Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: Hollandia vízgazdálkodása

védőterületek kialakításánál a 25, illetve a 100 éves elérési idő a meghatározó [1], A vízgazdálkodás legfelsőbb szintű irányítása állami feladat. Ezt a Közlekedési és a Vízügyi Minisztériumon belül a Vízgazdál­kodási Főigazgatóság látja el és munkáját számos kutató intézet segíti. A legmagasabb szintű vízügyi szakemberképzés a dclfti műszaki főiskola építőmérnöki karán folyik [3]. Országos szinten a vízbázisvédelmet törvények biztosítják, s ezek végrehajtásáról a környezetvédelmi főfelügyelőség és a regionális felügyelőség gondoskodik. Rendeletek, engedélyek kiadása a 12 tartomány feladata, míg ezek alól bizonyos esetek­ben mentességet az önkormányzatok adnak [1], A vízgazdálkodás szabályozására 5 nagyon alapvető törvényt hoztak létre (ivóvízellátási, vízgazdálkodási, felszíni vízszennyezési, felszín alatti víz és talajvédelmi). Ezenkívül a Környezetvédelmi Törvény biztosítja a környezetvédelmi jogalkotás egységét és a rendeletek közötti összefüggést [1, 2], Az ország szempontjából nagy jelentőségű vizeket a kor­mány kezeli, mint a Rajna és a Meuse folyót, valamint az IJssel tavat. A többi víz a felszín alattiakkal együtt a tartományokhoz tartoznak, s az ezekkel kapcsolatos teendőkkel leginkább a vízgazdálkodási társulatokat bízzák meg [2]. A vízgazdálkodási terveket nemzeti, tartományi és társulati szinten készítik, amelyet befolyásolhat a Nemzeti Környezetvé­delmi Stratégiai Terv (NMP) is. Az engedélyek kiadása és be­tartásuk ellenőrzése is különböző szinteken történik. Ezek közölt szerepel a központi kormány, a tartományi vagy regionális vízműtársulat, a városi önkormányzat és a vízmű vál­lalat. Az utóbbi a víz minőségéért és nyomásáért felelős, de emellett újszerű megoldások kidolgozása is feladatai közé tar­tozik. A vállalatok részvényeivel a tartományok és a települések rendelkeznek, s érdekeiket a VEWIN, a Hollandiai Vízmű Szövetség képviseli [2], Az ivóvízellátás európai szintű megvalósítása az Európai Közösség direktívái és az Európai Szabványosítási Bizottság (CEN) előírásai alapján alapvető érdeke Hollandiának. A Nemzetközi Rajna Bizottság, a Rajnai Akcióterv (RAP) és a Rajnai Só Egyezmény a folyó tisztítására és tisztaságának megvédésére irányul [1,2], A vízellátás kialakulása és jelenlegi helyzete Az ország első vízvezetékét Amsterdamban 1854-ben épí­tették. Az ivóvíz minőségű vizet Haarlemtől délre levő dűnék­ben egy 3,5 km hosszú drénvezetékkcl gyűjtötték össze és 23 km hosszú öntöttvas csővezetéken szállították a fővárosba. 1900-ban már 60 vízellátó vállalat működött a városokban, majd nemsokára regionális vízellátó vállalatok alakultak. Át­szervezés következtében a 111 vízmű vállalat 1992-ben negyvenre csökkent, 2000-re pedig előreláthatólag mindössze 12 vállalat marad [2]. Míg az ivóvíz felét 1898-ban felszíni vizekből biztosították, addig 1939-re ez 26%-ra csökkent, amely a felszín alatti víz be­kapcsolásának és a regionális vízellátó rendszer kiépítésével volt összefüggésben. 