Hidrológiai tájékoztató, 1998 június

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dobolyi Elemér: Tavi üledékek foszforanalitikájának néhány problémája

medence kialakításában résztvevő egykori és mai folyók lefutását, illetve mederváltoztatását is tárgyalja. Ilosvay Lajos: „Uj adat a budai keserűvizek ismeretéhez " (1896. 7-10. pp. 237-243.) című közleménye a Lágymányosi vizek III-ik számú Hunyadi Mátyás forrás vizére vonatkozó adatokat ismerteti. A közlemény egyúttal a Lágymányosi és az Őrmezei vizek, valamint az Örsödvölgyi víz elemzési adatait is felsorolja. Az elemzési adatok középértékét a forrásterületek szerint kiszámítva, a budai keserűvizek 1. a lágymányosi, valamint 2. az őrmezei és örsödvölgyi források csoportjába sorolhatók. Az elmondottakat értékelve megállapítható, hogy a szóban forgó időszakban a Magyarhoni Földtani Társulat tagjai a föld­tani munkásságuk mellett a hidrológiai, illetve a hidrológiához közelálló témák megismerése és megismertetése terén ered­ményesen kivették részüket, mindenkor érzékelve a témára történő odafigyelés fontosságát. Dr. Vitális György ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK Tavi üledékek foszforanalitikájának néhány problémája DOBOLYI ELEMÉR KDT Környezetvédelmi Felügyelőség, Székesfehérvár Bevezetés Mind a Balaton, mind a Velencei-tó esetében a vízminőségrom­lás kulcseleme a foszfor, ezért analitikai nyomonkövetése akár a vízben, a talajban vagy a vízi mederüledékben, akár a szenny­vizekben a szennyvíziszapokban kiemelkedő jelentőségű. Amit nem tudunk megmérni, azt nem tudjuk szabályozni sem. így bármilyen elegáns és tudományos vízminőség-szabályozási modell is óhatatlanul csődöt mond, ha a beletáplált kiindulási adatok rosszak. Elengedhetetlenül szükséges ezért egy olyan használható módszert alkalmazása, amely lehetővé teszi, hogy valamennyi érintett fél ugyanazt a „kémiai nyelvet" beszélje. A továbbiakban elsősorban a tavi üledékek foszfortartalmá­nak, illetve különböző foszfor-formáinak a meghatározásáról lesz szó (helyszűke miatt, a teljesség igénye nélkül). Különböző foszfor-meghatározási módszerek Akármilyen foszforforma meghatározásáról is legyen szó, az előkészítés során a foszfort mindig ortofoszfáttá kell alakítani. Ezt savas vagy ultraibolya-sugaras roncsolással érjük el. Az ortofoszfátot aztán meghatározhatjuk a sárgaszínű vanado­molibdofoszforsav alakjában, vagy a foszformolibdénsav kék­színű molibdénkék nevű vegyülete alakjában. Mind a ron­csolás, illetve a roncsoló folyadék, mind a foszformolibdénsav redukciója molibdénkékké, különböző reagensekkel történhet. Különböző roncsoló eljárások Akár összes-foszfort, akár összes oldott foszfort akarunk meghatározni, talajból, vízből, szennyvízből, szennyvíziszapból stb. roncsoló oldatokat kell használnunk. Ezek a roncsoló olda­tok lehetnek: - kénsav és hidrogénperoxid 11 ], - kénsav-káliumperoxidszulfát [2], - káliumperoxidiszulfát [3], - salátromsav-perklórsav |4], - salétromsav-hidrogénperoxid [5], - salétromsav-kénsav [3]. A fenti roncsoló keverékkel nyitott edényzetben, illetve legfeljebb óraüveggel lefedve, vegyifülkében történik a ron­csolás. Teljesen új utat nyitott az analitikában a mikrohullámú ron­csoló bevezetése. A roncsolás művelete zárt térben magas hőmérsékleten, nagy nyomás alatt a hagyományos roncsolási idő töredéke alatt történik meg. A mikrohullámú roncsolóban alkalmazott roncsoló keve­rékek legtöbbször a salétromsav-hidrogénperoxid, vagy a salétromsav-perklórsav-hidrogénperoxid [6], de alkalmazható a kénsav-káliumperoxidiszulfát is. A roncsolás feladata - ahogy azt már említettük -, hogy a vizsgálati anyagban lévő valamennyi foszforvegyületet orto­foszfát-ion formába alakítsa át. Ezután történik a foszfát-ion kolorimetriás meghatározása. A foszfát-ion meghatározása A foszfát-ionnak két színreakciója alkalmas a foszfát analitikai meghatározására az egyik a vanado-molibdo-foszforsav, amely meghatározásának az az elve, hogy az ammónium-molibdát savas közegben reagál a híg ortofoszfát ionnal egy hete­ropolisav, a foszformolibdénsav képződése közben. Vanádium jelenlétében azonban sárga színű vanado-molibdo­foszforsav keletkezik, és a sárga szín intenzitása arányos a foszfát koncentrációjával. A módszert elsősorban szennyvizek foszfátkoncentrációjának meghatározására alkalmazzák, mivel meglehetősen érzéketlen, és a mérendő koncentráció tartománytól függően állítják be a fényelnyelés hullámhosszát is. így például a Standard Metodhs [4] szerint, ha a P konc. akkor a mérés hullámhossza mg/l nm 1,0-5,0 400 2,0-10 420 4,0-18 470 16

Next

/
Thumbnails
Contents