Hidrológiai tájékoztató, 2000
TERÜLETI VONATKOZÁSI CIKKEK - Dr. Ponyi Jenő: Fauna-vizsgálatok a Tisza partszegélyén 1959-ben
1. táblázat A Tiszabec s és Tiszafüred között talál t fauna felsorolás a Nematoda: Dorylaimus stagnalis Dujardin, Eudorylaimus carteri (Bastian), Eudorylaimus obtusicaudatus (Bastian), Mesodorylaimus subtilis (Thorne & Sw.), Monhystera macramphis Filipjev, Monhystera macrura de Man, Monochus truncatu s Bastian, Plectus cirratus Bastian, Tobrilus allophysis Steiner, Tobrilus gracilis Bastian, Tripyla papillata Bütschli Rotatoria: Brachionus sp. Gastropoda: Armiger crista (L.). Theodoxus prevostianus (C. Pfeiffer), Theodoxus transversalis (C. Pfeiffer) Oligochaeta: Ophidonais serpentina Müll., Paranais sp., Specaria josinae Vejd., Stylaria lacustris L., Tubificidae sp. Hirudinea: Erpobdella octoculata (L.), Helobdella stagnalis (L.), Piscicola geometra (L. ) Tardigrada: Macrobiotus sp . Hydracarina: Hygrobates fluviatilis (Ström), Lebertia inaequalis (Koch), Oxus sp . Crustacea: Cladocera: Alona rectangula Sars, Camptocercus rectirostris Schoedler, Ceriodaphnia megops Sars, Chydorus sphaericus (O. F. Müller), Graptoleberis testudinaria (Fischer), Iliocryptus agilis Kurz, Iliocryptus sordidus (Liévin), Macrothrix laticornis (Jurine), Moina brachiata (Jurine), Pleuroxos aduncus (Jurine), Scapholeberis mucronata (O. F. Müller), Sida crystallina (O. F. Müller), Simocephalus vetulus (O. F. Müller); Ostracoda: Cypridopsis vidua (O. F. Müller); Copepoda: Acanthocyclops robustus (Sars), Attheyella (s. str.) crassa (Sars), Eucyclops serrulatus (Fischer), Macrocyclops albidus (Jurine), Megacyclops viridis (Jurine), Mesocyclops leuckarti (Claus), Paracyclops sp., Paras- tenocaris cf.glacialis Noodt; Mal acostraca: Asellus aquaticus L., Dikerogammarus haemobaphes Eichw. ; Ephemeroptera: Palingenia longicauda 01. , Odonata sp. Heteroptera: Hydrocorisae sp . Coleoptera: Dyt iscidae sp., Trichoptera sp . Diptera: Ablabesmyia sp., Chironomus „thummi-típus" sp., Monodiamesa sp., Orthocladiinae sp. No. 115. Ponton híd alatt. 505 fkm, pH = 7,3, KÖV: -66 cm, víz-hőmérséklet, 25 °C, oldott Ch = 17 mg/1. Kb. 25 m-es homokos föveny, a vízvonaltól 1,5 m-re 0,6 x 0,7 x 0,3 m-es gödör (intersticiális víz). Diptera sp. Tiszakeszi, 1959. VII. 29., 468 fkm, KÖV: -47 cm. No. 116. A faluval szemben, kavicsos, durva homokos part. A vízvonaltól 1,5 m-re ásott két gödör (1 x 1 x 0,5 m), intersticiális vízének szüredéke. A folyóvíz pH-ja = 7,5 , a vízhőmérséklete: 25 °C. Oligochaeta sp. Crustacea Acanthocyclops sp. Tiszafüred, 1959. VII. 29., 436 fkm, KÖV: -4 cm No. 117. A szivattyúházzal szemben lévő, aprószemű homokos part. A vízvonaltól 1 m-re 1 x 1 x 0,5 m ásott gödör (intersticiális víz). A folyóvíz pH-ja: 7,3, hőmérséklete: 26,2 °C, oldott O2 = 16 mg/l. Az intersticiális fauna hiányzik! No. 118. Köves parton, kövek alól gyűjtve. Crustacea Dikerogammarus haemobaphes No. 119. A szivattyúház feletti bója bevonatából vett kaparék. Nematoda Mononchus truncatus Oligochaeta sp. Crustacea Dikerogammarus sp. Ephemeroptera sp. Trichoptera sp. Diptera sp. Tálát taxonok összesített felsorolása és néhány megjegyzés A vizsgálatok során kimutatott taxonok 14 nagyobb állatcsoportba sorolhatók (1. táblázat). Egyes állatcsoportokhoz (Odonata, Trichoptera) tartozó taxonokat fejletségük miatt (1., 2. lárvastádium), másokat (Tardigrada, Rotatoria, Heteroptera) nem kielégítő konzerválódásuk miatt csak genus, család, illetve rend szintjéig sikerült meghatározni. Az összes taxonszám 58 volt, az állatcsoportok közül legvál- . tozatosabb összetételűnek a Crustacea (24 taxon) és a Nematoda (11 taxon) bizonyult. A többi csoportban mindössze 1-5 taxont határoztunk meg. Az előkerült 11 Nematoda faj talajban és édesvízben egyaránt megél. A mintákban leggyakoribbak voltak a Mesodorylaimus subtilis és a Mononchus truncatus fajok, melyek jellemzőek lehetnek a Tisza intersticiális faunájára. Az Oligochaeta-k jelentős mennyiségben, de kevés fajszámmal voltak képviselve a mintákban. A meghatározható fajok mindegyike közönséges, az álló- és folyóvizek iszapjában és növényzete között egyaránt gyakran előfordul. Közülük a Specaria josinae fajt érdemes megemlíteni, amely a mintákban a leggyakoribb volt. Ferencz (1979) szerint eurihalinikus faj, a folyóvizekben főleg a lassú áramlású helyeken fordul elő. Az 1950-es évek első feléig a csallóközi Dunaág iszapjából volt ismeretes (Andrássy, 1955), ma a Tiszán kívül a Murából és az összeszéki szikesekből is kimutatták (Ferencz, 1979). 54