1990-ben az összes vízmennyiségnek már 65%-a a felszín alatti víaből, 21%-a a felszíni vízből, 13%-a pedig mesterséges utánpótlásból származott. Az ivóvizet 1990-ben 220 szivattyúállomással termelték ki, s a legnagyobb kapacitású területen kb. 25 millió m^/év, a leg­kisebb állomáson 30 000 m 3/év vízmennyiséget tudnak kitermelni. A felszíni vizet ma már a Mcuse-ből veszik ki, s előbb Biesbosch természetvédelmi területen tárolják, majd tisztítják [2], A part menti dűnéknél a felszín alatti tározást beszivárogtatás­sal, csatornákkal és tavakkal oldják meg. A másik módszer, ami­kor előtisztított vizet 40-50 m mély kutakon keresztül juttatnak a felszín alatti rétegekbe. A felszín alatti víznél általában csak a vas és a mangán ki­vonása szükséges, míg a felszíni vizek tisztítása jóval bonyolul­tabb technológiát igényel. Ez főként mechanikus és vegyszeres kezelésből áll, s ezután ózonos vagy ultraibolya sugaras fertőt­lenítés következik, majd aktív szenes szűréssel fejeződik be. A tisztított vizet a fogyasztókhoz 1990-ben 93 000 km veze­téken és főnyomócsövön keresztül szállították. A főnyomócsö­vekhez eternit, öntötvas, PVC, acél, vasbeton, polietilén anyagot használnak, míg a háztartásokban réz- és ólomcsövet építenek be. 1990-ben kb. 1300 millió m 3 vizet fogyasztott az ország ivó­vízként. Ezenkívül nem, vagy alig tisztított vizet is szállítottak a vízmű vállalatok, amely kb. 57 millió m 3-t tett ki. 1992-ben a fejenkénti vízfogyasztás 135 l/főre emelkedett. Más nyugat­európai országhoz viszonyítva Hollandia a vízfelhasználásban közepes helyet foglal el [2]. A vízkészlet megőrzése Mind a felszíni, mind a felszín alatti víz mennyiségét és mi­nőségét számos tényező veszélyezteti. Éppen ezért a vízmű vál­lalatok szigorú intézkedést tesznek az ország vizeinek védelme érdekében. A cél az, hogy a felszín alatt a talajvíz szintjét stabilizálják, a felszíni víz termelését pedig tovább lehessen fokozni. Az alapvető veszély a műtrágyázásból, a peszticidek­ből és a savas esőkből származhat. Különösképpen a nitrát mennyisége haladta meg máris a 25 mg/l határértéket több szi­vattyúállomásnál. Mindemellett helyi szennyezőforrás, mint pl. a szemétlerakók potenciális veszélyt jelentenek. A felszíni vizek mennyisége kielégítő, mivel a kél nagy folyó mintegy 80 milliárd m 3 vizet szállít az országba. Előfordulhat viszont' szárazság esetén, hogy a Meusc-bcn lecsökken a vízmennyiség és ez a szennyezés koncentrációjának növekedéséhez vezethet. Az élő vízfolyást pontszerű, diffúz szennyezés, szennyezett területek bemosása, felszín alatti vizekből szivárgás és ipari balesetek következtében veszélyes anyagok bejutása jelentősen szennyezheti. Mindez azt jelenti, hogy állandóan növelni kell a tisztításra fordítandó beruházás összegét az új technológiák kidolgozásához és bevezetéséhez. Ebben a VEWIN a vízmű vállalatoknak széles körű segítséget nyújt, amely megkönnyíti és felgyorsítja a problémák megoldását. Hollandia elegendő vízmennyisége ellenére célként tűzte ki a vízfogyasztás csökkentését. A VEWIN úgy látja, hogy 2000­re legalább 10%-kal csökken a vízfogyasztás, amelyet a vízművek és főként a háztartások segíthetik elő. Víztakarékos háztartási gépekkel, felszerelésekkel az ipar is hozzájárulhat a kitűzött cél megvalósításához [2], A holland vízellátás szervezete igazolja, hogy egy centra­lizált vízellátó rendszer biztosítani tudja a vízbázisok védelmét és a vízellátás folyamatosságát a közegészségügy szempont­jainak figyelembevételével. IRODALOM [ 1 ] Kling l.-Havasné Szilágyi E.: Vízbázisvédelein Hollandiában. MHT szakülős 1996. jún. 10. Előadás-hozzászólás. [2] Pupp K. (összeáll.): Ivóvízellátás Hollandiában. Euroaqua, 14. OVF Bp. 1995. [3] Schreffel R.-né: Hollandia (VAT 8/2). Vízgazdálkodási Tájékoztató. VIZDOK Információs Osztálya. Kézirat, Bp. 1978. 33

Next

/
Thumbnails
Contents