Hidrológiai tájékoztató, 1999

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízügyi évfordulók 2000-ben

Vízügyi évfordulók 2000-ben 1300. A fraknói vár levéltárából származó latin nyelvű irat szerint a Fertő tó ebben az időben keletkezett, s a víz színének emelkedése miatt több település lakóinak kellett elköltöznie pl.: Feketetó, Jakabfalva, Jókút, Kendervölgye, fertő falvakból. Ez utóbbi adott nevet a tónak is. 1500. körül Estei Hippolit, vagy Bakócz Tamás érsek megépítette a Budán is dolgozó Chimenti Camicia firenzei építésszel az esztergomi vízművet, amelyet a Veprech torony vízimalmainak energiájával működtettek. 1550. szeptember Dobó István egri várkapitány kezdeményezésére megkezdték Szolnok várának erősítését. A Zagyvának a vár északi és nyugati oldalán új medret ástak. A vár körüli vizesárok kialakításával a Zagyva-torkolat sok ezer éves természeti helyzetét változtatták meg, s a vár és a város területének összefüggése is megszakadt. 1625. II. Ferdinánd király 1625. évi dekrétumának XV. cikkelye foglalkozott a Rába eldugult medrének gondjaival, a győri vár és a Rábaköz árvédelmének kérdésével. A törvény alapján kiküldött biztosok megvizsgálva a folyó állapotát intézkedtek a szükséges vízimunkák elvégzéséről. A Rába-szabályozás folytatásáról és befejezéséről az öt évvel később kiadott királyi dekrétum rendelkezett. 1650. * Hell Máté Kornél (Csehország) technikus, bányagépész. 1694-ben Selmecen telepedett le, mint bányagép mester, ő készítette az első nagyobb lójárgányos szivattyúművet, amellyel a bányákból távolították el a vizet, (t Selmec, 1743.) 1700. ? * Mikoviny Sámuel Abelfalva - Abelova, SK) térképész. A XVIII. század egyik legkitűnőbb mérnöke, a tudományos térképészet hazai úttörője. A selmeci Bányatisztképző Intézet megszervezője és első matematika tanára (1735.), a selmeci bányavízgazdálkodás újjászervezője. Jelentős vízrendezési munkálatokat végzett a tatai, ószőnyi és más Eszterházy uradalmakban. Bél Mátyás „Notitia Hungáriáé"-jának munkatársaként elkészítette az ország számos - főleg felvidéki - vámegyéjének térképét, amelyek részletes tájékoztatást adnak a korabeli vízrajzi viszonyokról. (fTrencsén, 1750. március 26.) V 1750. körül * Tumler Henrik (Veszprém), korának jeles vízépítő mérnöke. Legtöbbet vízellátási és folyószabályozási kérdésekkel foglalkozott. Egyik tervezője és építője volt Veszprém vízvezetékének. Újjáépítette Budán a XV. századi dunai szivattyús vízművet. Korszerűsítette a budai svábhegyi forrásokból táplált vízvezetéket. Foglalkozott a Marcal szabályozásával és állást foglalt a Balaton lecsapolásának terve ellen, (t Veszprém, 1835.?) 1750. körül * Sexty András (?) mérnök, térképész. 1785-től Szabolcs vármegye mérnökeként számos folyószakasz térképfelvételét és szabályozási tervét készítette el. Mint megyei mérnök a Hajózási Igazgatóság számára is dolgozott. A Görög-Kerekesféle megyei térképsorozat részére elkészítette Szabolcs és Hajdú vármegyék térképét. A XVIII. század második felének egyik legtöbbet foglalkoztatott térképésze volt. (t Nyíregyháza, 1827. december 5.) 1750. körül * Hegedűs Nep. János (?) térképész mérnök. Mint Sopron vármegye hites földmérőjének jelentős szerepe volt a XVIII. századvégi megyei térképek elkészítésében. A Gö rög -Kerekes féle megyei atlaszban is az ő munkája szerepel. Kéziratban maradt fenn a Répce szabályozásáról egy terve, valamint a Hanság mocsarának felvétele 1780-ból. (f?) 1750. körül * Rózsás Ferenc (?) geometra. Oklevelét a szenei kollégiumban szerezte 1773-ban. Főleg a Dunántúlon, Veszprém és Tolna vármegyékben térképezett. Számos folyószakaszról, így pl. a Sió, Sárvíz, Kapós, Koppány, Zala vízvidékeiről készített felvételeit őrzik a hazai levéltárak, (t Veszprém, 1800 után) 1775. február 16. Az addig nem tapasztalt hatalmas dunai árvíz Pesten és Budán is pusztított, elárasztva és összedöntve a város lakóházainak felét (611 házat). A 764 cm-es tetőzőmagasságot elért árvíz nyomán kezdett hozzá a város vezetése - a mai Lehel tértől a soroksári útig húzódó - árvédelmi töltés megépítéséhez. Az egykorú források arról is beszámoltak, hogy Érd, Adony települések adóit a vármegye 3 évre kénytelen volt elengedni, mert a lakók olyan nagy károkat szenvedtek az árvíztől. Dömsödtől Bátáig 1184 ház sérült meg. 1775. május 21. Br. Orczy Lőrinc, a Felső-Tisza vidék vizeinek szabályozásával megbízott királyi biztos felterjesztette javaslatát a szabályozás módjáról és végrehajtásáról. Jóllehet Orczyt Mária Terézia királynő főleg a mellékfolyók vizeinek rendezésével és a felsőtiszai hajóút kitisztításával kapcsoaltos teendők ellátásával bízta meg, a javaslatban először fogalmazódott meg az igény a folyó átfogó szabályozása iránt. 1775. A Hanságtól a Fertő tóig vezető Eszterházy-csatorna építésével megkezdődött a Hanság lecsapolása. 1800. április 7. t Kiss Gábor (Eperjes) vízmérnök, hadmérnök. Bátyjával, Kiss Józsefiéi együtt tervezték a Dunát a Tiszával összekötő Ferenccsatornát. Ismeretes még egy terve az ún. Károlyvárosi csatornára is, amely a Duna-Dráva-Száva-Kulpa összeköttetését valósította volna meg. (* Bécs, 1751.?) 1800. körül f Vertics Ferenc (?) mérnök. A Sió folyásvidékéről 1769-ben készített térképével részt vett a Balaton vízrendszerének rendezésére irányuló előkészítő munkákban. Az 1780-as években Tolna vármegye mérnöke volt, s egyúttal a Hajózási Igazgatóság pécsi kerületi kirendeltségének mérnöke is. Később, József nevű fivérével együtt a Dél-Alföldön végzett felmérési munkákat. Nevéhez fűződik a Körösök-szabályozásának egyik terve. A Görög-Kerekes-féle vármegyei atlasz számára ő készítette el Csongrád megye térképét. (* Hódmezővásárhely, 1742. március 1.) 80