Hidrológiai tájékoztató, 1999

MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: A 40 éves Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat köszöntése

A 40 éves Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat köszöntése* ( Tisztelt Elnökség, Tisztelt Ünnepi Közönség! Ugyancsak a Magyarhoni Földtani Társulatban fogant a másfél hónap múlva 50 éves önálló, vagy ha az előzményeket is figyelembe vesszük, akkor az idén 81 éves Magyar Hidrológiai Társaság részéről dr. Starosolszky Ödön elnökünk megbízásából tisztelettel és szeretettel köszöntöm az újjáalakulásának 40 éves jubileumát ünneplő Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatot és a jelenlevő ünneplő gyülekezetet. Magyarország kis ország, a feladat viszonylag sok, a szakember viszonylag kevés, ezért a magyar szakemberek általában két-három tudományos egyesületben is megtalálhatók. Ezalól sem a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, sem a Magyar Hidrológiai Társaság sem kivétel. Mindkét társulat kiadványaiban is találunk akár hidrológiai, akár karszt- és barlangtani témájú szakcikkeket. Köszöntésem során a karszt, a barlang és a víz kérdéskörében, csak a Hidrológiai Közlöny hasábjain közzétett számos tanulmány között tallózva, a teljesség igénye nélkül kiemelek néhány közleményt, amelyet a karsztos kőzetekben és a barlangok mélyén helyet foglaló föld alatti vízzel, illetve a barlangok száján át kifolyó vízzel kapcsolatban a Magyar Hidrológiai Társaság és számos esetben egyúttal a Magyar Karszt- ós Barlangkutató Társulat tagjai írtak. Ezzel is reprezentálva azt a szakmai közelséget, amely a közös gyökereken táplálkozó két testvéregyesület egymásra utaltságát és szakmai elhivatottságát jellemzik. Ezek közül itt említem meg Albel Ferenc. „Ujabb elgondolások a karsztvíz-kérdéssel kapcsolatban" (1950) és „Tanulmány a Dorogi bányamező vízelzáró tömítő fúrásairól és a vízbetörésekről" (1952), továbbá Aujeszky Géza - Scheuer Gyula: „Az Eger-Bervai karsztakna hidrológiai vizsgálata" (1970), „Adatok a Bükk-hegység karsztvízföldtani viszonyaihoz" (1974) és „A Ny-bükki karsztforrások foglalásainak vízföldtani tapasztalatai" (1979), Borbély Sándor: „Barlang- és zsombolykutatás a Bükkben" (1955), Cziráky József-. „A hévízi tó forráskráterének búváros vizsgálata" (1954), Darányi Ferenc: „A Bakony hegység karszthidrológiai kérdései a bányászati tapasztalatok alapján" (1966), Dudich Endre: „Az Aggteleki barlang vizeiről" (1930), Földvári Aladár - Papp Ferenc: „Újabb adatok a Gellérthegyi szökevényforrások ismeretéhez" (1932), Gánti Tibor: „A barlangok keletkezésének kémiai vonatkozásai" (1957) és „A naszályi karszt" (1957), Gedeon Tihamér: „Hidrológiai megfigyelések a Vértes hegység délkeleti részéből" (1931), Gondárné Sőregi Katalin - Gondár Károly: „A Balaton-felvidék karsztvízföldtani vizsgálata" (1988), Hajós László: „Nagy Miskolc vízellátásának fejlesztése" (1952), Halász Lajos - Sebestyén Károly - Szikora József: „A geofizikai eszközök és módszerek a karsztvízkutatásnál" (1953), Holly Ferenc: „A jósvafői Vass Imre cseppkőbarlang" (1956), Horusitzky Henrik: „Budapest Dunajobbparti részének (Budának) hidrogeológiája (1938), Horusitzky Ferenc: „A víz aföld belsejében" (1942) és „Újabb hévízfeltárások lehetősége Budapesten" (1956), Jakucs László: „Hévforrásos barlangkeletkezés" (1948) és „Újabb hozzászólás a Budaihegység hidrothermáinak eredetéhez" (1950), Jaskó Sándor: „A * A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 40 éves fennállása alkalmából 1998. december 12-én a MTESz székházban rendezett jubileumi