Hidrológiai tájékoztató, 1999

MEGEMLÉKEZÉSEK - Góg Imre: Hetvenöt éve hunyt el dr. Zielinszki Szilárd a vasbetonépítés meghonosítója

2. kép A sinkai viadukt Munkásságának eredményeképp a legnagyobb szabású alkotásoknak egész sorozata jelzi mérnöki irodája tevékenységét. Vasutak, alagutak, vasbeton-hidák, hajózózsilipek, hatalmas vasbeton gépházak, tárházak és víztornyok működését szerte az országban. Gyönyörű alkotása a Margitsziget víztornya előtte a szabadtéri színpad és közelében egy hatalmas platánfa. Ennek építéséhez fűződik az a történet, amely szerint az új építőanyag iránt bizalmatlan megrendelők meggyőzésére, látványos demonstrációt készítettek. Lábakon álló vasbeton lemezre bizonyos magasságból egy víztartályt ejtettek annak bizonyítására, hogy a vasbeton lemez és a lábak kitűnően bíij ák a terhelést. A nagyobb hatás kedvéért Zielinski a lábak közé állt. A berendezés állta a próbát, de a tartály nem, szétment, és a víz Zielinski nyakába ömlött. A demonstráció - a terven felüli hideg zuhany következtében - az eredetileg elképzelésnél sokkal látványosabban sikerült. Zielinski tervezte a Városligeti-tó 3 x 25 m nyílású kecses ívhíd alépítményét. Irodájában tervezték a kőbányai, szegedi és szolnoki városi víztornyokat, a Ganzgyár szerelő - és motorcsarnokát, a békéscsabai közúti felüljáró hidat, a belovári és Pesti Hengermalmot, a Polgári Sörfőzőt, a lábatlani cementsilókat. Tőle származik a sajóládi három nyílású vasbetonhíd (középső nylása 33 m) építése.Az 1906-ban épült Liszt Ferenc téri zeneakadémiai belső, tiszta vasbeton szerkezetei érdekesnek számítottak A nagy hangversenyterem 25 m szabad távolságú tetőszerkezete itt is filggesztőműves megoldás. A nagy terem első emeleti középerkélyre 5 m-es előnyúlásával, alátámasztó pillér nélküli konzolos szerkezet. Akkoriban ez szokatlan és nagy feltűnést keltő alkotás volt. Úttörő kezdeményezése Zielinskinek a vízépítés terén az általa tervezett vasbeton-szerkezetű duzzasztógát és hajó-zsilip is. A Hármas-Körös hajózhatóvá tétele céljából az 5,3 fkm-nél 19041907 évek között épült első vízlépcső, mely 35 m széles Poiréerendszerű, kézi működtetésű tűsgáttal 2,5-3,0 m-t duzzasztott, és 36 km-rel növelte meg az ország hajózható víziútjainak hosszát. (Amikor készült ez a mű, Szentes városhoz tartozott a terület, 1973 óta Csongrád város Bökény nevű határrésze. A mai Magyarország területén Bökény nem önálló települést jelent.) Bökény régi Árpád kori magyar személy és nemzetség név. A történelmi Magyarország területén több helység nevében szerepel a Bökény elnevezés. így Erdélyben a Fehér-Körös mentén Körösbökény. Az egykori Krassószörény vármegyében a karánsebesi járásban Temesbökény, Kolozs megyében a bánffyhunyadi járásban Kalotabökény. A mai Kárpátalján az egykori Ugocsa vármegyében Tiszabökény.) A bökényi egész építmény vasbeton cölöpökön nyugszik. Fő részei a 35 m szabad nyílású duzzasztómű és a 70 x 10 m hasznos méretű hajózsilip. Ez a megoldás (az erőteljes bordás támfalak és a bordás fenék-szerkezet, mint U-keretes molithikus szerkezet) teljesen újszerű volt világviszonylatban, az első példa arra, hogy a folyócsatornázás műtárgyainál a vasbetont ilyen mértékig alkalmazzák. Azon időtől, hogy Zielinski Szilárd a Műegyetem tanára lett, kétszeres energiával látott hozzá a Magyar Mérnöki Kamara megalakításához. A közéletben egyre nagyobb tevékenységet fejtett ki, 1906-ban kinevezik az Országos Középítési Tanács tagjává. 1907-ben a Vízügyi Műszaki nagy Tanács, valamint a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagjává válik. Mivel ezen testületek tagja lett, hivatalból foglalkozhatott a felmerült legkülönbözőbb és hazánk gazdasági élete szempontjából legfontosabb műszaki kérdésekkel. Széleskörű nagy tudása, éles ítélete és fáradhatatlansága uralkodó szerephez juttatja ezekben a tárgyalásokban. 1911-ben a Magán Mérnökök Országos Szövetsége, örökös tiszteletbeli tagjának választja, miután előzőleg éveken keresztül ennek az egyesületnek elnöki tisztségét viselte. Az első világháború alatt, a hadvezetőség sok esetben kéri ki tanácsait és bejárja az északi harctereket. Ezeknek az érdemeinek elismeréseként mérnök ezredesnek nevezik ki. A kormány 1920-ban az Országos Középítési Tanács elnökévé, 1921-ben pedig a Közmunkák Tanácsának elnökének nevezik ki. Az ő személyében első alkalommal ül mérnök ezen tanács elnöki székébe. Ugyancsak 1921 őszén vállalja, mint kormánybiztos a Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kikötő munkáinak, az akkori időben hazánkban legnagyobb szabású középítkezésének vezetését. Zielinski Szilárd azok közé az egyéniségek közé tartozott, akinek elméje mindig tele volt nagyszabású eszmékkel, amelyek megvalósításán állandóan dolgozott. Nemcsak agyával érlelte meg gondolatait, hanem a szívével is. Mint tanár egyike a legkiválóbbaknak. Élénk hanghordozása, széles gesztusai felkeltették hallgatóságának figyelmét, heve és lelkesedése pedig magával ragadta őket. Ez a nagyfokú tevékenység, az állandó szakadatlan munka azonban még ennek a végtelen akaratú és erejű embernek az energiáját és egészségét is aláásta. A magyar nemzet, egyik hazaszeretettől izzó és minden szép és nemes iránt lelkesedő fia 1924. április 28-án hunyt el Budapesten. A Faikasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. A vasbeton magyarországi bevezetésében dr. Zielinski Szilárd szerepe döntő jelentőségű volt, így ma joggal tekintjük őt a vasbetonépítés atyjának. Góg Imre IRODALOM [1] Andai P. A mérnöki alkotások története. Budapest, 1959. [2] Ihrig D. A Magyar Vízszabályozás Története. Budapest, 1973. [3] Kerlai E. Magyarország nagyobb vízépítési műtárgyai. Budapest, 1963. . [4] Magyar Életrajzi Lexikon II. Budapest, 1982. [5 ] Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. Budapest, 1924.V.18., 1928.V.28. [6] Magyar Műszaki Alkotók. Budapest, 1964. [7] Palotás L Hidak. Budapest, 1986. [8] Révai Nagy Lexikon. 19. Sz. Budapest, 1926. [9] Vízügyi Közlemények. Budapest, 1913. 4.füzet. [10] Vízgazdálkodási Lexikon. Budapest, 1970. 5