Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Gábri Mihály: Néhány gondolat fejlődő országokban végzendő vízügyi munkák sikeres végrehajtásához

den összefoglalja a földtani megfigyelések, illetve a feltárások főbb eredményeit. Hat földtani fejlődéstörténeti szelvényen bemutatja a Dél­Alföld negyedkorának földtörténeti ritmusait. Ezek segítségé­vel nyomon követhetők azok a változások, amelyek a jelenlegi felszínt kialakították és a teriilet hidrológiai adottságait is meghatározták. Közli a Miháltz I. vezetésével kitűzött fúrási szelvényvonalakat, egy jellemző Duna-völgyi fúrás rétegsorát és pollenspcktrumát. A Duna-Tisza közéről Baja és Szentes közötti szelvényt, a Tisza-völ­gyéből egy algyői keresztszelvényt közöl. Megismétli az „Erosionszyklen-Anhäufungszyklen" című tanulmányában is sze­replő eróziós és felhalmozódásos ciklusok ábráit. A szóban forgó ciklusok a vízszerzési lehetőségek szempontjából is mindenkor feltétlen figyelmet érdemelnek. A teraszok anyagának összefüggését a medence ciklusaival felismerés alapgondolatát a természetből vett rétegsorok, illetve a szelvények tanulmányozása adta. A tiszántúli folyóvízi származású üledékekben Mihállz a rendelkezésre álló mélységig öt ciklust különböztet meg, melyek a pollenadatok szerint rissinél nem idősebbek. A holocén rétegek egy üledékciklust képviselnek, míg a legtelje­sebb kifejlődést a folyóvölgyek közelében találjuk, a legtöbb­ször egykori holtágak feltöltéseként. A tanulmány a Tiszántúl parti-dűnés területeinek típusszel­vényének bemutatásával zárul. „A Tiszalöki vízlépcső helyének földtani vizsgálata" (Hidrológiai Tájékoztató, 1967) című, ugyancsak posthumus cikk az általa irányított földtani vizsgálatok eredményét foglal­ja össze. A vidék összefoglaló földtani képének felvázolását követően részletesen értékeli és rétegszelvényen is bemutatja a Tisza jobb partján a Szegedi Tudományegyetem Földtani Intézete által kivitelezett fúrásokat. Leírja és szelvényen is ábrázolja a vízlépcső helyi földtani viszonyait, melynek során rámutat, hogy „a homokrétegek a legfontosabbak az egész vízlépcső szempontjából, mivel az alapozás a homokrétegek szintjében történik." Felhívja a figyelmet a homok rétegek aggályt okozó tőzeg- és lignittartalmára. A vízáteresztőképesség vizsgálatokra vonatkozóan meg­jegyzi, hogy „A műtárgyak alapozása homokrétegekben történik, ezért ezek vízáteresztő-képességének ismerete okvetlenül szükséges volt, különösen a vízlépcső követ­keztében előálló víznyomáskülönbség miatt, amelynek következtében az alapozás alatt vízátszivárgás, meg nem engedett fokú szivárgás esetén pedig anyagkimosás veszélye fenyegethet." Végül megadja az egyes üledékféleségek vízát­bocsátó-képcsségc összefoglaló adatait. * # * Miháltz István személyisége számomra különösen figyelem­re méltó, mivel szakmai tevékenységemet 1952-ben a Magyar Állami Földtani Intézet kiküldötteként az Ő irányításával a Szeged melletti Feketeszél környéki hidrológiai fúrásoknál kezdtem el, egyetemi doktori fokozatomat pedig 1961-ben ugyancsak az Ő vezetése mellett szereztem. Pista bácsi figyelme mindig, mindenre a legnagyobb részletességgel kiterjedt. Mind egyetemi hallgatói, mind munkatársat minden alkalommal tüzetes útbaigazítást