Hidrológiai tájékoztató, 1999

MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: A 40 éves Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat köszöntése

gátrendszerei és képződésük" (1986), Schmidt Sándor. „A hazai szénbányászat és a víz" (1942), Schréter Zoltán: „Az Esztergomi barnaszénterület karsztvize" (1921), „A karsztvízről" (1940) és „A Bükk-hegység régi tömegének földtani és vízföldtani viszonyai" (1954), Strömpl Gábor. „A Gömör-Tornai karszt hidrológiája" (1923), Szabó Pál Zoltán: „A mecseki karsztvíz" (1940) és „A Mecsek karsztvízrendszere" (1953), SzádeczkyKardoss Elemér. „A Keszthelyi hegység és Hévíz hidrológiájáról" (1941), „A Dunántúli-Középhegység karsztvizének néhány problémájáról" (1941) és „A Dunántúli Középhegység karsztvíz térképe" (1948), Szilágyi Gábor Bäcker Tivadar - Schmieder Antal: „A B ükk hegység regionális hidrodinamikai képe és karsztvízforgalma" (1980), Szlabóczky Pál: „Karsztvíz tározó rendszer termohidraulikai vizsgálata Miskolc környéki adatok alapján" (1974) és „A Bükk hegység hasznosítható karsztvízkészlete" (1978), Szlabóczky Pál Hegedűs Ferenc - Czakó László: Új vízföldtani-barlangtani feltárások és tervezett hasznosításuk Miskolc-Tapolcán" (1993), Tóth Géza: „A Magas-Bükk déli peremén fakadó időszakos karsztforrások karszthidrográfiai jellemzése" (1984), Vadász Elemér. „A Dunántúl karsztvizei" (1940) és „Termális „karsztvíz" Délbaranyában" (1949), Vass Béla: „A Tettye forrás forrásküszöb feletti tározási eredményei és forrásküszöb alatti tározási tervei" (1998), Vendl Aladár: „A Somlyó és Szárhegy geológiája s egykori hévforrásai" (1924-26) és „Budapest gyógyforrásai közös védőterületének tervezete" (1944), Vendl Miklós: „Elektromos triász-vízkutatás Dorogon" (1941), Venkovits István: „Adatok a dorogi mezozóos alaphegység szerkezetével kapcsolatos üregekhez és vízjáratokhoz" (1949), Vígh Gyula: „A karsztvízkutatás kérdése a Budai hegységben" (1940), Vitális Sándor. „Sikondafürdő és környékének hidrogeológiai viszonyai" (1933), „A békásmegyeri új artézi kút" (1935), „A karsztvíz szerepe Budapest Székesfőváros dunajobbparti részének vízellátásában" (1937) és „Vízbeszerzési lehetőségek a Sajó vízgyűjtőjében" (1952), Vitális György: „Adatok a DNy-i Bükk vízföldtanához" (1966), „Adatok a váci Nagyszál nyugati részének karsztosodásához" (1968) és „Földtani és vízföldtani megfigyelések a miskolc-tapolcai Nagykőmázsán" (1970), Wein György: „Hidrológiai adatok a Bükk hegység keleti részéből" (1952) és „A mecsekhegységbeli kisújbányai medence karszthidrológiája" (1959) című tanulmányát. Az elmondottakból is, függetlenül attól, hogy az indulásokat honnan számítjuk, egyértelműen kitűnik az a lelkesedés és szaktudás, akár a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, akár a Magyar Hidrológiai Társaság tagjai munkásságát nézzük. Örömünkre szolgál, hogy évtizedeken át mindig szép számmal akadtak lelkes és önzetlen szakemberek, akik időt és fáradtA Magyar Hidrológiai Társaság tisztelettel és elismeréssel köszönti a Magyar Karszt-és Barlangkutató Társulatot újjáalakulásának 40. évfordulóján A jubiláló Társulat vezetőségének és minden tagjának további munkájához sok sikert kívánunk Bmlt^a. Iff. itetwJxr 12. Prof. Dr. XUmviszln Ódim. D. Sc. a Mograr HütrolófUi Tvuuig tlmUe A Magyar Hidrológiai Társaság a 40 éves Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatot köszöntő oklevele ságot nem kímélve keresték, kutatták és leírták a hazai föld természeti kincseit, így a karsztok, a barlangok és a föld alatti víz csodálatos világát, és ma is készek arra, hogy a természeti és az emberi akadályokat legyőzve hivatással szolgálják a Haza és a társadalom javát! Ehhez kívánunk a jövőben is jó munkát és jó egészséget! Dr. Vitális György i 14