Hidrológiai tájékoztató, 2000

MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: Emlékezés dr. Posewitz Tivadar hidrológiai megfigyeléseire, születése 150. évfordulóján

Emlékezés dr. Posewitz Tivadar hidrológiai megfigyeléseire születése 150. évfordulóján Dr. Posewitz Tivadar Szepesigló, 1850. 12. 02. - Budapest. 1917. 06. 12. Dr. Posewitz Tivadar orvosdoktor, hollandi szolgálatban álló katonaorvos, majd a Magyar Királyi Földtani Intézet főgeológusa, a Magyarhoni Földtani Társulat és a Holland Keletindiai Társaság tagja, világszerte ismert hímeves utazó életútjáról és munkásságáról - néhány rövid emlékezés [1-7] mellett - elsősorban nyomtatásban megjelent közleményei alapján tájékozódhatunk. Posewitz Tivadar - mindenki által hozzáférhető - közleményeiben olvasható hidrológiai megfigyeléseit két csoportba bontva vázoljuk. Az első csoportba a keletindiai tevékenységéről írott művei (I.), a második csoportba a magyarországi földtani kutatásai (II.) tartoznak. I. Keletindiai tevékenysége Posewitz Tivadar a budapesti egyetem orvoskarán 1874-ben orvosdoktor lett, szíve azonban a geológia felé vonzotta, s ezért 3 évig a szászországi Freiberg bányászati akadémiáján tanult. 1879-ben, mint katonaorvos a Hollandi Kelet-Indiába utazott, ahol 1884-ig minden szabad idejét geológiai kutatásokkal töltötte. Fő tevékenységi területe Borneo, kisebbrészt Bangka, érintőlegesen Szumátra és Flores szigete volt. Az 1880. október 14-i levelében (Földtani Értesítő, 1880) írja, hogy „Borneo egy sajátságos sziget; legnagyobb része alluviális talaj ugyan, de mocsáros és az esőzések idején majdnem minden víz alá merül." „Borneo szigetére vonatkozó földtani ismereteink" (A magyar kir. Földtani Intézet Évkönyve (a továbbiakban Évk.) 1882) című tanulmányában „A mocsarak"-kal kapcsolatban írja, hogy a mocsaras alsík Dél Borneo összes területének legalább is fele, melyet sok és nagy folyó szel át. Az alluviális alsíkok főtulajdonságát illetően megemlíti, „hogy csak kevéssé emelkednek ki a tenger színe fölé s e miatt nagy részök időszakonként elárasztatik. Vannak olyan részek, melyeket az ár-apály hullámzásai naponként elborítanak." „Az arany előfordulása Borneo szigetén " (Évk. 1883) című közleményében az arany nyerés-módjairól szólva megemlíti, hogy a „legaranydúsabb telepek is teljesen értéktelenek rájok nézve, ha víz nincs a közelben, mert vízvezetékről sejtelmök sincs." így „az aranyat csak folyóvizek közelében aknázhatják, minthogy az iszapoláshoz vízre okvetlen szükségök van." „Ha folyóvíz nincs közelben, akkor néha pár kilométerre is fölkeresik és az aranymezőhöz vezetik." „Az Indiai óceán cinszigetei. 1. Bangka geologiája " (Évk. 1884-87) című dolgozatában a vízrajzi viszonyokat illetően megemlíti, „hogy Bangka ugyan folyódús, de mégis vízszegény ország, Ezen utóbbi körülmény különösen a száraz évszak alatt észlelhető, mikor a folyók víztartalma minimumra csökken s ekkor vízhiány uralkodik, a mely főképen a czinbányákban [ónbányákban] válik érezhetővé." „Bangka folyóinak sajátossága abban áll, hogy csak felső, rövid folyásuknak van meredek partok által kísért, többé-kevésbé erős esésök, hogy közép és alsó folyásukban az esés nagyot csökken, a meredek partok eltűnnek és a folyó egy széles völgyben kígyódzik tova, melynek talaja fölfelé száraz, lefelé azonban csakhamar mocsáros jelleget ölt, melyet azután a torkolatig mindvégig meg is tart." „A csekély esés folytán a dagály és apály jó messze a sziget belsejében is érezteti magát s a dagály ideje alatt a legtöbb folyó partjain túl mértföldekre befelé hajózható." „Az Indiai oczeán czinnszigetei. II. A czinnércz előfordulása és a czinnbányászat Bangka szigetén" (Évk. 1890) című dolgozatában megállapítja, „hogy a torlat-telepeknek képződése még ma is tart, kitetszik abból, hogy Bangka némely folyója, bár csekély mértékben, de czinnércet tartalmaz." A „Der Kina-balu-See in Borneo" [A Kina-balu-tó Borneoban] (Petermanns Mitteilungen aus Justus Perthes' Geographischer Anstalt, 1887) című rövid közleményében vázolja a korábbi szerzők megfigyeléseit, majd megállapítja, hogy a Kina-balu-tó [Kina-balu = kínai asszony] Borneo legnagyobb 3