Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Árvizektől, belvizektől védve. (Jubileumi emlékülés Tiszabercelen, 1996. november 18-án) - Török Imre György: Képessy József emléktábla avatása Temesváron

Árvizektói, belvizektől védve... Jubileumi emlékülés Tiszabercelen, 1996. november 18-án A Magyar Hidrológiai Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete, a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság és a Felső-Szabolcsi Vízgazdálkodási Társulat meghívására több, mint százan jöttek össze Tiszabercelen Bessenyei György szülőházában, hogy megemlékezzenek az egykori FelsőSzabolcsi Tisza Szabályozási Társulat megalakulásának a 150. és a tiszabcrceli gőzüzemű szivattyútelep építésének 100. évfordulójáról. Fazekas László vízügyi igazgató bevezetőjét követően három előadást hallgattak meg a vendégek. Elsőként Bodnár Gáspár, a VÍZIG főmérnöke foglalta össze képekkel kísért előadásában a Rétköz vízügyi történetét, különös tekintettel a Társulat megalakulására és munkálataira. Külön megemlékezett Lányai Menyhértről, egykori miniszterelnökről, aki harminc évig, 1884-ben bekövetkezett .haláláig a Társulat elnöke volt. A belvízmentesítési munkákat az árvízmentesítést követően, azzal párhuzamosan végezték, sok bajjal és váltakozó sikerrel. A belvizeket áteresztő tiszaberceli zsilip helyét már 1852-ben kijelölték, de a Tisza árvizei és Nyírségből lezúduló belvizek egyre növekvő terhelései miatt a létesített műtárgyak többször tönkrementek. Végleges megoldást a Nyírvízszabályozó és a Felső-Szabolcsi Társulatok megegyezése és közös áldozatvállalásra hozta meg. Ezután épült meg a Lónyai-csatorna, amely a mai Gávavencsellőnél torkollik a Tiszába; majd a Belfő-csatorna, amelynek torkolatánál már 1884-ben elkészült az első átemelő szivattyútelep. A gépek hatásfoka azonban nem felelt meg az növekvő igényeknek, s ezért 1896-ban megépítették a máig létező gőzüzemű szivatytyútelepet. Ezután Frisnyák Sándor professzor, a történeti földrajz szakértője ismertette a vízszabályozások előtti ártéri gazdálkodás rendszerét. A II. József korában készített térképek is bizonyítják, hogy a régióban megtalálhatók voltak az ármentes szintek, ahol a földművelés folyt, és az árterek, amelyek az állattenyésztés szinterei voltak. A falvak az ártér szélén épültek összekötve a domb és hegyvidék gazdálkodását az ártéri hasznosítással. Az árterek eltartó képessége nagyon csekély volt. Fejlődés csak a XIX. század közepétől kezdődött a Tiszaszabályozás megindulása után, ami megteremtette a belterjesebb mezőgazdaság feltételeit. Az alföldi gazdálkodás azonban a jövőben sem nélkülözheti az ártéri gazdálkodás évszázados tapasztalatait. A harmadik előadást Horváth Gábor, a VÍZIG osztályvezető helyettese tartotta a tiszaberceli szivattyútelep építéséről és működésének tapasztalatairól. A gőzüzemű szivattyútelep az 1970. évi árvíz során még üzemelt és kisegítette az utódjaként 1967-ben épült elektromos szivattyútelepet. A tiszabcrceli gőzüzemű szivattyútelepnek az előadások utáni látogatásán felmerült az a gondolat, hogy 1989-ben műemlékké nyilvánított nagyecsedi szivattútelephez hasonlóan ezt a műszaki kultúrkincsct is célszerű lenne védetté nyilvánítani. Fejér [Ászló Képessy József emléktábla avatása Temesváron (Az Alsó-Tisza vidéki VÍZIG „Vízpart" című lapjában megjelent cikk kivonata) A XIX. században dolgozó nagy ármentesítő és folyószabályozó mérnökgeneráció jeles tagja, Képessy József elhunyta 120. évfordulóján, 1996. november 30-án, Temesváron a Temcs-Béga Szabályozó Társulat egykori székházának falán magyar és román nyelvű emléktáblát avattak. Az emléktáblát Temesvár megyei jogú város Polgármesteri Hivatal, a Magyar Hidrológiai Társaság és Meliorációs Tröszt Temesvári Kirendeltsége helyezte cl. Az emléktábla Szegeden készült, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság anyagi segítségével. Az avatáson Fejér László, a Magyar Vízügyi Közgyűjtemények igazgatója, Szegedről dr. Kováts Gábor vízügyi igazgató és Török Imre György főmérnök, az MHT Területi Szervezetének elnöke vett részt. A magyar delegációt dr. George Ciondahu mérnök úr, Temesvár polgármestere és Dorel Borza mérnök úr, a város alpolgármestere fogadta, majd közös sajtótájékoztatót tartottak a városházán. A delegációt mindenben segítette - a tolmácsolást is beleértve - dr. Pogány András, temesvári egyetemi tanár, aki az MHT Szegedi Területi Szervezetének elnökségi tagja. A vízügyi delegációhoz később csatlakozott dr. Szalay István Szeged polgármestere által vezetett küldöttség, amely Románia nemzeti ünnepe alkalmából érkezett. Az emléktáblát a két polgármester együttcsen leplezte le. Mindketten rövid köszöntőt mondtak a szép számmal egybegyűlt érdeklődők előtt. A Képessy Józsefről szóló megemlékezést Török Imre György főmérnök tartotta. Ismertette az 1818-ban született szakember életét, aki a Pesti Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet, majd a Bécsi Egyetemen egészítette ki ismereteit. Pályafutása kezdetén Békés megyében dolgozott térképészeti és vízi munkákon. Különös képessége és szorgalma révén a munkáiról dolgozatokban számolt be, amelyeket széles körben publikált is. Önálló kötetei közül a "Javaslat a Bánát közbenső vízhálózatának szabályozásáról" és "A Magyar-Alföld hidrográfiája, vízműszaki nézetek és javallatok a föld-öntözés érdekében" című művek érintik a régiót. Már 28 éves korában a Tisza szabályozásához dirigens osztálymérnöknek nevezték ki. A Vásárhelyi-Paleocapa tervek alapján az első kapavágástól élete végéig tevékenykedett ezen a területen. Része volt a Fertő tó, Répce, Rábca szabályozási, továbbá a Duna ártéri rendezési terveinek a készítésében. Jelentős műve volt a Temes-Béga szabályozása. A kb. 2 millió kh-as ártér mentesítési terve mintegy 20 vízfolyást szabályozott. A Hajózható Béga-csatorna további gazdasági fejlődés feltételeit teremtette meg. Képessy József 1876-ban egy szolgálati út alkalmával Temesváron halt meg. Emléktábláját dr. Szalay István és dr. George Ciuhandu polgármesterek, dr. Kováts Gábor vízügyi igazgató és Sima Dumitru, a Meliorációs Vállalat igazgatója koszorúzta meg. Török Imre György 43