Hidrológiai tájékoztató, 2000
BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás történetének évfordulói 2001-ben
A magyar vízgazdálkodás törtenetenek évfordulói 2001-ben 1426. Zsigmond király tatai nyílt parancsa Pozsony vármegye főispánját - Somorja sz.kir. városra is kiterjedő jogkörrel - a Csallóköz árvédelmének irányításával bízta meg. 1476. körül Mátyás király Buda polgárságának ellátására megépítette az első hazai vízvezetéket, amely a svábhegyi források vizét a közlekedő edények elve szerint működő zárt csővezetékkel juttatta fel a Várhegyre. 1501. Aventinus német tudós pontos méreteket adott a Fertő tóról, s ezekből arra lehet következtetni, hogy a tó a XVI. század elején érte el eddig ismert legnagyobb kiterjedését. Lázár deák egykorú térképén is ez a „nagy" Fertő tó látható. 1726. Amsterdamban megjelent L.F. Marsigli gróf: „Danubius Pannonico-Mysicus... [A Duna pannóniai és szerbiai szakasza...]" című hatkötetes Duna monográfiája. A főleg a magyarországi Duna-szakasszal foglalkozó gazdagon illusztrált munka a Duna térképsorozata mellett bemutatta a folyó gazdag növény- és állatvilágát, a folyómenti római régiségeket, a budai fürdőket, valamint vízrajzi és csillagászati mérésekről közölt adatokat. 1751. eleje Szatmár vármegye az országgyűlés elé vitte a vízimalmokkal kapcsolatos elmocsarasodások és a vízszabályozások ügyét, amely kérelemhez Bereg, Ung, Szabolcs, Zemplén és Ugocsa vármegyék is csatlakoztak. 1751. augusztus 27. A Mária Terézia által szentesített dekrétum 14. cikkelye („Az országban a közönségre káros malmok megszüntetéséről") rendelkezett a hajózást akadályozó, valamint az egyes vidékek elmocsarasodását okozó malmok, illetve malomgátak lebontásáról. Az említett törvény mindezek mellett a folyók tisztogatását is a vármegyei hatóságok feladatává tette. A dekrétum 20. cikkelye pedig a Vág korábbi, védelmi célú elterelésének megszüntetését engedélyezte a vízi munkából kárt szenvedettek részére. 1751. * Bedekovich Lőrinc (Jászberény) mérnök, térképész. Mint a Jász-kerületek mérnöke 1779-től a Jászságban, valamint a Kisés Nagykunságban szinte minden nagyobb településről készített térképet. Jász-Kun vármegye területét ábrázoló összefoglaló térképe 1791-ben jelent meg nyomtatásban. Jelentős szerepe volt a Zagyva- és Tarna-szabályozás terveinek elkészítésében, illetve a kivitelezés irányításában, (t ?, 1839.) 1751. Gr. Károlyi Ferenc megkezdte az Ecsedi-láp lecsapolását. A két évig tartó munka eredménye egy 6 km hosszú csatorna volt, amelynek hatására 4 arasznyit (kb. 0,8 méternyit) csökkent a Kraszna vize. Károlyi halála után (1758) az építkezés abbamaradt, a csatorna feliszapolódott. 1751. Megjelent Oesterreicher Manes József „Analyses Aquarum Budensium... [A budai vizek vizsgálata...]" című munkája, amelyben Winterl Jakab módszere szerint végzett vegyelemzéseit adta közre. 1751. Az érdekelt kunsági települések követelésére megkezdték a Mirkó-Kakat árvízi öblözetét mentesítő Mirkó-fok elzárását, amely 1761-ban készült el. 1751. * Kiss Gábor (Bécs) vízmérnök, hadmérnök. Bátyjával, Kiss József fel együtt tervezték a Dunát a Tiszával összekötő Ferenccsatornát, amely egy építtető részvénytársaság pénzére támaszkodó első vízügyi beruházás volt. Ismeretes még egy terve az ún. „Károlyvárosi" csatornára is, amely a Duna-DrávaSzáva-Kulpa összeköttetését valósította volna meg. (t Eperjes, 1800.április 7.) 1776. március 9. * [Habsburg] József főherceg (Firenze), 1796-1847 között Magyarország nádora. A hazai vízszabályozási munkák egyik legfőbb pártfogója, birtokait tekintve pedig több esetben érdekeltje volt. Támogatta a Duna-Tisza-csatorna megépítésére szerveződő vállalkozást, az aradi Malomcsatorna Társulat munkálatait és a háttérből sokat segített a Tisza-szabályozást nehezítő politikai és pénzügyi akadályok leküzdésében. (t Buda, 1847.január 13.) 1776. július 6. Krieger Sámuel korábban elkészített Sió, Kapós és Balaton-vidék vízrajzi térképe mellé - e napi dátummal - egy latin nyelvű szabályozási tervet is megfogalmazott 26 oldal terjedelemben, amelyet átadott a br. Sigray Károly királyi biztos vezetése alatt működő vízszabályozási bizottságnak. A Tihanyban ülésező bizottság, amelynek tagja volt az udvari kamara által nem sokkal később hajózási igazgatóvá kinevezett Joseph Walcher is, e terv alapján határozta el a Balaton vízszintjének csökkentését. 1776. november Heves és Külső-Szolnok vármegye - a rendkívüli tiszai árvízre tekintettel - határozatot hozott a Mirkó-gát lerombolására, amellyel a hatalmas víztömeget a Mirhó korábbi árterére vezették rá. Az első hetekben senki nem tiltakozott az eljárás ellen, de a következő év februárjában Karcag és Kisújszállás panasszal élt, s a gát újbóli megépítését követelték. 1801. február 4. t Magyar István (Győr), (Zala vármegye) mérnök. A nagyszombati egyetemen szerzett matematikusi képesítést. Előbb uradalmi, majd Győr vármegyei mérnökként dolgozott. Mintegy másfél száz vízrajzi tekintetben is igen gazdag adatokat tartalmazó kéziratos térképe maradt fenn. (*1745 körül) 1826. február 26. * Bobik Ignác (Bocsár), vízmérnök. Pesten befejezett mérnöki tanulmányait követően 1848-49-ben részt vett a szabadságharcban, majd a szabadságharc után gróf Zichy György nél Adonyban és Sárszentmihályon uradalmi mérnök. 1881-től a Nádorcsatorna Társulat igazgató főmérnöke. Nevéhez fűződik a Sió alsó szakaszán évenként megismétlődő árvizek elleni védekezés és árvédelmi munkák megszervezése, a Közép-Dunánúli vízrendezések megindítása, (t Székesfehérvár, 1921. okóber 21.) 84
