Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - AJÁNLÁSOK - Raum László (szerk.): A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlésének ajánlásai

úgy, hogy minden zavaró körülmény elkerülhető, de ugyan­akkor minden észlelendő jellemző jól mérhető legyen. 17. Kutatási célból figyelemre méltónak tartjuk az ún. „BAD" mintavevő rendszert, amiben a természetes áramlási viszo­nyok mellett lehet jellemző talajvíz mintát venni. 18. A felszín alatti vízkészlet minőségének védelme érdekében sürgősen meg kell oldani - a törvény teljes szigorát alkal­mazva - a drága hálózati ivóvíz miatt sok területen gomba­mód elszaporodó engedély nélküli, a rétegvizekre települő, a felszín alatti vízkészletet sértő kutak szakszerű betemetését, a tulajdonos költségérc. 19. A vízkészlet használati díjakból befolyt pénzösszeget teljes egészében juttassák vissza a vízügy területére és olyan orszá­gos jelentőségű témákra fordítsák, mint például a vízkész­letek minőségének és mennyiségének megóvása, vagy havária jellegű problémák (pl. szekszárdi szennyezés, dom­bóvári szennyezés) elhárítása, megoldása. Meg kell fogal­mazni azokat a szakmai követelményeket, amellyel minden vízmű tervezőnek, kivitelezőnek és üzemeltetőnek ren­delkeznie kell. El kell érni azt, hogy ezt kötelező érvényű jogszabályok rögzítsék. A vízművek üzemeltetésével kap­csolatos szakmai követelményrendszer következetes betartásával kell biztosítani a vízművek megfelelő szakmai színvonalát. 20. Az állam biztosítsa az ivóvízbázisok vízkészlete minőségé­nek megóvását, a vízművek pedig a szakszerű üzemeltetést. 21. A katasztrófa-elhárító vízvédelmi módszereknek és az ezek alkalmazására való felkészülésnek nagy szerepe van a fel­színi vizek tisztaságának megőrzésében, ezért az ár­védekezéshez hasonló vízvédelmi rendszer és szabályozás fenntartása szükséges a vízminőségi kárelhárítás területén is, és ezt érvényesíteni kell a nemzetközi együttműködésben is. 22. Létre kell hozni egy olyan havária elhárító szakmai csopor­tot, amely az országban felmerülő és széles ellátási kört érin­tő ivóvíz-elhárítási zavarok esetében segítséget tud nyújtani az üzemeltetőnek a veszély elhárításában és a zavartalan vízellátás helyreállításában. 23. A csatornázás fejlesztése mellett nagy figyelmet kell fordíta­ni a csatornázatlan kistelepülések, illetve településrészek szennyvízkezelésében eredményesen alkalmazható egyedi tisztítási módszerekre, a kisberendezésekre, a kerti tisztító és closzló-elhelyező rendszerekre. Ezeknek alkalmazhatósági és üzemeltetési feltételeit, műszaki irányelveit ki kell dolgoz­ni, alkalmazásukat jogilag is szabályozni kell, és megva­lósíthatóságuk vizsgálatát az általános rendezési tervek részévé kell tenni, a szükséges feltárások mellett. 24. A szennyvízclhelyezési-hasznosítási lehetőségek adott helyen való felmérésben és értékelésében eredményesen használhatók a térinformatikai módszerek. 25. A szennyvíztisztítás melléktermékeként keletkező szenny­víziszap elhelyezésére és hasznosítására több hazai tech­nológia áll rendelkezésre, amelyek közül adott helyen a leggazdaságosabb változat kiválasztható és megvalósítható, ez ma már nem lehet akadálya a szennyvíziszap környezet­barát elhelyezésének és hasznosításának. 26. Javasoljuk a KTM 3622/1994. számú tájékoztatójában sze­replő védőtávolságok felülvizsgálatát, különösen az egyedi berendezésekre vonatkozóan. 27. A szennyvíztisztító berendezések építési és megvalósítási engedélyeinek előfeltétele kell, hogy legyen az adott beren­dezés szakmai alkalmazhatósági engedélye. 28. Felül kell vizsgálni az iszaprothasztás energetikai és gaz­daságossági értékelését. 29. Gyógyvíz hasznosítás vízminőségi kérdéseivel kapcsolatban fogalmazódott meg az, hogy mielőtt bárki is gyógyvízhasz­nosítással kapcsolatos beruházások előkészítésébe kezd, vizsgáltassa meg a víz minőségi összetevőit, ez alapvető feltétel. 30. A 26/1966. MT sz. rendelet átdolgozása mielőbb történjen meg, s ebben fontos az együttműködés a KHVM és az önkor­mányzatok között és a hévíz és gyógyvizek kezelésére alkal­mas fertőtlcnítési és forgatási technológiák mielőbb kerül­jenek kidolgozásra. 31. A hévíz hasznosítással kapcsolatosan vízgazdálkodási szem­pontból is fontos a vízvisszasajtoló termálenergia hasznosító „ művek építése és állami támogatása. Legyen ez az országos energiapolitika része is. 32. A felszíni vizek turisztikai hasznosítása szempontjából alapvető fontosságú a vizek ökológiai egyensúlyának hosszú távon való megtartása. 33. Feltétlenül szükséges a turisztikai-üdülési hasznosítású vizek folyamatos ellenőrzése és minősítése, valamint ezek ered­ményeiről a közvélemény folyamatos tájékoztatása. A fel­színi vizeink minőségét érintő tevékenységek következetes hatósági szabályozása és ellenőrzése a turizmus szempontjá­ból is alapvető jelentőségű. 34. Az idegenforgalmi hasznosítást veszélyeztető helyzetek el­kerülése érdekében feltétlenül szükségesek az ilyen célú hasznosítást befolyásoló tényezőkre és azok hatásaira vonatkozó folyamatos vizsgálatok. 35. A Tisza-tó kedvező vízminőségének megőrzése sokáig nem halasztható, folyamatos fenntartási igényt jelent. Öszeállította: Raum László A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlésének ajánlásai A Magyar Hidrológiai Társaság 1996. május 21-24. között Sopronban rendezte meg a XIV. Országos Vándorgyűlését. Az előadások és viták öt szekcióban folytak: I. szekció: Fertő tó és vízgyűjtő területe, II. szekció: Felső-Duna szabályozási és ökológiai kérdései, III. szekció: Csatornázás, szennyvíztisztítás, IV. szekció: Vízellátás tervezési és üzemeltetési kérdései, V. szekció: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. A záró plenáris ülés elé terjesztett ajánlásokból a Vándor­gyűlés az alábbiakat fogadta cl és küldte meg az illetékes dön­téshozó és végrehajtó intézményeknek. 1. Tekintve, hogy a tó élete szempontjából jelentős folyamatok a nádas övezetében zajlanak le, hangsúlyozottan fontos a nádasban történő beavatkozás - nádgazdálkodás, csatornázás. Az 1995. évi LVII. tv. V. fejezet 14. § 7. pont bekezdése értelmében az ÉDUVIZIG és a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatósága, mint a terület felelős kezelői, lépjenek fel határozottan a vízminőség-védelmi nádgazdálkodás megvalósítása érdekében. 49

Next

/
Thumbnails
Contents