Hidrológiai tájékoztató, 2000

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Halasy Károly: Felszínalatti ivóvízbázisok védelme

IRODALOM [1] BodorE.: Szervetlen kémia -Tankönyvkiadó, Bp. 1978. [2] Fekete E„ Szabó S.A., Tóth Á.: A vízszennyezés ökológiája - Pro Natura, 1991. [3] Felföldy L: A zöldalgák Desmidiales rendjének kishatározója - Vízügyi Hidrobiológia VIZDOK lO.kötet, Bp. 1981. [4] Felföldy L.: A kékalgák kishatározója - Vízügyi Hidrobiológia VIZDOK 1 .kötet, Bp. 1972. [5] Felföldy L.: A biológiai vízminősítés - Vízügyi Hidrobiológia VIZDOK ló.kötet. Bp. 1984 [6] Gulyás P. (szerk.): KGST biológiai módszerek - Vízügyi Hidrobiológia VIZ­DOK 12.kötet, Bp. 1983. [7] Kiss Keve T.: Bevezetés az algológiába - ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1998. [8] Pataki L Zapp E.: Analitikai kémia - Tkv. Bp. 1974. [9] Péterfi /.: Az algák biológiája és gyakorlati jelentősége - Ceres kiadó, Bukarest 1977. [10] Sieminska, Jadwiga: Chrysophyta II. Bacillariophyceae okrzemki - Flora Slotkowodna Polski 6, Warsawa, 1964. ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK Felszín alatti ivóvízbázisok védelme HALASY KÁROLY Északdunántúli Vízmű Rt, A kormány 1995-ben határozatot hozott az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogramról. A program lényegéről, az azóta eltelt időszakról, és az elért eredményekről Havasné Szilágyi Eszterrel a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium főtanácsosával beszélgettünk. Mi tette szükségessé, hogy kormányprogram készüljön a vízbázisok védelmére? A vízbázisvédelem fogalma az utóbbi évtizedben szakmai körökből egyre inkább bekerült a köztudatba, egyik jeléül annak, hogy az ivóvízellátásra alkalmas vízkészletek jelen­tősége szerte a világon megnőtt. Gazdasági, társadalmi elemzések az ivóvíz kérdését a jövő évtizedek, évszázadok egyik legfontosabb kulcstényezőjének tartják. Bár a fogalom alatt nálunk sokan értik általános értelemben a vízkészletek védelmét, valójában ez a fogalom a vízkészletek egy szűkebb, meghatározott részének az általánosnál jóval fokozottabb védelmét jelenti. A kormányprogram azért vált sürgetővé, mert egyre nagyobb a felszínalatti vízkészletek szennyeződésének veszélye. Ez azt jelenti, hogy az ország közműves vízellátását szolgáló vízbázisok nem rendelkeznek kellő védelemmel, sérülékenyek és ezzel veszélyeztetik az ivóvízellátás bizton­ságát. Mit értsünk vízbázison, illetve mely területeket érinti a kormányprogram? A vízbázis fogalmát a vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII. törvény a következőképpen határozza meg: Vízbázis: vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, avagy arra kijelölt terület vagy felszín alatti térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet a meglévő, illetőleg a tervezett vízbe­szerző létesítményekkel együtt. E meghatározás szerint a vízbázisok két nagy csoportja a jövőbeni igények kielégítésére szolgáló ún. távlati vízbázisok, és a jelenlegi ivóvízellátást biztosító ún. üzemelő vízbázisok. Mint köztudott, Magyarország természeti adottságainak köszönhetően a közműves ivóvízellátás döntő mértékben, (több mint 90 %-ban) felszínalatti vízkészletekre települt. Ez egyéb­ként összhangban van az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO önkormányzatok számára kiadott ajánlásával, mely szerint a lakossági ivóvízigényeket - ahol erre mód van - fel­színalatti vízkészletekből kell kielégíteni, mivel ezek kevésbé érzékenyek a haváriaszerű szennyezésekre, mint a felszíni vizek, mennyiségük és minőségük egyenletesebb, és általában jóval kevésbé igényelnek különböző vízkezelési technológiákat. (Több nyugat-európai példa van arra, hogy felszíni vizet pl. folyóvizet - előzetes tisztítás után - mesterséges úton beszivárogtatnak a felszín alá, majd onnan termelik ki kutakkal). Az is tény, ugyanakkor, hogy a bekövetkezett szeny­nyezések eltávolítása, a tönkrement felszín alatti vízbázisok rehabilitációja sokkal nehezebb, költségesebb és hosszabb időt igénylő (esetleg évtizedes nagyságrendű) tevékenység, mint a felszíni vizek esetében. Bár a felszínalatti vizek a felettük lévő földtani képződményeknek köszönhetően valóban jóval védet­tebbek, mint a felszíniek, ez nem jelent teljes biztonságot. Egyes felszínalatti vízbázisok különösen sérülékenyek, ami azt jelenti, hogy nincs fölöttük olyan vastag, vagy olyan jellegű vízzáró réteg, amely megakadályozná, hogy a felszínen meglévő szen­nyezőanyagok leszivárogjanak a vízadó rétegekbe és azok elszennyezését okozva előbb-utóbb megjelennek a kitermelt vízben. Víztípust tekintve sérülékenyek a talajvizek, a karsztvizek, a partiszűrésű vizek és a rétegvizek egy része. A magyarországi ivóvízellátás mintegy 2/3-a ilyen sérülékeny vízbázisokból történik, hiszen általában ezek egyúttal a kedvező vízszerzési adottságú helyek. E vízbázisok területén számtalan szennyezőforrás található, így a sérülékenység mellett egyúttal veszélyeztetettnek is kell tekintenünk őket. Milyen veszélyforrásokkal kell számolnunk e területeken? A felszínalatti vizekre veszélyes leggyakoribb szennyezőfor­rások és szennyező tevékenységek közé sorolhatjuk: a csatornázatlan településeket, a túlzott mezőgazdasági vegyszer­használatot, az állattartó telepeket, a nem megfelelő hulladékel­helyezést, a helytelen olaj- és üzemanyag-tárolást, a katonai és ipari létesítményeket, valamint a felszíni és felszínalatti bányászatból eredő szennyezéseket. Ilyen veszélyforrások mellett milyen módon lehet biztosí­tani a megfelelő vízminőséget? A mindenkori szabványnak megfelelő ivóvízminőséget többféle módon lehet (és kell) biztosítani. Sok minden érhető el megfelelő vízkezelési technológia alkalmazásával, nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni ezek általában igen magas beruházási és üzemelési költségeit, illetve azt a tényt, hogy alkalmazásuk sokszor jelentős vegyszerhasználatot is igényel, ami a keletkező technológiai iszapok és egyéb hulladékok elhe­lyezésénél környezetvédelmi problémákat okozhat. Nyilván­való, hogy a megfelelő minőségű ivóvíz hosszú távú biz­24

Next

/
Thumbnails
Contents