Hidrológiai tájékoztató, 1999

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Szlávik Lajos: A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 1999. júl. 7-8.)

- a határokkal metszett utánpótlódási területű ivóvízbázisok védelme érdekében szükséges, hogy a határvízi bizottságok segítsék a program végrehajtását. - szükséges a diagnosztikai vizsgálatokhoz az önkomárnyzatokkal megkötött megállapodások tartalmának felülvizsgálata, különös tekintettel a különböző tulajdonban lévő ingatlanokkal kapcsolatban fennálló problémákra. 4. szekció: Vízellátás 1. A jelenlegi legfontosabb feladat az ellátás minőségének biztosítása. Ehhez és ezen belül az EU direktívák betarthatóságához fejlesztése és kutatásra van szükség. Mindezek feltételeinek biztosításához állami hozzájárulás is szükséges. 2. A dokumentált minőségbiztosítási rendszerek - az ISO 9000 és 14000 szabványcsalád - bevezetésének előkészítése időszerű. Minőségi és gazdasági igényeket egyaránt kielégítő üzemeltetési algoritmusok kidolgozása szükséges. 3. A vízminőség igény szerinti ellenőrzéséhez szükséges országos vízminőségvizsgáló hálózat területi lehatárolását és a laboratóriumok műszerezettségi színvonalát meg kell határozni, szervezésüket meg kell kezdeni. 4. Folytatni kell a vízművek üzemeltetői szervezetének ill. működési területének optimalizálására irányuló előkészítő munkát, hogy az ezredfordulóra ill. az EU csatlakozás tervezhető időpontjára a jelenlegi áttekinthetetlen helyzet megszűnjön. 5. Vizsgálni kell „A vízellátásba is betört a piac" szlogen, ill. megállapítás hatásait. Értelmezni szükséges, hogy az ivóvíz a piac klasszikus értelmezése szerint lehet-e „áru"? 5. szekció: Csatornázás - szennyvíztisztítás 1. A települések csatornázása területén szemléletváltozás szükséges. A szennyvízelvezetés és csapadékvízelvezetés elkülönült közelítése helyett elő kell készíteni és be kell vezetni Magyarországon az integrált csatornagazdálkodást. 2. A szennyvíz- és csatornabírságos jogszabályokon alapuló vízminőségszabályozást haladéktalanul korszerűsíteni szükséges. Biztosítani kell az EU Települési Szennyvíztisztítás Direktíva (91/271 EEC) átvételét és előírásainak érvényesítését. Ezzel is összefüggésben ki kell jelölni az érzékeny és kevésbé érzékeny területeket (befogadókat). 3. A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítását akadályozó szabályozások ésszerű módosítása, a hasznosítást elősegítő konzisztens jogszabályi környezet megteremtése szükséges. 4. A szennyvízelvezetés, -tisztítás, iszapkezelés, -elhelyezés Nemzeti Programja keretében ki kell dolgozni a megvalósítást biztosító reális finanszírozási rendszert, annak lehetséges változatait. Ennek során gondoskodni kell a támogatási rendszer továbbfejlesztéséről, különös figyelemmel a megvalósíthatósági tanulmány jogintézményének működési tapasztalataira. 5. A Települési Szennyvíztisztítás Direktíva körében a szennyvízelvezetés, -tisztítás megvalósítását kötelező önkormányzati feladattá kell tenni. 6. szekció: Vízgyűjtő - gazdálkodási tervezés 1. Az elmúlt években elkezdődött vízgyűjtőgazdálkodási tervezési tevékenység sikeres volt, számos módszertani és gyakorlati eredményt hozott. A hazai tapasztalatok, valamint az EU keretirányelvek alapján a munkát 1999-ben folytatni kell. A gyakorlati tervezéssel párhuzamosan további módszertani elemzéseket és jogszabályozási előkészítést kell végezni. 2. Az EU csatlakozás érdekében - különös tekintettel a Vízgazdálkodási Keretirányelv-tervezetre és a vízgyűjtőgazdálkodási tervezésre - nagyon fontos a továbbképzés szerepe. Elő kell segíteni, hogy a vízügyi igazgatás és a tervezés résztvevői tanfolyam keretében megismerhessék a vízgyűjtőgazdálkodási tervezés európai uniós és nemzeti normatíváit. A szekció javasolja, hogy az MHT Oktatási Bizotssága és az Európai Integrációs ad-hoc Munkacsoport (EU integrációs oktatással foglalkozó intézmények bevonásával) foglalkozzon azzal, hogy milyen szerepe lehet (legyen) a Hidrológiai Társaságnak az EU integrációra való felkészülésben. 3. Magyarország 15 vízgyűjtőgazdálkodási tervezési területe országhatárral osztott. Az ezeken a vízgyűjtőkön folytatandó tervezési munkák elősegítése a szomszédos országok részvételével nemzetközi work shop-ot célszerű szervezni a vízgyűjtőgazdálkodási tervezési gyakorlatok és tapasztalatok megismerésére. 4. Szükséges, hogy a vízgyűjtők hidrológiai adatbázisainak felülvizsgálata és elemzése, a vízforgalmi vizsgálatok elvégzése előzze meg a vízgyűjtőgazdálkodási terv kidolgozását. 5. A vízgyűjtőgazdálkodási tervezés során a vízfolyások szennyezőanyag terhelhetőségének és a szükséges terheléscsökkentés mértékének elemzésére és meghatározására célszerű alkalmazni a kidolgozott hazai módszereket. 7. szekció: Informatikai módszerek alkalmazása a vízgazdálkodásban 1. Lehetővé kell tenni, hogy a kifejlesztett információs rendszerek minél gyorsabban a tervezett felhasználók legszélesebb köréhez eljussanak. 2. Javítani szükséges a közreműködő szervezetek személyi feltételrendszerén, fokozni szükséges a szervezett oktatást. Meg kell fogalmazni a vízügyi ágazat elvárásait az oktatási intézmények felé a végző szakemberek informatikai ismereteit illetően. 3. Fel kell építeni (a piac szolgáltatásaira támaszkodva) az ágazat virtuális hírközlési és adatátviteli rendszerét. Biztosítani kell a vízügyi ágazat szervezetei számára az általános internel elérhetőséget. 4. Át kell tekinteni az ágazatban használt térinformatikai rendszereket. El kell érni, hogy digitális térképi adatbázisaink minél gyorsabban megújuljanak. 5. Az ágazat informatikai infrastruktúráját olyan módon kell tovább fejleszteni, hogy kifelé nyitott legyen, ugyanakkor megfelelő védelmi biztonsággal is rendelkezzen. Az ajánlásokat a Társaság elnöke eljutatta az illetékes állami szervekhez. A Társaság következő, XVIII. Országos Vándorgyűlésére 2000. július 5-6-án kerül sor a Veszprémi Területi Szervezet közreműködésével. Dr. Szlávik Lajos az MHT alelnöke 79