Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Radványi Gábor: A Duna-Dráva Nemzeti Park természeti értékei

Zoológiai szempontból is értékes a terület. A Nemzeti Park magyar faunában több új egyedül itt megtalált és leírt faj élőhelye. A folyó menti holtágak, morotvák és kisebb ártéri tavak újraképződéseinek a folyószabályozások óta általában nincsenek meg a feltételei, így ezek a szép értékes élőhelyek természetvédelmi kezelés hiányában eltűnnek. A Duna-Dráva Nemzeti Park ritka zoológiai, botanikai értékei, társulásai azonnali védelemre, esetenként természetvédelmi beavatkozásra szorulnak. A védetté nyilvánítás előkészítése során ezen értékeket feltáró, értékmegóvó feladatokra kellett nagy súlyt fektetni, különös tekintettel arra, hogy a védetté nyilvánítás indokairól, a természeti értékek védelme érdekében szükséges kezelési előírásokról szükséges volt tájékoztatni a térségben lakókat és valamennyi a védettséggel érintett érdekeeltct. Ennek értelmében 1992. szeptember 3-án területrészenként hatósági egyeztető tárgyalásokat bonyolítottunk le, melyeken a fenti tájékoztatáson túl valamennyi érdekelt nyilatkozott is a védetté nyilvánítással kapcsolatban. Az előkészítést befolyásolta az 1991-ben beindult privatizációs folyamat, a kárpótlás és a szövetkezetek átalakulása. A szövetkezeti átmeneti tv. (1992. évi II. tv.) kapcsán a jogszabályi rendezetlenség gondot jelentett úgy a gazdálkodónak, mint Igazgatóságunknak. Ez a helyzet mára már feloldódott, mivel az 1995. évi XCIII. tv. már egyértelművé teszi a tulajdonváltozással kapcsolatos eljárási rendet. Igazgatóságunk arra törekszik, hogy a szövetkezetektől állami tulajdonba kikerülő földek megváltása elsősorban adásvétel útján a felek konszenzusa alapján történjen meg. Ezek jövőbeli hasznosításánál a kezelési előírások betartása vagy a hasznosítóval történő betarttatása lesz az alapvető szempont. A Nemzeti Park védetté nyilvánításának előkészítéseit 1994. év végérc az Igazgatóság elvégezte. Ezután kezdődött az egyes minisztériumok közötti ágazati egyeztetés. A Nemzeti Park OGY határozatban előírt határidőre történő védetté nyilvánítása késett. Ez a tény a térség természeti értékeinek megóvása miatt nagy fontosságú és mielőbbi rendezést igénylő, mivel az élőhelyek megváltozása miatt természetvédelmi szempontból visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak cl. De a Nemzeti Park létrehozása a térségben lakók szempontjából is sürgető volt, hiszen a természeti értékek megőrzése, az életfeltételek biztosítása alavető érdekük, melyhez járul még az a térségfejlesztő szerep, mellyel a Nemzeti Park révén hozzájuthatnak. Elkészült a térség Regionális Tájrendezési Tervének vizsgálati munkarésze. Ennek eredménye a fejlesztési tervekben, valamint a térség fejlődésében fog tükröződni. Ilyen területfejlesztési céllal jött létre a térségben többek között pl. az Ormánság Fejlesztő Társulás, vagy az Ormánság Alapítvány is, amelyek természetvédelmi feladatokat is felvállaltak. A Nemzeti Park létrehozásának szükségessége az előzetes egyeztető tárgyalásokon is az érdekfeltek egyetértésével találkozott és a térségből is egyre inkább kívánalomként hangzott el, fogalmazódott meg a védetté nyilvánítás mielőbbi megtörténésének az igénye, annak sürgetése. Ezt fogalmazta meg a Somogy megyei Közgyűlés testülete is. Igazgatóságunk folyamatosan készül a terület őrzésével, természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feltételrendszer biztosítására. