Hidrológiai tájékoztató, 2000

MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: Emlékezés dr. Posewitz Tivadar hidrológiai megfigyeléseire, születése 150. évfordulóján

tava egy mocsaras, nagyrészt már kiszáradt völgymélyedés a Libogu - Lábuk folyó középső szakaszán, melyet a csapadékvíz időnként feltölt. Posewitz Tivadar keletindiai tevékenységének fő műve „Borneo. — Entdeckung reisen und Untersuchungen. Gegenwärtiger Stand der geologischen Kentnisse. Verbreitung der nutzbaren Mineralien " [Felfedező utazások és vizsgálatok. A földtani ismeretek jelenlegi állása. A hasznosítható ásványok elteijedése] 1889-ben Berlinben, 1892-ben Londonban jelent meg. Ebben ismerteti a hidrographiai viszonyokat (pp. 89-104.), valamint a meleg forrásokat (pp. 353-354.). Dél Borneo területén a Batu laki és a Batu bini mészkőbarlangok lábánál meleg és kénes források fakadnak, ugyanúgy Tandjong és Tabalong között egy kénben gazdag, kékes színű víz fakad. Nyugat Borneoban a Blintang és a Katungan [a Kapuas mellékfolyói] folyó mentén meleg források ismertek, egy közülük kénhidrogénes és nagy hőmérsékletű. A Katungan mellékágát képező Skapat patak mentén fakadó melegforrásban a bennszülöttek közlése szerint a tojást keményre főzhették. További melegforrások a felső Sambas folyóvidéken a Bajang hegység közelében szintén találhatók. Észak Borneoban Serawakban a Lingga folyó felső folyása mentén ismertek meleg források, éppen úgy mint Babang mellett Sambas határán. Kinoram területén Pinowanter helységnél egy meleg sós forrást találtak. II. Magyarországi földtani kutatásai Posewitz Tivadar öt éves keletindiai tartózkodása után visszatért hazánkba és 1887 óta a Magyar Királyi Földtani Intézet segédgeológusa, 1897-től osztálygeológusa, 1908-tól 1916. évi nyugdíjba vonulásáig főgeológusa volt. Kutatásait túlnyomórészt az Északkeleti-Kárpátok térségében Bereg és Máramaros megye területén, kisebb részt szülőföldje térségében a Szepességben Szepes és Sáros megye területén végezte. Jelentéseit a Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentésében [Évi Jel.], valamint térképmagyarázóiban [Magy.] tette közzé. Az Évi Jelentésekben közzétett tanulmányok közül csak azokat említjük, amely területekről térképmagyarázót nem közölt. Az Északkeleti Kárpátok területén végzett térképezési munkái során a következő hidrológiai megfigyeléseket tette: „A Tisza-, Talabor- és Nagyág-folyók közti miocén-korú dombvidéke (Bustyaháza, Huszt és Köves liget helységek közt elterülő vidék)" (Évi Jel. 1896) című jelentésében megemlíti a Sófalva és Sándorfalva között a Solonecza patak melletti két 26% sótartalmú sóforrást, valamint a Sófalva községtől északra levő gyenge vastartalmú Borkút nevű forrást, melyet a környék lakói ivó- és fürdővíznek használnak. „A Szolyva és Volócz közötti hegyvidék Bereg vármegyében" (Évi Jel. 1902) című jelentésében közli, hogy a terület fővize a Borsova-folyó, valamint a Vecsa-folyó, mely a Latorcza-folyó egyik főágát képezi. Említésre méltó mellékvizei közül az Oszapatak és a Zsidimir-patak. A Vecsa völgyében Zanyka mellett a völgy jobboldalán több vasas forrás bugyog ki. A „Fölvételi jelentés 1903-ról" (Évi Jel. 1903) című jelentése „ Volócz vidéke Beregmegyében" című részében leírja, hogy „Fővízünk a Vicsa-patak, melynek forrásterülete a Beskid-hegy déli lejtőjén keresendő, míg a Kurtei-patak a Vicsa-patak másik forrásága a Javorniki hegy tövén ered." A „Polena környéke Beregmegyében" (Évijel. 