Hidrológiai tájékoztató, 2000

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás történetének évfordulói 2001-ben

1876. május 6. * Finály István (Kolozsvár) mérnök. Német- és franciaországi tanulmányutak után mint magánmérnök számos vízművet és vízerőművet tervezett. 1915-ben jelent meg „A hegyvidéki vízierők gazdaságos kiépítéséről" szóló tanulmánya. Kiváló műtárgyépítő volt, szakmai tudását a műegyetem is hasznosította. Hidrotechnikai egyetemi jegyzete 1926-ban jelent meg. Szakirodalmi munkásságában elsősorban a műtárgyépítés és az energiagazdálkodás kérdéseivel foglalkozott. (t Budapest, 1947. február 13.) 1876. május 26. Br. Simonyi Lajos földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter körrendeletet intézett a törvényhatóságokhoz, hogy a kultúrmérnöki szervezet megalakítása előtt felmérést végezzenek a gazdaközönség körében a felmerülő talajjavítási igényekről. 1876. június 25. A dunai árvíz hatására, Ordódy Pál (a későbbi közmunka- és közlekedésügyi miniszter) elnökletével, 586 km

2-nyi érdekeltségi területen megalakult az Alsó-csallóközi Ármentesítő Társulat, a Duna-völgy egyik legnagyobb és legeredményesebb vízszabályozó társulata. (Neve utóbb Alsó-Csallóközi és Csilizközi Ármentesítő és Belvízlevezető Társulatra változott.) 1876. október 25. t Képessy József (Temesvár). 1842-ben kapott mérnöki oklevelet, majd Bécsben tanult. 1847-ben a Tisza szabályozás VI. folyamosztályának vezetője volt. 1866-tól a Bánságban a Temes és Bega szabályozását irányította. (* Orosháza, 1818. február 25.) \ 1876. ősze A Felső-Duna gázlós helyein 168 uszály volt kénytelen a „kisvizet állni" és várni, amíg valamely árhullám átsegíti a sekély helyeken. Egy évvel később 440 külön uszályra volt szükség, hogy a fennakadt 780 uszály rakományának egy részét átvegye és a hajóforgalmat fenntartsa. 1876. október 30. Gr. Andrássy Gyula miniszterelnökhöz címzett jelentés formájában, Pesten angol és magyar nyelven megjelent Révy Gyula „A Duna Budapesten" című munkája, amelyben a nemzetközi hírű szerző kifejtette nézeteit a majdani Duna-szabályozásnál alkalmazott szempontokra vonatkozóan azért, hogy az árvizek a jövőben ne veszélyeztethessék a fővárost. 1876. * Tiirr István (Baja, 1825. augusztus 11.) Tábornok, a magyar és az olasz szabadságharc hőse. A kiegyezés után hazatérve műszaki munkatársaival nagyszabású víziútfejlesztési programot dolgozott ki. Gerster Bélá\a\ együtt részt vett a Panamacsatorna építésének előkészítésében (1876), valamint a Korinthoszi-csatoma megépítésében (1881-1893). Újjászervezte a Ferenc-csatorna Társulatot, s kezdeményezte a Ferenc József-csatorna megépítését, valamint a Baja-Bezdáni tápcsatorna kivitelezését, amellyel a Ferenc-csatorna vízutánpótlását lehetett biztosítani, (t Budapest, 1908. május 3.) 1876. Dél-Budán, az Őrmezei-völgyben létesített keserűvíz kútra alapozva Hirschler Mór megalapította keserűvíz-palackozóját. A „Ferencz József' nevű gyógyvizet még ma is forgalmazza a jelenlegi tulajdonos. 1901. február 15. * Vázsonyi Adám (Budapest) vízmérnök. Műegyetemi oklevelét megszerezve számos tiszai folyammérnöki hivatalnál dolgozott. 1941-ben a szatmárnémeti hivatal vezetője volt. Jelentős szerepet vitt a bajai Deák Ferenc-zsilip felújítási munkáiban, a békésszentandrási vízlépcső építésének vezetésében, a hortobágyi önözési program megvalósításában. 1951-ben az Árvízvédelmi és Folyammérnöki Hivatal műszaki főnöke, majd a VITUKI-ban az első vízgazdálkodási keretterv előkészítésének felelőse. 1963-ban megbízást kapott a vízügyi múzeum megszervezésére és vezetésére, (t Budapest, 1973. július 14.) 1901. február 26. * Mados [Kotzmann] László (Beregszász), talaj vegyész, műegyetemi tanár. A hazai talajtan kiválóságának, Sigmond Eleknek közeli munkatársaként részt vett az ország talajtani térképezésében és behatóan foglalkozott a talajok vízháztartásának vizsgálatával. Az öntözés és lecsapolás szempontjából fontos összefüggéseket tárt fel a talajfajták fizikai tulajdonságai, valamint nedvszívó képességük között. A Magyar Talajtani Társaság egyik alapítója és első elnöke volt. (t Budapest, 1945. január 2.) 1901. március 20. t Fodor József (Budapest) orvos, egyetemi tanár, akadémikus, nemzetközileg elismert higiénikus. A levegő, a talaj, a víz szenynyeződésével kapcsolatos kutatásai a legismertebbek. Markusovszky Lajossal együtt megalapítója volt az Országos Közegészségügyi Egyesületnek. Munkásságával jelentős mértékben hozzájárult a főváros vízellátásának és csatornázásának akkor legkorszerűbb megoldásához. (* Lakócsa, 1843.július 16.) 1901. július 30. t Bertalan Lajos (Budapest) vízmérnök, az Országos Vízépítészeti Igazgatóság tiszai osztályának vezetője. Mérnöki oklevelét a bécsi Polytechnikumon szerezte 1858-ban. 1881-ig mint megyei mérnök, majd mint ármentesítő társulati főmérnök munkálkodott a Tisza-völgyében. Állami szolgálatba lépve kezdetben a tokaji folyammérnöki hivatal vezetője volt, majd soron kívüli előléptetéssel 1883-ban a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztériumban foglalkozott a nagy hazai folyók szabályozási munkáival. 1890-ben nevezték ki a vízügyi szolgálat tiszai főmérnökévé, s így lett a Tisza-szabályozás befejező munkálatainak legfőbb irányítója. (* Beremend, 1838. június 30.) 1901. július 31. * Papp Ferenc (Budapest) geológus, műegyetemi tanát, 1924-től haláláig egyetemi oktató, végül tanszékvezető. A mérnöki geológián kívül fő munkaterülete volt a hidrogeológia, ezen belül a főváros és környékének gyógyforrásai, valamint a karszthidrológia. Nevéhez fűződik a Jósvafői Karszt- és Barlangkutató Állomás megszervezése, irányítása stb. 1956-1961 között a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke volt. (t Budapest, 1969. január 8.) 1901. A vízrajzi szolgálat tanulmányi mérésekhez kezdett egy-egy kiválasztott hegy- (Gladna-patak völgye), domb- (Szernye-mocsár vidéke) és síkvidéki (Ferenc-csatorna térsége) területen a 86