kaptak. Fáradtságot nem ismerve, mindenkit oktatott, buzdított, s segítőkészsége nem ismert határokat. Erdély szülötte az Alföld rónáján találta meg élethivatását, s a külső földtani erők: a víz és a szél által sodort, majd vál­tozatos összességben lerakódott üledékes képződmények színes világába beleélve magát, minden munkájában maradandót alko­tott. Terepi megfigyelései és anyagvizsgálati eredményei alapján szerkesztett földtani térképei és szelvénycsodái, valamint kutatási jelentései a szakmaszeretettől és a hivatástu­dattól átforrósodott lelkületű kutató elmét tükrözik. Ahogy földtani szelvényeit a jó szemléltetés végett sokszor 100x-san is túlmagasította, úgy magasodik és értékelődik szakmai és szellemi öröksége a magyar földtudomány kincsestárában. Emlékét - amíg élünk - megőrizzük. Dr. Vitális György IRODALOM [1 ] Dobos 1.: Mihállz István emlékezete, halálának 25. évfordulóján. Földtani Tudománytörténeti Évkönyv, 12. 1985-86. 1990. 83-91. [2] Kríván P.: Dr. Miháltz István emlékezete (1897-1964). Földtani Közlöny, XCV. 3. 1965. 282-285. [3] Miháltzné Faragó M.: Miháltz István (Árpástó, 1897. máj. 9. - Szeged, 1964. márc. 16.). Magyar Élatrajzi Lexikon, második kötet, L-Z. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982. 205. [4] Molnár B.: Dr. Miháltz István (1897-1964). Hidrológiai Közlöny, 45.5. 1965. 213. [5] Molnár B.: Megemlékezés dr. Miháltz Istvánról, halálának 25. évfordulóján. Hidrológiai Tájékoztató, 1989. okt. 9-10. [6] Ungár T.: Miháltz István (1897-1964). MTESZ Szegedi Intézőbizottságának Évkönyve, 2. kiadv.. Szeged, 1964. 29-30. ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK „ Csak jó szelünk s jó vitorlánk legyen. " , Néhány gondolat fejlődő országokban végzendő vízügyi munkák sikeres végrehajtásához GÁBRI MIHÁLY A magyar vízügyi szolgálat és a Magyar Hidrológiai Társaság hivatalos lapjai már több alkalommal közölték a fejlődő orszá­gokban (Szudán, Nigéria, Líbia, Kambodzsa, India) szerzett szak­mai és emberi tapasztalataimat, amivel az utánam kiutazókat kívántam segíteni. A következő sorok azon fiatalabb kartársak tájékoztatását szolgálhatják, akik a fejlődő országokban ezután kívánnak részt venni tartósabb vízügyi szakmai munkákban. Azokra a szükséges általános ismeretekre próbálom felhívni a figyelmet, melyeket az export kiutazások előkészítésénél, majd az ott-tartózkodási szakmai- és magánélet során vélek szükségesnek figyelembe venni, betartani. Mindenekelőtt ismernünk kell azokat az egészségügyi előírá­sokat, melyek szigorúan betartandók az egyes fejlődő országokba való beutazáskor és az ott-tartózkodáskor. Ezek országonként vál­toznak! Kiutazás előtt orvosi vizsgálaton kell részt venni, az alkal­masság megállapítása érdekében. Az egyes országokban kötelező védőoltásokat (tífusz, kolera, sárgaláz, gyermekbénulás) még itthon kell beszerezni és az ún. Sárga könyv be bevezettetni. Már a kiutazáskor meg kell kezdeni a malária elleni gyógyszer rend­szeres szedését is. Tapasztalatunk szerint nagyon óvatos kell legyen a kiutazó, ha szív-, máj-, ideg-, gyomor-, vesekőpanaszai vannak. Szudánban nem tudtuk, hogy egy később, idegen vállalattól kiküldött kolle­gánknak 10 éve súlyos szívpanaszai vannak. Háromhavi kinttar­7

Next

/
Thumbnails
Contents