Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - AJÁNLÁSOK - Raum László (szerk.): A Magyar Hidrológiai Társaság I. Víztisztatásvédelmi Konferenciájának ajánlásai

Sajó Elemér alapítvány vízügyi szakközépiskolák pályázatainak díjazására alakult 1982-ben. Ez évben kisebb érdeklődés mutatkozott a pályázat iránt. A díjazottak a tisztújító közgyűlésen vehették át díjaikat. A TÁRSASÁGI FOLYÓIRATOK Hidrológiai Közlöny 76. évfolyamától a Társaság ismét saját kézbe vette a folyóirat kiadását és terjesztését. A kiadvány magas színvonalát jelzi a szakirodalmi nívódíjban részesülő cikkek nagy száma is. A folyóirat az MHT elismert lapja és az angol nyelvű kivonatok lehetővé teszik a külföldi terjesztést is. Sajnos anyagi problémák miatt a lap 1996. évi számai csak az év végén jelenhettek meg. Hidrológiai Tájékoztató a Társaság belső kiadványa, valamennyi természetes és jogi tag illctménylapja. Az évente megjelenő két számban az egyesületi eseményekről szóló rövid beszámolókon túl megemlékezéseket közöl a legfontosabb múltbeli eseményekről és kimagasló személyiségekről, beszámolókat a belföldi és külföldi vizes- és környezetvédelmi létesítményekről, nemzetközi konferenciákról. HIDROLÓGIAI HUNGARICA ALAPÍTVÁNY A Hidrológiai Hungarica Alapítvány alaptőkéje alig gyarapodik a kezdeti fellendülés óta; az Alapítvány ez évben a Hidrológiai Közlöny támogatására nyújtott szerény segítséget. TISZTÚJÍTÁS Az 1996-os év a Társaság életében jelentős változást eredményezett, hiszen - a tisztségviselők nagy többségét érintve lejárt az Alapszabályban rögzített 3 év. A tisztújítási tevékenység szinte az egész évet érintette. Kora tavasszal kezdődtek a választások a szakosztályokban, majd a területi szervezetekben, körzeti és üzemi csoportokban. A tisztújító közgyűlésen 1996 októberében két ciklus után a Társaság vezetése nagy többségében megújult. A megválasztott vezetőség az 1997-es évet új működési stratégiát kidolgozva indította. Összeállította: v Geszler Ödönné AJÁNLÁSOK A Magyar Hidrológiai Társaság I. Víztisztaságvédelmi Konferenciájának ajánlásai A Magyar Hidrológiai Társaság által 1995. november 13-16. között Szegeden megrendezett I. Víztisztaságvédclmi Konferencia a Felszíni vizek, Felszín alatti vizek és a Csatornázás, szennyvíztisztítás szekcióban végezte munkáját. A három szekcióban elhangzott előadások és az azokat követő viták eredményeinek összegzéseként a záró plenáris ülés elé terjesztett javaslatok alapján, vita után az I. Víztisztaságvédclmi Konferencia az alábbi határozatokat fogadta cl, melyeket az érintett döntéshozó és végrehajtó intézmények, szervezetek részére ajánlásként megküldött. 1. Az új felszíni vízminősítési rendszert (MSZ 12479) tovább kell fejleszteni. 2. Újragondolásra javasoljuk, hogy a természetes eredetű tavaknál (Balaton, sziki tavak) a természetes eredetből következő, csak a tóra jellemző komponenseknél ne mereven alkalmazzuk az új minősítési rendszert. 3. 12 mérésnél kevesebb esetekben is alkalmazzuk a minősítésnél a 90% relatív gyakorisághoz tartozó értékeket. 4. A Velencei-tónál ne egyszeri beavatkozásokkal, hanem folyamatos megfigyeléssel és ennek alapján rendszeres megelőzéssel kerüljük cl a katasztrófahelyzeteket. 5. Új mesterséges tározók kialakításánál vegyük figyelembe a 60-as, 70-es években létesült tározóknál ma már körvonalazódó problémaköröket (vízminőség oldalról pl. altalajvizsgálat, hordalékfogók... stb.). 6. A csatornahálózat építése, fejlesztése kizárólag a szennyvíztisztító kapacitás létesítésével, illetve fejlesztésével párhuzamosan képzelhető cl, amelyet ütemezni kell. E kívánalomnak hatósági eszközökkel is érvényt kell szerezni. 7. Szorgalmazni kell a szennyvizek foszformcntcsítését célzó beruházásokat olyan esetekben is, amikor a tisztított szennyvíz befogadója folyók vize. 8. Az országhatárt keresztező időszakos jellegű kisebb vízfolyások vízminőségének vizsgálati lehetőségeit vizsgálja meg a magyar-román vízminőségi albizottság, tegyen javaslatot a magyar-román műszaki vegyes bizottságnak a vizsgálati rendszer szükséges módosítására. 9. A külföldről érkező rendkívüli szennyezések száma és veszélyessége növekszik, amely súlyos környezetvédelmi problémával és tetemes védekezési költségekkel jár. Javasoljuk, hogy a nemzetközi kötelezettségek betartása és betartatása érdekében minden külföldi eredetű szennyezés kapjon nagymértékű nyilvánosságot az írott és elektronikus sajtóban. 10. Szennyvíztisztító telepek létesítésénél a befogadó felszíni vízfolyás terhelhetőségét és a bevezetett tisztított szennyvíz okozta hatást is figyelembe vevő prioritási sorrendet kell kialakítani. 11. Az Alföld földtani térképezési program kereteben elkészített talajvízminőségi térképeket célszerű lenne külön kiadványban közzétenni. 12. A KTM megbízás alapján a K+F kutatási program keretében elkészített koncepció alapján az új, minden oldalú észlelések kialakításával létre kell hozni a talajvíz észlelő országos hálózatot és ezt rendszeresen működtetni kell. Ezen belül a kezdő terület a Duna-Tisza köze legyen. 13. Településfejlesztési terveknek része kell legyen a talajvíz állapotot mérésekkel alátámasztó vizsgálat, felmérés is. Ennek keretében meg kell határozni az észlelőrendszerek településenkénti felépítési elveit, egyöntetűvé kell tenni a méréseket és vizsgálatokat. 14. A mérési helyeken minden olyan tényező vizsgálatát (pl. a környezet minőségét, a csapadék minőségél, a talajvíz alatti réteg permeabilitását, a talajvíz állását stb.) mérni kellene, ami a talajvíz járását és annak minőségét befolyásolja. 15. A talajvíz mintákból az eddigiektől eltérően teljes sprektum, azaz valamennyi vízminőségi összetevő vizsgálatát célszerű elvégezni a megfelelő következtetések utólagos levonhatósága érdekében. 16. Az észlelési helyeket minden, a meteorológiai, földtani, talajtani észlelési adathalmazra vonatkozóan kell kijelölni, 48