Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: Hollandia vízgazdálkodása

1. ábra. Hollandia közigazgatási térképe Az ország holland nevén, Nederland, „Alacsony Ország"-ot jelent, és valóban több, mint egy negyede (északon és nyugaton) a tengerszint alatt fekszik. Legalacsonyabb pontját Rotterdamiéi északkeletre a tengerszint alatt, 6,7 m-nek mérték [2J. A tengerpart mentén 5 km szélességben átlagosan 20 m-t, de 60 m magasságot is elérő dűnesorozat húzódik, amely természetes védelmet jelent a tenger felől. A dűncsor mögötti területet, a marschot tengeri és folyóvízi iszap töltötte fel és innen a vizet árkokkal és csatornákkal vezetik el. A gátak közötti vízmentesített területek, a polderek mezőgazdasági és egyéb hasznosításra alkalmasak [3], Hollandia legnagyobb részét számos természetes és mesterséges víziút hálózza be. Az urbanizáció miatt a mezőgazdasági célú földterület jelentősen csökkent. Ma az ország 70%-a művelhető, a városok és az ipar által lefoglalt terület 17%-ot, az erdők és a természetvédelmi területek 13%-ot tesznek ki. A tőzeg kitermelése jelentős méretű tavakat eredményezett. A XVII. századtól kezdve ezeket kiszivattyúzták, a keletkezett poldcreket azután mezőgazdaásgi művelés alá fogták, a XX. században pedig főként urbanizációs célokat szolgáltak. Az alacsony fekvésű poldereken igen magas a talajvízszint, így télen 1 m-nél is kisebb a talajvíz szintje a felszín alatt, nyáron az majdnem 2,5 m-re süllyed. A felszín alatti víz utánpótlódása biztosított és egyensúlyban van a kitermelt vízmennyiséggel. E mélyfekvesű területrészen csaknem 300 m vastag, sok homokréteget tartalmazó pleisztocén kori összlet fejlődött ki, míg a legmélyebb területet holocén agyagrétegek és tőzegtelepek borítják [3]. Az országban mintegy 130 vízügyi társulat működik, amely a legrégebbi formája az országban működő adminisztrációnak. Ezek még a középkorban jöttek létre a felszíni és a tengervíz által okozott állandó fenyegetés elleni összefogás eredményeként. A nagymértékű környezetszennyezés oka a lakosság nagy száma és a magas életszínvonal. Kiugróan nagy az élelmiszerfogyasztás mellett az energia- és a vízfelhasználás is. A vízgazdálkodás szabályozása A vízgazdálkodás egyik legnehezebb feladata a tenger előretörésétől megvédeni az országot, illetve újabb területet elhódítani a tengertől. Már a középkorban jól rendszerezett és áttekinthető nyilvántartásuk volt a földekről és a tulajdonosokról és ilyennel ma is rendelkeznek [3]. Miután az ország nagy része a tengerszint alatt fekszik, ezért a felszín alatti víz termelése következtében fennáll a sós víz beáramlás veszélye. Megakadályozására korábban a Rajnál használták fel, jelenleg a Meuse-bő\ vezetnek édesvizet a tengerpartig, amely nagy nyomása következtében gátat képez a sós víz előtt. Ez az első határozott műszaki megoldás az ország édesvíz készletének védelme érdekében [ 11. A német határ melletti Drenthe tartomány 17 felszín alatti vízvédelmi területtel rendelkezik, amely egyúttal természetvédelmi terület is. A védőterület kialakítása függ a vízkivétel nagyságától és legfőképpen a hidrogeológiai adottságtól. Általában 2,5 m-nél mélyebb fúrást nem engedélyeznek. A 32