1904) című jelentésében megemlíti, hogy „A terület fővize a Latorcza-folyó", míg a másik említésre méltó folyó a Pinje. Kitér a Szolyva környéki kavicsteraszokra, majd a Szolyva és Polena vidéki vasas forrásokra. Jellemző rájuk, hogy mind oligocén képződményekből fakadnak és hogy ÉNy-i irányban sorakoznak és több egymással párhuzamos vonalon lépnek fel. A „Zsdenyova (Szarvasháza) környéke Beregmegyében" (Évi Jel. 1906) című jelentésében jelzi, hogy Zsdenyova közelében három helyen gyenge kénes víz, Uzsok mellett három helyen vasas ásványvíz bugyog ki. A „Dolha és vidéke Mármaros megyében" (Évi Jel. 1907) című jelentésében közli, hogy a terület fővize a Borsa folyó. A negyedkori lerakódásokra a folyóteraszok jellemzők. Dolha mellett előfordul egy vasas forrás az u.n. Borkút. Posewitz Tivadar hidrológiai megfigyeléseit legjobban a térképezett területekről kiadott térképmagyarázók foglalják össze. Ezekben a hidrográfiai viszonyok leírása mellett a területek jelentősebb forrásait ismerteti. A „Kőrösmezőés Bogdán" 12 és 13 [zóna] / XXI [rovat] (Magy. 1892) című térképmagyarázójában a „Hasznavehető vizek:" leírása során megemlíti, hogy „vastartalmú ásványvíz három helyen: „a Tiscsora-patak jobb partján, a Hodor és Lipovecz-zvir nevű vízerek között; a Hovarla-patak mindkét oldalán a Borkutovej-patak közelében; a Bogdán-völgy két oldalán szintén a Borkutovej-patak közelében." található. A „Mármaros-sziget vidéke" 14/XXX (Magy. 1894) című térképmagyarázójában az ásványvizek sorában megemlíti, hogy a sósforrások mellett „Vasas vízforrás létezik az Iza völgyében, Váncsfalutól ÉK-re az Ossom nevű hegy nyugoti oldalán, a hol az oligoczénhomokkő határoltatik a mediterrán által. Gyengébb vasasforrás említtetik továbbá a következő helyekről: Roszucska, Lonka, Sziget, Petrova, Mikola-patak, Nánfalu, Krácsfalu." A „Gyertyánliget (Kabola-Polana)" 13/XXX (Magy. 1910) című térképmagyarázójában közli, hogy „Sós forrás található a Taraczvölgy egyik baloldali mellékvölgyében, a Salanoi-völgyben a két forrás-ág egyesülése táján. A sósvíz 15% chlornátriumot tartalmaz." „ Vasas források. (Borkút.) Vastartalmú források térképünk területén elég gyakoriak. Több egymással párhuzamosan északnyugat felé húzódó vonal mentén bugyognak ki, mely vonalak zavargási vonalaknak felelnek meg. A legdélibbre eső zavargási vonal Koszó polanától húzódik Gyertyánliget felé, a Koszó völgyéből a Szopurka-völgybe. Vasas források vannak a Koszó völgyben a Kvasni-patak mentén, és azon ösvény kezdetén, mely Koszó polanától Gyertyánligetre vezet; a Szopurka-völgyben pedig Borkút mellett és a Kvasni-patak völgyében. A második zavargjjsi vonal mentén vannak a rahói források (a Tisza mindkét oldalán és a Silski-patak völgyében), valamint az Emma-forrás mellettiek a Kraina rika völgyében. A harmadik zavargási vonal mentén van a Tisza völgyében a Cihanski-patak vasas vize, a Koszó völgyében a Znajmena-hegy keleti oldalán lévő két forrás, és a Seredni rika völgyében a Rosolova melletti vasas víz. A negyedik zavargási vonal mentén van a Tisza völgyében a bilini és borkúti vastartalmú forrás, a Seredni rika völgyében az Opresa és Menczil veliki közti forrás, valamint a vasas víz Krasnisora mellett a Taracz völgyben." A „Brusztura-Porohy vidéke" 11 és 12/XXX (Magy. 1911) című térképlap területére eső ásványvizek: „Mint Mármaros megye egyéb vidékein, úgy térképünk területén is van néhány vastartalmú ásványvíz. Az alsó Mokranka-völgyben találhatók ezek egy északnyugati vonal mentén. Az első gyenge vastartalmú sósforrás Királymező mellett, a 4