Hidrológiai tájékoztató, 1998 június

MEGEMLÉKEZÉSEK - Góg Imre: Emlékezés Bodoky Mihály, Bodoki Károly, Bodoki Lajos és Bodoki Kálmán hidrológiai munkásságára

4. kép. Bodoki Lajos (1833-1885) arcképe 1854-ben bátyja mellett Gyulán, a Körös-Berettyó-szabályozás munkájában dolgozott. Hat év múlva, 1860-ban főmérnök lett Békés vármegyében, majd három év múlva a Temes Szabályozási Társulatnál kapott főmérnöki megbízást. Ettől a társulattól 1868-ban szomorú esemény miatt - testvérbátyja, Károly halála miatt - vált meg, mert erre a megüresedett gyulai állásra nevezték ki. így a hivatal apáról fiúra, testvérről testvérre szállt. Bodoki Lajos csak négy évig töltötte be a családi munkahelyet. 1872-ben Budapestre került a Duna-szabályozáshoz. Ott mint középítési felügyelő dolgozott. Hivatali beosztásánál fogva bekapcsolódhatott az országos vízrendezési munkálatokba. Tapasztalatairól, megfigyeléséről és véleményéről számos tanulmányban számolt be. Vízépítési gyakorlatának fővárosunk is nagy hasznát vette. 1876-ban a Duna annyira megáradt, hogy az 1838. évi jeges árvíz megismétlődése fenyegette a fővárost. Saját felelősségére megnyitotta a Soroksári Duna-ágat. Ezzel menekült meg Budapest a katasztrófától. Ezért a tettéért a főváros díszpolgárává választották. A Bodoki családban még mindig nem szakadt meg a mérnökök sora, az elődök nyomába most Bodoki Károly egyetlen fia, Kálmán lépett. Ő tízéves volt, amikor apja meghalt, 27 éves, amikor nagybátyját is elvesztette. Az egyetem elvégzése után visszatért elődei földjére és Gyufán telepedetett le. A Gyulai Folyammérnöki Hivatalban dolgozott, és folytatta nagyapjának és nagybátyjának a Körösök vidékén végzett munkáját. Mint mindegyik Bodoki, halk szavú ember volt. A házasságokkal a Bodokiak népes családokat alapítottak. Az utódok méltók az elődeikhez. A Hoffmann, Ambrus, Deimel, Erkel családokban élnek Gyulán és a mai Magyarország területén, a fiú és leányága leszármazottakban. Az Erdélyben maradt Bodokiakból is sokan szétszóródtak Hargita, Máramaros, Szatmár és Bihar megyékben. A Henter és Bodoki leszármazottak ma is ápolják az ősök emlékét. A Bodokiak helye ott van a múlt század nagy vízszabályozók. Huszár Mátyás, Vásárhelyi Pál, Beszédes József és a többiek mellett. Bodok község iskolájának vezető tanácsa úgy döntött, hogy a tőlük távolra került, és híressé vált vízépítő Bodokiakiól - pontosabban Bodoki Henter Károlyról - nevezik el iskolájukat. A névadó ünnepséget és emléktábla avatást, 1997. október 11-én tartották. Az ünnepségen beszédet tartott Fodor István polgármester, Kodolányi András iskolaigazgató és dr. Goda Péter KÖVIZIG igazgató. A megemlékezések után az iskola tanulói, erdélyi költők verseit mondták el, majd a helyi református vegyes kar énekelt, Dénes Csaba lelkész vezetésével. Az ünnepség után az iskola falán elhelyezett márvány emléktábla - rajta a Bodoki Henter család címerével - avatására került sor. Az emléktábla felirata az alábbi: „E községből származtak Bodoki Henter Mihály. Károly és Lajos vízi mérnökök, akik a Körösök, Berettyó és Magyarországi Felső-Duna-szakasz szabályozását végezték." |Az emléktáblát Ercsey Ferenc csíkszeredai (Csíkszereda - Gyula testvérvárosa) szobrászművész készítette. | Az iskola felvette a Bodokiak eredeti, helyben használt Henter Károly nevet. A bensőséges ünnepségen résztvettek a Bodoki Henter család leszármazottai, rokonai és a község lakossága. Gőg Imre < 5