Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Ponyi Jenő: XXXVIII. Hidrobiológus Napok (Tihany, 1996. október 2-4.)

gépek okozta kártétel, mikroszkopikus gombák előfordulása és a makrovegetáció élő bevonatai. V. témakör: Halfaunisztikai, halbiológiai kutatások eredményei. A beszámolók halgazdálkodási kérdések mellett foglalkoztak a vadpontyállományok helyzetével, a hal és vízminőség közötti kapcsolatokkal, halpusztulásokkal és egyéb halfaunisztikai eredmények közlésével. VI. témakör: A gerinctelen fauna kutatása. A legtöbb előadást (17) tartalmazó témakör keretében értékes beszámolók hangzottak el az cgysejtűckről, kerekesférgekről, kevéssertéjű férgekről, rákokról, ugróvillásokról, szitakötőkről, egyenesszárnyúakról, tegzesekről, lepkékről, csípőszúnyogokról, árvaszúnyogokról, pókokról stb. Az említett állatcsoportok kapcsán olyan általános kérdések kerültek megvitatásra, mint pl. milyen módon használhatók fel a gcrictelen állatok fajai biomonitorozásra, a vízminőségben beálló változások regisztrálására. VII. témakör: Gerinces faunával kapcsolatos kutatási eredmények. Az előadások többsége a vízimadarak etológiai sajátságairól, állományuk alakulásáról, valamint a hatásuk a KisBalaton eutrófizálódására gyakorolt hatásairól szóltak. Értékes információk hangzottak el a kétéltűek táplálkozás-ökológiai viszonyairól is. VIII. témakör: Anyagforgalmi kutatások eredményei, a KisBalaton védőrendszer hatása a Keszthelyi-öbölre. A beszámolók a KBVR foszfor-, nitrogén- és szénforgalmáról, illetve bakteorológiai viszonyairól szóltak. Egy előadás a humin anyagok hatását ismertette a Keszthelyi-öbölre. A 84 előadás közül, 64 jelent meg egy nagyon dekoratív kötetben, melyet dr. Pomogyi Piroska a biol. tud. kandidátusa szerkesztett, címe: „2. Kis-Balaton Ankét. Összefoglaló értékelés a Kis-Balaton Védőrendszer 1991-1995 közötti kutatási eredményeiről". Keszthely, 1996. szeptember 9-11. Készült: a PATE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Szaktanácsadási Továbbképzési és Informatikai Központ Nyomdájában. Terjedelem: 32,41 A/5 ív. Ebben a kötetben a részletes eredmények leírásán túl egy hosszabb lélegzetű összefoglaló értékelés is olvasható. A vízzel foglalkozó szakemberek és környezetvédők hasznosan forgathatják ezt a kötetet, ezért akinek nincs meg, próbálja megszerezni. Dr. Ponyi Jenő XXXVIII. Hidrobiológus Napok Tihany, 1996. október 2-4. A korábbi évekhez hasonlóan, a XXXVIII. Hidrobiológus Napok is nagy szakmai érdeklődést váltottak ki. A háromnapos rendezvényt 70-80 fő kereste fel. A szervezést az elmúlt években már jól összekovácsolódott „trió" (Magyar Hidrológiai Társaság, Veszprémi Akadémiai Bizottsága, MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete) végezte. Mint ahogy a rendezvény címe is jelzi („A Balaton és vízgyűjtőjének ökológiai állapota"), az elhangzott előadások és poszterek sok eltérő témáról számoltak be. Ezt a sokszínűséget csak fokozta annak a korábbi hagyománynak az érvényesítése, mely szerint, a megadott főtémától távolcső kutatási eredményekről is lehetett referálni. Összesen 44 előadás hangzott el és 3 poszter került bemutatásra. Az előadások - beleértve a poszter bemutatásokat is 27%-a Balaton kutatás eredményeivel foglalkozott: így az üledék téma keretén belül többek között a foszfor-akkumulációjáról, a Keszthelyi-öböl kotrási problémáiról számoltak be, de több előadás hangzott el a balatoni algakutatásokról is. Különösen érdekesek voltak a Cylindrospermopsis raciborskii nevű kékalga fajjal kapcsolatos információk és a témához kapcsolódó viták. Meglepő volt a Balatonban felfedezett új kékalga fajról szóló beszámoló. A tó köves partjain végzett vizsgálódások is több, a Balatonból eddig még nem ismert állatfajról számoltak be. Újszerű vizsgálati eredményeket mutattak be a tó parti sávjában élő halak (bodorka, keszegfélék, ezüstkárász) növekedéséről és táplálkozási viszonyairól is. A Kis-Balatonban folyó kutatásokról az előadások 11 %-a szólt. Különösen érdekesek voltak a humin anyagokkal, vegetáció térképezéssel, az ülcdékfaunával és a pontyállomány helyzetével foglalkozó előadások. Folyóvizekkel és patakokkal foglalkozott a beszámolók 20%-a. Dunai témák közül a tél végi kora tavaszi vízvirágzás leírása, valamint a szigetközi hullámtér halivadék dinamikájának vizsgálata emelhető ki. Érdemes még megemlíteni a FelsőTiszán végzett paduc és domolykó populációk dinamikájának vizsgálatairól szóló beszámolót. A patakkutatások a Balatonba folyó vízfolyások és egy Börzsöny-hegységi patak egyes élőlény csoportjainak (mohák, vízigombák, Aranea, Collembola, Trichoptera) florisztikai, faunisztikai és ökológiai viszonyait tárták fel. Viszonylag nagy számban (20%) hangzottak cl toxikológiai jellegű előadások. Többségük a cyanojoxin problémakörével foglalkoztak, miképpen hatnak a toxinok a növény- és állatvilágra, valamint miként lehet ezeket az anyagokat detektálni. Az összes beszámoló mintegy 22%-a témáját tekintve az egyéb kategóriába volt sorolható. Ide tartoztak a különböző módszertani, tógazdasági, környezetvédelmi, kis tavak feltöltődési stb. kérdései. Már most szeretném felhívni az olvasó figyelmét arra, hogy az elhangzott előadások teljes terjedelemben meg fognak jelenni a Hidrológiai Közlöny 1997. évi valamelyik számában. Ennek az újszerű megoldásnak a megvalósítása dr. Vágás István a Hidrológiai Közlöny főszerkesztőjének és dr. Bíró Péter az MHT Limnológiai Szakosztálya elnökének érdeme. Dr. Ponyi Jenő 42