Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: A Kettő- és Hármas-Körös bal oldalán végzett vízimunkák a szabadságharcig

re kötelezték, s nem kételkedik a megye kijelenteni, hogy a választás Ön részéről is e féíjfiúra esett volna úgy tanult ismerni, mint kinek működésétől e hazában mindenek felett lehet reményleni." Széchenyi lankadatlan munkájának eredménye képen 1845. december 7-én megalakult Gyulán a Körös-szabályozási Társulat. 1846. január 20-án gr. Károlyi György pesti palotájában a Tisza-völgyi Társulatot hozták létre. (E szervezet fogta össze a már megalakult, illetve alakulóban levő Tiszavölgyi társulatokat.) 1847. július 7-én a megalakult Körös-szabályozási Társulat Bodoki Károlyt osztálymérnökké választotta. A társulati teendők megállapítása céljából szeptember 19-én Kőrösladányban, október 5-én Gyulán tartottak ülést. A kőrösladányi ülésen Széchenyi István elnökölt. Széchenyi lankadatlanul tartó szervező munkájának további eredményei lettek: 1847-ben, a Hármas-Körös bal oldalán, az endrőd-szarvasi halártól kezdődően - a későbbi 23. sz. átvágás, Fazekas-zugi gátőrház felőli végétől - Szarvas községig terjedő területen megalakult a Halásztelki Armentcsítő Társulat. E társulat 18,296 km hosszú töltés (töltést helyettesítő útvonal) megépítésével 11 458 kh területet mentesített az árvíztől. Békés vármegye anyagi támogatást nem tudott biztosítani a töltés megépítéséhez, a közmunkaerő pedig egyre kevesebb volt, ezért azt a megoldást választották, hogy a töltés egyúttal az Endrődről Szarvasra vezető út célját is szolgálta. Ezért az elkészült töltés („bethlehemi gát") egy része igen távol került a Hármas-Köröstől (2. ábra). A megépült töltésbe 391 614 m

3 földet építettek be 104 972 frt. költséggel. Ugyancsak 1847-ben alakult meg a Kákafoki Gáttársulat, mely az előző töltés folyamatában Szarvastól Békésszent-andrásig épített 12,239 km hosszú védgátat („macói gát"). A védgát megépítésével 33 869 kh területet mentesítettek. A védtöltés megépítésére és ármentesítésére 62 635 frt.-t fordított a társulat. E két 1847-ben létrejött társulat együtt képezte a szarvasi társulatot. A Széchenyi kezdeményezésére megalakult társulatok, másutt is fokozott erővel láttak hozzá a mindig nagy károkat 2. ábra. Vázlatos helyszínrajz a társulati töltésekről 1. Halásztelki Ármentesítí Társulat által épített töltés; 2. Kákafoki Gáttirsulat álul épített töltés; 3. Későbbi folyómeder átvágások. 11 évi szept. 6-án tartott K. Bizts, gyülekezett alkalmával." További terveket is készített Beszédes. Összesen, hat olyan térkép ismeretes, melyet O készített a Békés megyei folyókkal kapcsolatban. Az erdélyi Bodokról származó székely Henter család leszármazottjának, Bodoki Henter Márton bőrvelyi református lelkésznek 1785-ben született Mihály fia 1811-ben mérnöki oklevelet szerzett. 1812-ben „hites" földmérője lett Békés vármegyének. Sokféle vízügycs munkát végzett, az akkori időben, de ezek átfogó eredményt nem hoztak. 1838. évi halála után fia, Bodoki Károly - a későbbi munkák nagynevű vezetője - lépett hivatali örökébe. Korábban édesapja is - de még Ő is - egyetlen mérnök volt egész Békés vármegyében. Mérnöki diplomáját 1836-ban kapta meg, majd kétéves vízépítési gyakorlatot szerzett Vásárhelyi Pál mellett. A Beszédes által megtervezett mcderátvágásokból, 1840 őszén Bodoki Károly 36 átvágás végzését kezdte meg a megye közmunka erejével. 1814-ben öt újabb átvágást készített Bodoki 1333 öl hosszúságban. (Bodoki legtöbbet a Kettős- és HármasKörössel foglalkozott.) A kiviteli munkák igen lassan haladtak. 1844-45. évi minden korábbit felülmúló árvizek ismét a védekezési feladatokat helyezték előtérbe. Az árvizek kártételei után, a vármegyék egyre inkább sürgették az ármentesítések megkezdését. Ennek hatására a bécsi udvarnál is megértették a vízügyi tevékenység fontosságát. A Helytartótanács mellé Közlekedési Bizottságot, szerveztek. József nádor javaslatára a bizottság elnökévé a lángeszű és vasakaratú gróf Széchenyi Istvánt választották. 1845. augusztus 16-án Széchenyi megkapta kinevezését a Közlekedési Bizottság elnökévé, királyi biztosnak. A Tisza-szabályozás megtervezését és a műszaki vezetést Vásárhelyi Pálra bízták. Ezzel ráhárult a Tisza és mellékfolyóinak szabályozási feladata. Széchenyi a folyók szabályozását és az ármentesítést a társulás útjára terelte. Kivonat Békés vármegye közgyűlésének 1845. szeptember 2-i jegyzőkönyvéből Széchenyi István kinevezése alkalmából: „Szíves örömmel s hálás tisztelettel üdvözli a megye Ó Felsége által azon férjfiúnak történt alkalmazását, s megtiszteltetését kinek érdemei a Magyar Nemzetet már rég tisztelet-