Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Radványi Gábor: A Duna-Dráva Nemzeti Park természeti értékei

eliakarják a mélyben települő rétegvizet jelentő harmadidőszaki gyengén víztartó vagy vízzáró képződményeket. A mélyben a vulkáni feltörés a szerkezeti érintkezéseknél valószínűsíthető [19]. Szőts E. szóbeli közlése szerint az 1956. évben: „A dorogi szénterülettől keletre a tektonikai szerkezettől függően a mélyben a vulkáni előfordulások melletti területeken harmadkori üledék, barnakőszén kifejlődés és vízzáró rétegek fejlődtek ki a triász felszín felett". Elsősorban a talajvízben országosan is megjelenítik már a nitrát, majd az ammonia, foszfor, kalcium, magnézium, kálium, klorid és a szulfát. Az ipari szennyvízben nehézfémek (réz, ólom, nikkel, cink stb.), valamint szerves anyagok (metilénklorid, triklór-metilén, metil-etil-keton, aceton, gazolin, toxikus) szerves anyagok és iszapok is találhatók [11], A vizsgálat kiterjedhet a felszín alatti hasznosítható vízkészletek földtani értékelésű védettségének lehetőségeire és szennyezett vizek tisztításának előmunkálataira [15]. A homokos rétegek a biológiai tisztításban is jelentősek [11]. Az irányadó irodalom mellett még számos kiváló összefoglaló munka, cikk és kézirat használható fel a következő szerzőktől: Altnöcler A., Balla Z, Bohn P., Csáki F., Korím K., Korpás L., Liebe P., Lorberer Á., Öllős G., Papp F., Pataki N., Siposs Z, Szilágyi G., Szűcs ]., Vitális Gy., Vitális S. [20,21, 25]. A Duna és környéke hidrogeológiai vizsgálata hozzásegít a fellépő problémák jobb megoldásához [22], IRODALOM * [1] Alföldi L.: Budapesti hévizek. VITUKI Közlemények, 20. 1979. 3-102. [2] Balogh K.: The Isopachyte Map of the oligoccne of North Hungary. Acta Univ. Szegediensis Miner.-Petr., 20. 1. 1971. 19-30. [3] Borbás L.-Juhász I.-Siposs Z.-Szabó N.: Adatok a Dorogi-medence szerkezeti felépítése időbeli tagolásának módszertani kérdéséhez. A MÁFI 1965. Évi Beszámoló Ülése, Dorog 1965. ápr. 7. MÁFI Adattár. Ter.: 1663. Kézirat, Bp. 1965. [4] Borbás L-Guttinann Gy.-Siposs '/..: A Dorogi Szénbányák és környéke harmadkori rétegeinek elterjedési és mélységi térképei. M=1:50 000 ma. Dorogi Szénbányák Vállalat Geológiai Adattárolás. Kézirat, Dorog. 1979. [5] Dobos /.: A Visegrád, Lepence-völgyi hévízkút. Hidrológiai Tájékoztató, 1973. 61-65. [6] Ember K.-Láng G.-Ozorai Gy.: A Gerecse-, Vértes- és Velencei-hegység vízföldtani térképe. In Schmidt E. R. et al.: Magyarország Vízföldtani Atlasza. M=l:200 000 ma. MÁFI kiadvány, Bp. 1962. 56. [7J Fülöp J. et al.: Lexique Stratigraphique International, Europe Hongrie, 1/9 Centre National de la Recherche Scientiftque, Paris, 2 édition. 1978. [8] Juhász J.: Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó, Bp. 1976. [9] Lengyel E.: A Dunazug-hegység andezitterületének felépítése. Földtani Intézet Évi Jelentése 1951-ről. 1953. 17-29. [10] Muntydn t.-Siposs Z: A dorogi barnakőszénterület oligocén szénfekvő képződményeinek fácies vizsgálata. A Magyarhoni Földtani Társulat előadó ülésén elhangzott 1965. november 10-én. Dorogi Szénbányák Vállalat Geológiai Adattárolás. Kézirat, Dorog, 1965. [11] Öllős G.: Szennyvíztisztító-telepek üzemeltetése I—II. Akadémiai Kiadó, Bp. 1994-1995. [12] Pozsgai K: Az 1955. évi szeizmikus mérések az Esztergom vidéki szénmedencében. Geofizikai Közlemények, 5. 4. 1956. 39-47. [13] Rónai A.-Scharek P. et al.: Guide to excursions. In Rónai A.-Scharek P.-Siposs TL: "UNESCO" International postgraduate course on the principles and methods of engineering geology, (second course). Hung. Geol. Inst, kiadványa, Bp. 1979. [14] Schréter Z-Szőts E.-IIorusitzky F.