Hidrológiai tájékoztató, 1999

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Szlávik Lajos: A Magyar Hidrológiai Társaság XVII. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 1999. júl. 7-8.)

Szekció 1. Árvízvédelem 2. Területi vízgazdálkodás 3. Ivóvízbázisok védelme 4. Vízellátás-vízkezelés 5. Csatomázás-szennyvíztisztítás 6. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés 7. Informatikai módszerek alkalmazása a vízgazdálkodásban Dolgozatok száma 25 15 12 10 13 11 13 Levezető elnök(ök) Dr. Váradi József Zorkóczi Zoltán Antók Gábor Dr. Váradi József Holló Gyula Degré András Dr. Horváth Lászlóné Dr. Pados Imre Jakus György Vezérszónok(ok Felbermann Tamás Török Imre György Barcs Sándorné Dr. Szalai György Dr. Perger László Dr. Mészáros Gábor Dr. Juhász Endre Illés Lajos Futaki Károly A dolgozatokat a Társaság a Vándorgyűlést megelőzően 3 kötetben megjelentette. A kiadványt nagy érdeklődés kísérte, a megjelent 100 példány elfogyott. A plenáris ülés és a szekcióülések bevezető előadásai, valamint a vezérszónoki összefoglalók utóbb, a 4. kötetben jelentek meg. A záró plenáris ülés meghallgatta és jóváhagyta a szekcióüléseken született szakmai ajánlásokat: 1. szekció: Árvízvédelem 1. Folytatni kell a hazai vízrajzi megfigyelőállomások fejlesztését, számának növelését (földi állomások sűrítése; automatizált mérőhelyek növelése). 2. Szorgalmazni kell a nemzetközi adat- és információcserét szolgáló rendszerek fejlesztését. 3. Fejleszteni kell az árvízi előrejelzés, riasztás módszertanát, számítógépi hátterét. 4. Ágazati PR terv készítése szükséges válsághelyzet esetére vonatkozóan. A lakosság folyamatos tájékoztatása érdekében célszerű pl. az Internet nyújtotta lehetőségek kihasználása is. 5. Az egyes árvizek hagyományos hidrológiai elemzését célszerű kiegészíteni más módszerekkel, pl. különböző időszakok statisztikai elemzésével, az árvizek éven belüli különböző időszakokban való előfordulásának és jellemzőinek vizsgálatával. 6. Azokon a folyószakaszokon, ahol az eddigi észlelt legnagyobb vízszinteket (LNV) meghaladó vízállások fordultak elő, szükséges a hullámterek terepviszonyinak, mezőgazdasági, erdészeti, természetvédelmi és jóléti hasznosításának széles körű elemzése. 7. Ahol lehetséges, elsősorban is a heves vízjárású kis folyókon, a töltésezés és töltésfejlesztés egyenrangú alternatívájaként kell kezelni a szükségtározás módszerének alkalmazását. 8. A dombvidéki vízfolyások árvízi hidrológiájának és hidraulikájának elméleti alapjait és gyakorlati módszereit fejleszteni szükséges és súlyának megfelelően kell kezelni. 9. A védmű-fejlesztés és fenntartás során - jelentőségének megfelelően - nagyobb súllyal kell foglalkozni a töltések és a műtárgyak vizsgálatával, valamint az építési technológiák, védőképességet javító műszaki beavatkozások fejlesztésével. 10. Szorgalmazni kell a kockázat-elemzés és a minőség-biztosítás bevezetését a vízkárelhárítás tervezésében és gyakorlatában. 2. szekció: Területi vízgazdálkodás 1. Erősíteni kell a szakterület PR tevékenységét a belvízi események szakmai feldolgozásával, annak minél szélesebb körű ismertté tételével. 2. A belvízvédekezés alapvetően helyi feladat, ezért az alulról építkezés elvét érvényesíteni kell. Ennek érdekében: - a társulatok jövőjének kialakítását, azok megerősítésének programját haladéktalanul napirendre kell tűzni, - a vízrendezési művek kizárólagos állami tulajdonának csökkentésével a vízrendezési művek tulajdonszerkezetét teljes körűen rendezni kell. 3. A mezőgazdasági területek mentesítése érdekében szükséges meliorációs feladatok ellátását az eddigi meliorációk felmérésével és értékelésével haladéktalanul napirendre kell tűzni; az agrotechnikai eszközök igénybevételét a belvízvédekezéseknél feltétlenül elérhetővé kell tenni. 4. A területi igényekhez és a területi adottságokhoz igazodó területhasználat elérése érdekében fokozott, célirányos lépéseket kell tenni. 5. Támogatni szükséges a nemzeti aszálystratégia kidolgozásának és a nemzeti aszálybizottság létrehozásának programját, ugyanakkor a bizottság működése és a stratégia elkészítése terén nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet arra a hazai viszonyok között hangsúlyos körülményre, hogy a víz többletének és víz hiányának együttes kezelése elengedheteüen. 3. szekció: Ivóvízbázisok védelme 1. Az ivóvízbázis védelmi célprogram diagnosztikai fázisának tervezett ütemű végrehajtása kiemelt vízgazdákodási feladat, amelyhez a szükséges állami forrásokat biztosítani kell. 2. A lokális és különleges védelmi beavatkozásokat igénylő vízbázisvédelem mellett a stratégiai fontosságú felszínalatti vizek védelméről regionálisan, illetve országra kiterjedően gondoskodni kell: - a lokális programok mellett nagyobb súlyt kell helyezni a felszínalatti vizekkel kapcsolatos regionális vizsgálatokra, felhasználva a lokális vizsgálatok során szerzett információkat. - a felszínalatti vizek védelméhez, a felszínalatti vízkészletekkel való gazdálkodáshoz a vízügyi igazgatási szervek felügyeleti, valamint a kapcsolódó értékelő tevékenységét erősíteni kell. Szükséges az összes érintett intézmény fejlesztése. 3. A célprogram végrehajtásából leszűrhető tapasztalatok alapján: - a nemzeti kármentesítési program és a vízbázisvédelmi célprogram információs kapcsolatát erősíteni kell, hogy a célprogramban feltárt és a kármentesítési programban tartozó szenynyezőforrásoknál a kármentesítés késedelem nélkül megkezdődhessen. - a diagnosztikai fázist célszerű két ütemre bontani annak érdekében, hogy az első ütemben a sérülékenység mértékének megítélése, a szennyezőforrások ismertsége megbízhatóbb legyen. 78