Hidrológiai tájékoztató, 1999

TERÜLETI VONATKOZÓ CIKKEK - Dr. Siposs Zoltán: A mohácsi 1956. évi jegesárvíz utóhatásainak és a károk helyreállításának néhány vízföldtani tapasztalata - Dr. Scheuer Gyula: Hideg mészképző ásványforrások vizsgálata

3.ábra A borszéki források és édesvízi mészkő előfordulások vázlatos helyszínrajza (Erdély; Románia) Pálfy M. [4] alapján 1. Jelentősebb források, 2. Édesvízi mészkő nem halmoz fel travertinót. Ez avval magyarázható, hogy a források vize földalatti útjuk során csak olyan kőzetekkel kerül kapcsolatba (gránit, gnájsz), amelyek nem, vagy alig tartalmaznak kalciumot. A mészképző források esetében pedig kimutatható, hogy a vizek paleozóos vagy mezozóos karbonátos kőzetféleségekkel állnak összefüggésben. 4. Grúzia A Nagy-Kaukázus hatalmas, már kialudt vulkánjának, a Kazbeknek déli részén, a grúz oldalon is számos ásványforrás ismeretes. E részen a pleisztocénben kiömlési kőzetek - bazalt, andezit és dácit - keletkeztek. A vulkáni tevékenység során az itt települő mezozóos időszaki karbonátos kőzeteket (kréta, jura mészkövek, márgák) a magma áttörte. A kazbeki vulkáni működéshez kapcsolódva utóvulkáni megnyilvánulásként főleg szénsavas, nagy oldott só tartalmú, alacsony hőmérsékletű, karsztos genetikájú források jöttek létre. Ezek sorából travertinó képződés nagysága miatt kiemelkedő jelentőségű a Kresztovij hágó (2397 m tszf) közelében fakadó forrás, amelynek hőmérséklete 6 °C, össz sótartalma 1900 mg/l és a kalcium-hidrogénkarbonátos típusú vizek sorába tartozik, mert az oldott sótartalmon belül a kationok esetében a kalcium az uralkodó 88 eé%-al, míg az anionokon belül a hidrogénkarbonát tartalom eléri a 97 eé%-ot és a szabad C02 mennyisége meghaladja az 1000 mg/l mennyiséget. Az erózióbázis felett fakadó forrás a lejtőn több száz méter szélességben, legyezőszerűen rakta le mészanyagát. Az irodalom [5] lapos, lejtőn képződő forráskúpként írja le. A kivált travertinó mikrotetarátás kifejlődésű, fehér színű és a forrás alacsony vízhozama miatt csak egy keskeny sávban rakja le jelenleg mészanyagát. 5. Örményország Vartanyan G. Sz. [9] csak a szénsavas forrásokkal foglalkozó kataszterében a Kis-Kaukázusban több mint 600 forrást sorol fel. Ezek legtöbbjének vízhőmérséklete 15 °C alatt van és a COa mennyisége 250 - 3000 mg/l értékhatárokon belül változik a forráskataszter szerint. A 15 °C alatti ásvány vizű forrásoknál számos helyen képződik, illetve képződött travertinó különféle megjelenésformában. E forrásoknál rendszerint az uralkodó kation a kalcium 49-75 eé%-al, az anionoknál pedig HCO3 8490 eé%-al. Az ilyen források legnagyobb része genetikailag a karbonátos kőzetekből származik és az eredetileg karsztvíz az utóvulkáni tényezők hatására alakult át szénsavas, rendszerint nagy oldott sótartalmú ásványvízzé, amelyeknek travertinó képző hajlama egyes esetekben igen dinamikus. A kataszterből [9] kilenc forrást választottunk ki. A válogatásnál az ásványos összetételen túlmenően a képződött travertinók megjelenési formáit vettük figyelembe. A kis-kaukázusi hideg 39