küldöttközgyűlésen elhangzott köszöntés bővített változata. Baradla-barlang jósvafői szakaszának karszthidrológiája" (1935), „A Pápai-Bakony hidrológiája (1935) és „A földtani felépítés és a karsztvíz elterjedésének kapcsolata a DunántúliKözéphegységben" (1959), Jugovics Lajos: „A torjai Büdöshegy hidrogeológiai viszonyai és ásványvizei" (1947), Juhász József: „A Balatonfelvidék vízbeszerzési lehetőségei" (1960) és „Magyarszék környékének vízföldtana" (1964), Kassai Ferenc: „Paleogén szénbányászatunk, a karsztvíz és a védekezés módjai" (1948), Kálmán György - Pethő János: „Úrkút és Ajka környékének részletes karsztvíztérképe" (1950), Kerekes József: „Morfológiai adatok a Budai-hegység kialakulásához (A Kecske-hegy sziklaodui Budaörs határában)" (1938), Kessler Hubert: „Az aggteleki barlang: 20 km-es vízvezető rendszer" (1932), „A Baradla cseppkőbarlang (Aggtelek - Jósvafő, Magyarország)" (1933), „A lillafüredi Anna barlang forrásai" (1953), „A karsztból tartósan kitermelhető vízmennyiség és a beszivárgási százalék megállapítása" (1954), „Újabb adat a beszivárgási görbéhez" (1955) és „A karsztos hévforrások utánpótlásának kérdése" (1956), Láng Sándor: „Újabb adatok a Szilicei jégbarlangból" (1942), „A karsztforrásokra vonatkozó mérések eredményei" (1942), „A karsztvíz kérdése Budapest székesfőváros vízellátásában" (1942), „Karszthidrológiai megfigyelések a Gömör-Tornai karsztban" (1943), „Karszttanulmányok a Dunántúli-Középhegységben" (1948) és „Hidrológiai és morfológiai tanulmányok a Bükkben" (1954), Léczfalvy Sándor: „A források osztályozása" (1963), Leél-őssy Sándor: „Geomorfológiai és hidrológiai vizsgálatok a Máriaremetei-szorosban" (1950), „A remetei Hétlyuk zsmboly" (1950), „Az ürömi víznyelő barlang" (1952), „Karszt és barlangkutatás a Szalonnai-karszton" (1953) és „A cserszegtomaji kútbarlang" (1953), Markó László - Jakucs László: „A barlangi légáramlás keletkezése" (1956), Maucha Rezső: „Az Aggteleki cseppkőbarlang vizeinek chemiai vizsgálata" (1930), Maucha László: „A karsztos beszivárgás számítása" (1990), Öllős Géza: „A karsztrendszerben lejátszódó hidraulikai folyamatok kismintavizsgálata" (1964), Pálfy Móric: „Adatok Pécs környékének hidrológiájához" (1929), Papp Ferenc: „Ásványvizeink és a föld alkata" (1936), „A Dunántúl karsztvizei és a feltárás lehetősége Budapesten" (1941), „A források rendszere" (1954) és „A víz előfordulása és a geológiai adottságok" (1959), Pávai-Vajna Ferenc: „A forró oldatok és gőzök-gázok szerepe a barlangképződésnél" (1930), „A víz élete a földben" (1944), és „A „karsztvíz" és a karsztvíztérképek" (1950), Sárváry István: „A természeti tényezőktől független karsztvízszint-süllyedés a Dunántúli Középhegységben" (1971), „A Hévizi-tó utánpótlódásának kérdései" (1991), „A budapesti termál-karsztvízkészlet veszélyes túlfogyasztása" (1992) és „A budapesti termálkarszt kitermelhető vízkészleteinek felülvizsgálata" (1995), Schafarzik Ferenc: „Visszapillantás a budai hévforrások fejlődéstörténetére" (1921) és „Budapest-Székesfőváros ásványvízforrásainak geológiai jellemzése és grafikus feltüntetése" (1924-26), Scherf Emil: „Hévforrások okozta kőzetelváltozások (hidrotermális kőzetmetamorfózis) a Buda-Pilisi hegységben" (1922), Scheuer Gyula: „A karszt és karsztos hévforrások osztályozása" (1985), Scheuer Gyula -Kraft János: „Pécs építéshidrológiai tájegységei és talajviszonyai" (1985), Scheuer Gyula Schweitzer Ferenc: „A Gerecse hegység paleokarszthidrogeológiai viszonyainak rekonstrukciója a felsőpannontól napjainkig" (1981) és „A karsztos hegységek vízfolyásainak természetes 13