Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Radványi Gábor: A Duna-Dráva Nemzeti Park természeti értékei

1. ábra. A Duna-Dráva Nemzeti Park területei Az Országgyűlés a Kormányt kérte fel a feladatok megvalósítására, mely a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium útján a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóságot bízta meg az előkészítés feladataival. Az előkészítő munka a hivatkozott OGY határozat és a természetvédelemről szóló 8/1982. (III. 15.) MT rendelet értelmében történt. A tervezett Nemzeti Park határvonalának kijelölésére előírt 1991. október 1-jei határidőt megelőzően a korábbi kutatási eredmények figyelembevételével Igazgatóságunk kijelölte a Nemzeti Park területét, melyet 1991. június 3-án a KTM Természetvédelmi Hivatala jóváhagyott és nyilvántartásba vett. A létesítendő Nemzeti Park kijelölése az OGY határozatának megfelelően a Sió torkolattól a Duna menti, valamint a drávai területeket, már országos védettségű természeti területeket és még nem védett területrészeket magába foglalóan történt. A különböző szélességben elnyúló terület hazánk három, természeti környezeti adottságait tekintve egymáshoz bizonyos mértékben hasonló, másrészt egymástól eltérő tulajdonságokkal, sajátosságokkal rendelkező makrorégióján azaz nagy táján helyezkedik el. Ezek a Ny-Magyarországi Peremvidék, a Dunántúli-dombság és az Alföld (1. ábra). 1996 áprilisában a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 7/1996. (IV. 17.) KTM rendelete alapján létrejött a Duna-Dráva Nemzeti Park, ami egyben a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság jogutódja is. A Duna-Dráva Nemzeti Park teljes nagysága: 49 863 ha. Ebből már országosan védett volt: 8 900 ha. A Somogy megyei részen már védett területek a Dráva mentén: - Őrtilosi Vasút-oldal, - Lankóci erdő, - Barcsi Ősborókás. Somogy megyében tervezett védett területek a Dráva mentén: - Őrtilosi Vasút-oldal bővítése, - Lankóci erdő bővítése, - Berzcnce-Somogyudvarhely környéki erdők és rétek, -Vízvártól E-D-re fekvő Dráva-sík, - Barcstól ÉNy-ra fekvő Dráva-sík, - Barcsi Ősborókás bővítés. Baranya megyében már védett területek a Dráva mentén: - Szaporcai Ó-Dráva-meder, - Mattyi kormorános erdő. Baranya megyében tervezett védett területek a Dráva mentén: - Kelet-Ormánság, - Szaporcai Ó-Dráva-mcder bővítése, - Nyugat-Ormánság, - Révfalutól Ny-ra levő Dráva-sík. Baranya, Tolna, Bács-Kiskun megyében már védett területek a Duna mentén: - Gemenci, - Béda-Karapancsai. Baranya, Tolna, Bács-Kiskun megyében tervezett védett területek a Duna mentén: - Gemenci bővítés, - Béda-Karapancsai bővítés. A fenti szakaszokból, a már védett és tervezett védett területekből állt össze a Nemzeti Park területe. A teljes területre kiemelten a tervezett védett területrészekre a határok kijelölésével egyidőben egy kutatási programot indított el az Igazgatóság szakértők, kutatók bevonásával. A kutatómunka eredményeképp történt a területen az IUCN szerinti zónák kijelölése. A Duna-Dráva Nemzeti Park élővilágának változatosságát részben az ártéri élőhelyek, részben az a körülmény határozza meg, hogy a folyók (különösen a Dráva) hosszú futásuk során a folyóvízhez közvetlenül nem kötődő egymástól is eltérő tájegységeket érintenek. Az átfogó kutatások eddigi eredményei azt igazolják, hogy a térség számos unikális faj élőhelye, sokuk védett, fokozottan védett, veszélyeztetett. Nem kevés azoknak a fajoknak a száma sem, amelyek az országban csak itt lelhetők fel. Hazánkban védett 453 növényfa 27%-a, azaz 121 faj a területen előfordul, amelyből 7 faj csak itt található az országban, mely a magyar flóra szempontjából unikális jellegű. Az egymástól eltérő ökológiai adottságú területeken természetvédelmi szempontból kiemelt az itt előforduló növénytársulások magas száma. A hazai növénytársulások közel egyharmada, több mint 140 társulás található itt. 28 társulás az országban egyedülálló, csak itt található meg vagy itt a legszebb kifejlődésű. 29