új vitrinekben és tablókon mutatták be Zsigmondy életútját és munkásságával kapcsolatos anyagot, a könyvtárszoba falát a magyar vízkutatás elhunyt nagyjainak és a vízfúróipar úttörőinek arcképei díszítették. Az emlékszoba kezelésére, gondozására és fejlesztésére 1975-től Csath Béla kapott megbízást. 1983 márciusában a Művelődésügyi Minisztérium kh/251. sz. alatti engedélyében a „Zsigmondy Vilmos Gyűjtemény" elnevezést adta, múzeumi kiállítóhely jelleggel, melyben Zsigmondy Bélá\a\ kapcsolatos anyag is bemutatásra került. Az így kialakult önálló egység 1987 tavaszáig így is maradt. Az alkotóház üdülési részlegének bővítése céljából a vállalat vezetősége úgy döntött, hogy a gyűjtemény részére az alkotóház tetőterének beépítésével új helységet biztosít. Ennek értelmében a tetőtérben egy teremrész került kiképzésre. Az új helyen a gyűjtemény részben Zsigmondy Vilmos, részben Zsigmondy Béla kibővített anyaga nyert elhelyezést fali tablókon, típus tár12