Hidrológiai tájékoztató, 1999

TERÜLETI VONATKOZÓ CIKKEK - Madarász Eleonóra-Rák Tibor: A fővárosi fürdők szűrő-forgató programja és eredményei

mény ventillátorral, 4 m3 fakéregkomposzttal és légnedvesítő permetező szivattyúval rendelkezik. A terület topográfiai adottsága miatt a szennyvíz átemelő közbeiktatásával kerül a befogadóba, a Pesti úti főgyűjtőbe. A próbaüzem és az eltelt időszak tapasztalatai alapján a Fővárosi Önkormányzat a kerületi önkormányzatok bevonásá­val további 4 hasonló jellegű, az egyedi helyzeteket figyelem­bevevő gépészeti felszereltségű központi telep létesítését engedélyezte. Budapest területén jelenleg 5 helyen (II. Nagykovácsi út, III. Pünkösdfürdői Szennyvízátemelő Telep, XVII. Tóimalom utca, XX. Meddőhányó utca Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telep és XXI. Rév utca) üzemel koncentrált leeresztő és továbbiak meg­valósítás, illetve előkészítés alatt állnak. A leeresztőhelyek számának csökkentése természetesen magával hozza a szállítási távolság növekedését, mely költ­ségnövekedés mellett környezetvédelmi problémákkal is jár. A távolság növekedésével nő a tengelyen való szennyvízszállítás, és ezzel egyidőben csökken a drága célgépjárművek telje­sítőképessége. A környezetvédelmi szempontok komplex vizs­gálata során a megnövekedett futásteljesítmények mind a zaj, mind a füst emmiszió növekedését okozzák. A fővárosban üzemelő gépjárművek jelentős hányada az egykori NDK-ból beszerzett IFA típusú szennyvízszállító gépjár­mű. A gépjárműpark cseréje nem csak fővárosi, hanem országos probléma, melyet a COMMUNITAS Település-üzemeltetési Egyesület tagjaitól kapott információ is alátámaszt. A gépjárműpark cseréjéhez szükséges fedezetet a jelenlegi szippantási díj nem biztosítja. A reális díj megállapításánál feltétlenül figyelembe kell venni az önkormányzati feladatként jelentkező kötelező közszolgáltatás igénybevételének kötelezettsége és a fizetőképes piac között jelentkező ellent­mondás, illetve ennek feloldási lehetőségét. A fővárosban a reális szippantási díj megállapítását tovább nehezíti, hogy a 38/1998. (VII.16.) Főv. Kgy. Sz. rendelet alapján kötelező közszolgáltatás végzésére jogosult szolgáltatók köre igen széles, tekintettel arra, hogy az együttesen pályázatot nyert felek gazdálkodási formája a Kft-től az egyéni vál­lalkozásig teljed. A piacon érvényesíthető ár meghatározásánál további szem­pontként figyelembe kell venni, hogy ha nem fogadja el a piac az árat, akkor nem veszi igénybe a kötelező helyi közszolgál­tatást és más környezetbarátnak egyáltalán nem nevezhető megoldást választ. Ez nem lehet célja sem az önkormányzatnak, sem a polgárságnak, tekintettel arra, hogy ezen tevékenységgel súlyosan szennyezheti a felszíni és a felszínalatti vizeket, továb­bá a helyi vízbázisokat. A fent vázolt komplex problémát a helyi önkormányzat és a jogosult közszolgáltató együttesen tudja csak megoldani. A főváros átdolgozás alatt álló környezetvédelmi prog­ramjában foglalkozni kell az emésztőgödrök, szikkasztók műszaki feltételeinek meghatározásával, továbbá a várhatóan hamarosan bevezetésre kerülő környezetterhelési díj célszerű felhasználásával, mely könnyíthet a probléma megoldásán. A főváros csatornázottsága folyamatosan emelkedik, azonban a főváros területén hosszútávon is számolni kell a csatornával el nem látott területeken keletkező szennyvíz közműpótló, azaz szennyvíztároló berendezésekből való kiszippantását és elszál­lítását biztosító szolgáltatásra való igénnyel, tekintettel arra, hogy egyes területek topográfiai adottságaik miatt nem csatornázhatok, illetve gazdaságosan nem csatornázhatók. Példaként említhetjük meg Bécs városát, mely gyakorlatilag 100 %-osan csatornázott, azonban ilyen jellegű szolgáltatásra jelenleg is van igény. A bécsi példánál maradva a csatornával el nem látott területen lakók a szolgáltatott víz mennyisége után megállapított csatornadíjat fizetnek. A tengelyen való szennyvíz elszállítási költsége és a csatornadíj közötti különbséget a helyi önkormányzat megfizeti a szolgáltatónak, és ezáltal a lakó nem érdekelt abban, hogy illegális szennyvíz elhelyezési megoldá­sokat válasszon. A fővárosi fürdők szűrő-forgató programja és eredményei MADARÁSZ ELEONÓRA Budapest Főpolgármesteri Hivatal A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYFH) Rt, Jelenleg 99 medencét üzemeltet. Ebből 47 db strand és úszómedence 52 db pedig terápiás célokat szolgáló un. gyógymedence. A strand és úszómedencék közül a program kezdetekor 11 db volt ellátva vízvisszaforgató berendezéssel. A medencék térfogata a néhány m3-től a több ezer m3-ig ter­jed. Említést érdemel, hogy az Rt. és egyben az ország leg­nagyobb medencéje a Palatínus strandmedence, melynek víztér­fogata több mint 500 m 3, 4700 m 2 vízfelülettel. A medencék döntő többségének életkora 50 és 90 év között van. A legfiatalabb létesítmény a Paskal strandfürdő, amely 10 éves. A medencéknek csak nagyon kis része volt teljes körűen felújítva. Ahol ez megtörtént az elmúlt évtizedekben, ott a medencék egy részét már ellátták vízvisszaforgató berendezéssel. Mint az a számokból látszik a medencék döntő többsége nincs felszerelve vízvisszaforgató berendezéssel, de a töltő-ürítő rendszerben üzemeltetett medencék sem rendelkeznek RÁK TIBOR Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. megfelelő medencehidraulikával. Ezért az előírás szerinti vízminőséget csak nagyon gondos üzemeltetéssel és a rendeleti­leg előírtnál lényegesen nagyobb vízfelhasználással lehet jelen­leg biztosítani. Ebben a műszaki és üzemeltetési helyzetben kerül sor a 121/1996. (Vn.24.) sz. Kormányrendelet végrehajtására. A rendelet értelmében ütemterv szerint, de legkésőbb 2002. december 31-ig minden töltő-ürítő rendszerű medencét vízvisz­szaforgató berendezéssel kell felszerelni. Az üzemeltetőnek a meglevő közfürdők vízvisszaforgató nélküli medencéire tanul­mánytervet kellett készíttetni a rendelet hatálybalépését követő egy éven belül, és azt jóváhagyás céljából a városi intézetnek (ÁNTSZ) be kellet nyújtani. A rendelet végrehajtásától eltérni az Országos Vízügyi Főigazgatóság véleményének figyelembevételével lehet az Országos Tisztifőorvosi Hivatal egyedi felmentése alapján, ha az elismert ásványvízzel, vagy gyógyvízzel üzemelő gyógy­31

Next

/
Thumbnails
Contents