Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - AJÁNLÁSOK - Raum László (szerk.): A Magyar Hidrológiai Társaság XIV. Országos Vándorgyűlésének ajánlásai

2. A fertői nádasállomány produkciójának, állapotának további kutatása természetvédelmi és gazdasági érdek. 3. Elvégezték a Fertő magyar részén a planktonikus baktérium közösségek első, jelentősebb tájékozodó felmérését. A nem higiéniás bakteorológiai vizsgálatok rendszeres folytatása vízminőségi szempontból is kívánatos. 4. Mielőbb megvalósítandók azok a biológiai szűrőmezők, amelyek kezelhető állapotokat teremtve megakadályozzák a vízgyűjtő területről érkező szennyeződések tóba jutását. 5. További hatásvizsgálatok szükségesek a Fertő vízgyűjtő területének védelme érdekében a szennyvíz kivezetése céljából. 6. Javasoljuk, hogy a Balaton és a Velencei-tó partvédelmének értékeléséhez hasonlóan tanulmány készüljön a Fertő partszabályozásáról is. 7. A Fertő digitális felületmodelljére, a digitális síkrajzra és a digitális biotóp térképre alapozva javasoljuk létrehozni, majd folyamatosan az összes tudományos kutatás eredményével feltölteni a Fertő táj földrajzi információs rendszerét. 8. A térségi ásványvízkincs - gazdálkodás - fokozottabb figyelmet kíván. 9. A Duna főmeder 1843-1811 fkm (Dunakiliti-Szap) közötti szakaszán az árvízvédelmi szempontoknak is megfelelő, kishajózás feltételeit biztosító, ökológiai célú szabályozást célszerű végezni, megteremtve a főmeder és a mellékág rendszerek élő kapcsolatát. 10. Javasoljuk a hullámtéri vízpótló rendszer építését, biztosítva az ásványrárói ágrendszer alsó szakasza és a bagaméri ágrendszer vízpótlását. 11. Az elkészült szigetközi koncepció terv szerint javasoljuk elvégezni a mentett oldali vízpótló rendszer teljes kiépítését. 12. Javasoljuk a szigetközi térség vízkormányzó műveinek automatizálását, korszerű vízszintszabályozó és vízszintészlelő berendezések kiépítését, távjelzésének megoldását a biztonságos üzemirányítás érdekében. 13. A Szigetköz közepesen aszályos jellege, illetve a Duna elterelése miatt a vízhiány optimálisan felszíni vízből történő öntözéssel pótolható. Javasoljuk az érintett szervezetek, gazdálkodók bevonásával egy részletes öntözési terv elkészítését. 14. Javasoljuk a műholdas távérzékelés adta lehetőségek előnyeit integrálni a vízkárelhárítás terén eddig alkalmazott észlelések rendszerébe. 15. Javasoljuk a szigetközi hullámtéri és mentett oldali vízpótlás terén eddig elért eredmények országos szintű bemutatását (tv, sajtó, kiadványok stb.). 16. Szükségesnek látszik az elmúlt években végrehajtott szennyvízelvezetési és -tisztítási fejlesztések felülvizsgálata - mely része kell, hogy legyen a magyarországi települési szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programnak (1966-2010). 17. A befejeződött, illetve a még folyamatban levő csatornázási beruházások tapasztalatai alapján javasoljuk: - a csatornázási szabályozás áttekintését és a korábbi Közcsatorna szabvány - átmeneti időre - újra életbeléptetését, hogy az EU normák bevezetéséig rendeződjenek a csatornázás tervezési problémái; - szabvány, illetve MI kiadását a megépített csatornák átvételi folyamatának szabályozása érdekében; - felülvizsgálni a meglevő tervezői-kivitelezői és üzemeltetői jogosultságokat. 18. A csatornázásról és a szennyvíz távszállításról készüljön műszaki szabályozás. (Általában is szükséges a szakmai műszaki szabályozások elkészítése.) 19. A környezetvédelmi beruházások, de abból legalább az önkormányzati finanszírozásban megvalósulók legyenek ÁFA mentesek. 20. Az állami pénzekkel támogatott víziközmű beruházások kerüljenek szigorú és kötelező szakmai kontroll alá. (Előkészítés, tervezés, kivitelezés.) Az eddig lezajlott céltámogatásos vízkezelés-fejlesztési beruházások egy része nemcsak indokolatlanul magas költségű, de emellett az üzemeltethetőség szakmai feltételei sem mindig megfelelően biztosítottak. 21. Javasoljuk a 9003/1983. MÉM-EüM-OVH rendelet korszerűsítését, különös tekintettel a mezőgazdasági iszapelhelyczés alapvatő ellentmondásának (a szennyvíziszapra és a talajra meghatározott határértékek) feloldására, illetve harmonizálására. Javasoljuk a szennyvíziszap és a talaj fizikai, kémiai vizsgálatának talajféleségek szerinti újraszabályozását, illetve ezen vizsgálatok objektívebb eredményt hozó bioteszt vizsgálatokkal történő kiegészítését. 22. Javasoljuk, hogy az MHT vezetősége ismét tűzze napirendre az 1996. évi Lampl Hugó-díj odaítélését, ehhez kérje ki a Csatornázási és Szennyvíztisztítási Szakosztály részletes véleményét. 23. A vizek kezelésénél és tisztításánál, a hálózatok építésénél javasoljuk a legkorszerűbb technológiák és anyagok alkalmazását, hogy a termelt és a hálózati vizek minősége egyre jobban közelítsen az EU előírásaihoz. A vízkezelőművcknél meg kell oldani a hulladékvizek, iszapok környezetbarát kezelését is. 24. A 2007.1562.28-5/95. sz. K+F téma keretében kidolgozott javaslat átmenetet képez a kézi vezérlésű piacgazdasági folyamatok és a minőségbiztosításon alapuló alkalmasság alapján kiválasztott piaci szereplők (tervező, kivitelező, üzemeltető) között, ezért: - az átmeneti időszakban az anyag kézikönyvként történő ágazati kiadása javasolható, a központi forrásokból (céltámogatás, címzett támogatás) megvalósuló beruházások végrehajtási ajánlásaként, esetleg utasításaként; - az anyag alapján ajánlások készítendők a szolgáltatási területen közreműködő vállalkozók alkalmasság alapján történő kiválasztására, az előminősítés és a versenytárgyalások lebonyolítására; - célszerűnek látszik egy olyan PR anyag kidolgozása, amely a víziközmű szolgáltatás minőségi és költségösszefüggéseire hívja fel a figyelmet, a közeljövőben várható további változásokra (technológia, költségek) tekintettel. 25. A vízfogyasztás csökkenése következtében egyre nagyobb a másodlagos szennyeződés kialakulásának veszélye. A megelőzés és a szennyezés okainak felderítésében fontos szerepet játszanak a mikroszkópos vizsgálatok, amelyeket a vízművek kapacitásának és a termelt víz eredetének figyelembevételével megállapított gyakorisággal célszerű elvégezni. 26. A másodlagos szennyezés fellépése esetén a vízellátó hálózat mechanikus és vegyszeres tisztítást igényel. Fontos, hogy az épülő hálózatoknál a mechanikai tisztítás feltételeit megteremtsék. 27. A vezetékes ivóvízzel való ellátás programja után a vízbázisvédelem prioritása mellett a vízkezeléssel kapcsolatos feladatok is épüljenek be az állami támogatási programba. 28. Szükség lenne a vízmérők, elsősorban a mellékvízmérők, hitelesítési idejének felülvizsgálatára a hazai viszonyoknak megfelelően. 50