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága mint a Nemzeti Park kezelője feltétlen indokoltnak tartja, hogy a terület természetvédelmi oltalomban való részesítése a területen élők akaratával is találkozzon a természetvédelmi és területfejlesztési indokok alapján és annak kezelése során is számít a lakosság együttműködésére. II. A Nemzeti Park természeti értékei A Nemzeti Park területének értékeivel kapcsolatos kutatások még nem fejeződtek be. A kutatói anyagok jelenleg még nem publikálhatók. Ezért elsősorban a már jogszabályilag is védett Somogy megyei védett területek élővilágát mutatom be. Őriilosi Vasúi-oldal. A Zánkától Beleznáig húzódó sok helyen meredek partoldal a Dráva melletti vasútvonal, valamint a dombokon található kertek között terül el. A változatos, tagolt felszínnek köszönhetően a gazdálkodás során különösebb károkozás nem volt tapasztalható. A gyertyános-tölgyes, bükkös faállományok alatt páratlan botanikai értékekre bukkanhatunk. Ugyancsak értékes terület az Ortilosi Szent Mihály-hegy is. Kertekkel, szántókkal tarkított dombok közé ékelődő tagolt félszínű, erdővel borított völgyek képezik a védett területet. A faállomány vegyes korú és vegyes fafajú. A területre jellemző a tölgy, a bükk és a gyertyán. Néhány helyen akác állomány is található. A Zákányi Tölös-hegycn a védetté nyilvánított terület lényegében két egymásba folyó kis patakot kísérő erdő, mely szőlőkkel és gyümölcsösökkel van körülvéve. Természeti értékei többnyire nagyobb egyedszámú populációkban találhatók, ezért nincsenek közvetlen veszélyeztetve. A patakot szegélyező égerligctick és gyertyános-tölgyesek állapota megfelelő, bár utóbbi társulásban az akác egyre inkább kezd tért hódítani. Visszaszorítására pillanatnyilag nem ismert jó megoldás. A területen 7 védett növényfa, 17 védett madár, 5 emlős, 3 hüllő és 7 kétéltű faj található. A területen a Dráva mentén tovább haladva D-i irányban találjuk a Lankóci erdő csodálatos élővilágát. A Lankóci erdő és a hozzá kapcsolódó rét Belső-Somogy flórájában (Somogyicum) foglal helyet, hol a Dráva kavicsos öntéstcrülctén igen értékes mocsári, lápi és erdei növénytársulások váltják egymást. A Dombó-csatorna mellékét a friss vízellátású termőhelyeken nádasok (Scripo-Phragmitetum) és mocsárrétek (Denschampsietum caespitosae), míg a pangóvizcs altalajú részeket láprétek (Molinielum coeruleae) kísérik. Az erdőben is több társulás különíthető el. A pangóvizes erdőrészekben égerlápok (Oryopteridi-Alnetum) találhatók. A friss vízcllátású nedves erdőkben ezzel szemben égerkőris ligeterdők (Aegonodio-Alnetum) jelennek meg, melyekkel tölgy-kőris-szil ligeterdők (Fraxino pannonicaeUlmetum) érintkeznek. A viszonylag magasabban fekvő részeken már a gyertyános-kocsányos tölgyesek (Fraxino pannonicae-Carpinelum) állományai is megfigyelhetők. A különböző társulások változatos életkörülményeket biztosítanak a védett fajok számára. Botanikai szempontból olyan értékes területtel állunk szemben, ahol az emberi beavatkozások nyoma alig látható, azaz természetes állapotban levő növényegyüttesekkel van dolgunk. Ezek közül felbecsülhetetlen értéket képviselnek a lápretek és a láperdők, melyek ma már országszerte igen ritkák, s fennmaradásukat a meliorációs tevékenységek erősen veszélyeztetik. Eddigi felméréscink szerint 13 védett növényfaj fordul elő a területen, de részletesebb átkutatás esetén e szám minden bizonnyal emelkedni fog. Különös jelentőségű a kockás liliom és a tavaszi tőzike tömeges előfordulása. Ismereteink szerint itt található hazánkban e két faj legnagyobb és legéletcrősebb populációja. A zoológiai értékeket figyelembe véve a Lankóci erdő fajlistájában a kétéltűek 10 faja, a hüllőknek 7 faja szerepel. A terület 30