-Mauritz B.: Budapest és környékének geológiája. In Pécsi M.: Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Bp. 1958. 34-145. [15] Siposs Z.-Tóth Gy.: Beszámoló a Nemzetközi Hidrogeológiai Szövetség 16. Kongresszusáról, (Prága). Hidrológiai Tájékoztató, 1983. április, 54. [ 16] Szálai T.: Vázlat Dorog vidékének a Szentendre-Visegrád-hegység és Nagymaros környékének földtani fejlődés történetéhez. Bány. Koh. Lapok, 86. 1953.611-612. [17] Szlabóczky P.: Új korszerű vizsgálati módszerek a mélyépítésben. Mélyépítési Tervező Vállalat, Kézirat, Bp. 1989. [18] Szőts E.: A Dorogi szénterület fúrási naplóinak rétegtani szintezése. Szénbányák Vállalat Geológiai Adattárolás, Kézirat, Dorog, 1949. [19]S;őm E.: Dorogtól keletre fekvő terület mélykutatási tervének vázlata. M=l:25 000 ma. MÁFI Adattár-Térképtár. Kézirat, Bp. 1956. [20] Trunkó L.: Geologie von Ungarn. Gebrüder Borntraeger kiadó, Berlin-Stuttgart. 1969. [21] Vadász E.: Magyarország földtana. Akadémiai Kiadó, Bp. 1960. [22] Vágás 1.: Káros volt-e a múlt századbeli Tisza-szabályozás? Hidrológiai Tájékoztató, 1988. április. 51-53. [23] Vendl An.: A beszivárgási viszonyok vizsgálata a Szentendrei-hegység nem karsztos forrásainak vízutánpótlódása szempontjából. Hidrológiai Közlöny, 52. 1-2. 1966. 1-5. [24] Vitális Gy.: A Dunazug-hegység hévizeinek vízföldtana és természeti erőforrás-potenciálja. Földrajzi Értesítő, XXXI. 1. 1982. 67-81. [25] Vitális 1.: Magyarország szénelőfordulásai. Sopron, 1939. [26] Vitális S.: A karsztvíz szerepe Budapest Székesfőváros dunajobbparti részének vízellátásában. Hidrológiai Közlöny. 17. 1937. 285-294. [27] Wein Gy.: A Budai-hegység tektonikája. MÁFI kiadvány, Bp. 1977. 1-76'. [28] Zelenka T.: Kőzettani és földtani vizsgálatok a Dunazug-hegység DNy-i részén. Földtani Közlöny, 90. 1960. 83-102. A Duna-Dráva Nemzeti Park természeti értékei DR. RADVÁNYI GÁBOR Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság I. Előzmények A természetes emberi környezet minőségének romlása, az ökológiai egyensúly helyenként visszafordíthatatlan változása miatt kiemelt figyelem irányul a meglevő természeti értékek és a potenciálisan értékes előhelyek védelmére. A helsinki folyamatban résztvevő államok 1989. októberi szófiai Környezetvédelmi Találkozóján beterjesztett magyar álláspont szerint a felszíni vizek természetes öntisztító képessége és a felszín alatti vízadórétegek megőrzése érdekében az európai folyók és tavak partmenti nedves területein nemzeti és nemzetközi természeti területek létrehozása célszerű. Ezen előterjesztés szellemében a résztvevő államok meghatározták a nemzetközi folyamokra, tavakra kötendő egyezmények alapelvét. Ezen alapelvek megfelelő összeurópai, ökológiai alapon a Duna menti államok vízminőség-védelmi és vízhasználati keretszerződéssel összhangban álló Duna Egyezményt alkottak 1991-ben a Budapesten megtartott találkozón. Ennek konkretizálására hozta létre az Országgyűlés a 28/1991. (IV. 30.) OGY határozatát a „Dunával kapcsolatos egyes nemzetközi környezetvédelmi feladatok" címmel. Ezen országgyűlési határozat 2. pontja a szófiai magyar javaslattal, valamint a dunai államok 1991. évi budapesti találkozóján előterjesztett magyar koncepcióval összhangban előírta 1995. év végéig terjedő határidővel a Duna Sió torkolat és a Dráva torkolat közötti szakaszán és a Dráván a Duna-Dráva Nemzeti Park létrehozását. E Nemzeti Park megvalósításának céljaként pedig a Duna, a Dráva folyók, mellékágrendszereik, valamint az érintett területek természeti értékeinek a felszíni és felszín alatti vízkészleteknek, továbbá az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak a védelmét jelölte meg. 28