Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pataki Nándor: A geotermikus hasznosítás a legújabb, világméretű felmérések tükrében

okozó kiöntések korlátok közé szorításához, az ármentesítésekhez, melyeknek egyetlen eszköze az árvédelmi töltések építése volt. 1848. év tavaszán a szabadságharc első hullámai a szabályozási munkákat is megszüntették. A további események meggátolták a társulatok működését is. Széchenyi álma, hogy az Alföld virágzó legyen, a magyar nemzet legnagyobb kultúrmunkája, csak évek múlva folytatódhatott, amikor a társulatok újjászerveződhettek. Ezután a társulatok is elősegítették, hogy az egykori mocsárvilág is művelt területté váljon. IRODALOM [1] Békés Megyei Levéltár (Gyula) iratai. [2] Csevár A-Köblös B.: A Körősvidéki új típusú vízgazdálkodási társulatok 10 éve (kézirat). Gyula, 1968. [3] Gallacz J.: A Körös-Berettyó-völgy ármentesítése és vizeinek szabályozása. Gyula, 1886. [4] Góg I.: Emlékezés Huszár Mátyásra. Víztükör. Budapest, 1993. 1-2. szám. [5] Góg I.: Az első mederátmetszés a Körösökön. Magyar Vízgazdálkodás. Budapest, 1984. 6. szám. [6] Ihrig D.: A magyar vízszabályozás története. Budapest, 1973. [7] KÖVIZIG (Gyula) tervtárának iratai. [8] Papp-Váry Á.-Hrenkó P.: Magyarország régi térképeken. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1989. A geotermikus hasznosítás a legújabb, világméretű felmérések tükrében DR. PATAKI NÁNDOR Az elektromos és nem elektromos célú geotermikus energiahasznosítás helyzetének világméretű felmérését az 1994-ben megrendezett geotermikus világkongresszus szervező bizottsága kezdeményezte. A felmérést végrehajtandó, adatlapokat küldtek minden olyan ország részére, ahonnan, a legutóbbi két évtizedes hasznosítást illetően, kiegészítő adatok voltak várhatók. A beküldött információs adatlapok a közvetlen geotermikus hasznosítás, a hőszivattyúk, a fúrt kutak, a geotermikus hasznosítás területén foglalkoztatott szakgárda eloszlását és a legutóbbi két évtizedben megvalósult geotermikus beruházások adatait is tartalmazták. A táblázatokat, az illető ország, közvetlen geotermikus hasznosítását ismertető - összesen 57 felmérő - tanulmány egészítette ki. A feldolgozás során az alábbi számítási jelöléseket alkalmazták: * Q=0,004184m(t,-t

k) és E|,=0,139xT

ax(tj-tj.), ahol * Q - beépített termikus teljesítmény, MW m-a maximális szállítási teljesítmény, kg/s E

h - az energiahasznosítás, TJ/év T

a - az évi átlagos szállítási teljesítmény, kg/s tj - a hasznosítóba belépő fluidum hőmérséklete, °C t^ - a hasznosítóból kilépő fluidum hőmérséklet, °C. A fürdő célú hasznosítást nem vették figyelembe az összegzésben, mivel ez csak a Japán adatokban dominált, jóllehet ennek, a hévíz-hasznosításon belül, nagy jelentőséget tulajdonítanak. Az uszodákat és egyéb balneológiai célú hasznosítást viszont számításba vették. Első alkalommal a hőszivattyúkat is beszámították, külön témaként a hasznosítási összegzésbe. A következőkben kivonatosan ismertetjük, néhány ország geotermikus cnergiahasznosításának helyzetét, a jelzett [1 és 2] forrásmunkák szerzőinek értékelését követve. Az 1. táblázatból látható, hogy világviszonylatban 36 000 kg/s hévizet (geotermikus fluidomot) hasznosítanak, az 1990-cs 31 800 kg/s értékhez viszonyítva. Hasonlóan a beépített teljes termikus teljesítményt 8228 MW-ra becsülik (8064 MW/1990) és 105 671 TJ/év energiát hasznosítanak (61 747 TJ/1990): az utóbbi két számon alapuló, átlagos kihasználási tényező 0,4 (0,39/1990). Az energiahasznosítási kép a valóságosnál nagyobb értéket mutat, mivel még számos ország nem tesz különbséget a maximális (teljesítményrendeltetésű) és az évi átlagos (energiaáramlási) hasznosítás, továbbá egyéb hasznosítások között. Az 1. táblázat kiegészítésként szemlélteti a gyűjtött, személyzeti és beruházási számokat is. Mindkét esetben nehéz volt, néhány ország vonatkozásában az elektromos célú és a közvetlen hasznosítású létesítményeket szétválasztani. Az elektromos célú és közvetlen hasznosítással kapcsolatosan beküldött számokat a közvetlen hasznosítás teljes mértékéhez viszonyított százalék arányában osztották" el. A személyzeti oszlop a geotermikus hasznosítás területén alkalmazottak számát foglalja magában mind az elektromos, mind a direkt hasznosítás vonatkozásában. A teljes számérték azon feltételezésen alapul, hogy számos országban ugyanazon munkaerő mindkét feladatot ellátja. A beküldött adatok alapján számítható volt a MW-ra vetített átlagos költség és alkalmazottak száma, azaz 2,9 M$/10 MW 14 személy/10 MW. Az MW-ra vetített költségek az USA 0,04 értékétől, a szlovéniai 1,88-ig változik, míg az alkalmazottak számát illető variációk az USA 0,1 értékétől, a lengyel 10,6-ig változik. Az 1. ábrán látható az éves energiahasznosítás megoszlása. A fürdői célú hasznosítás főleg hévízzel (geotermikus fluidummal) fűtött termál, ásványvizes tavakban történő úszásra vonatkozik. A hőolvasztást és légkondicionálást (1%) egyesítették, mindegyik kb. 0,5%-ot képvisel. A helyiségfűtés, amely a távfűtést és a háztartási mclegvíz-szolgálatatást foglalja magában, a legnagyobb geotermikus fluidum-felhasználást jelenti, a jelenleg működő, nagy távfűtő rendszerek figyelembevételével. A hőszivattyúkkal a teljes felhasználás 12%-át hasznosítják. A fő felhasználó Svájc és az USA. Az i pari felhasználás (főleg Új-Zélandon és Izlandon) a teljes felhasználás 10%-át képviseli. A legnagyobb kihasználási tényező 0,8, illetve 0,6. A hal- és más állattenyésztő farmok 13%-ot képviselnek: a vezető fogyasztók ebben a vonatkozásban Kína és az USA. Ezen hasznosítás tipikus, kihasználási tényezői 0,3-0,7 között helyezkednek el. A következőkben kiemelünk, néhány általunk figyelemre méltónak ítélt részletet, néhány ország által szolgáltatott jelentésből. Az idézett folyóiratban, részletes irodalmi felsorolást találhatunk, melynek alapján tájékozódhatunk, az egyes országok geotermikus programját illetően, a jelenlegi helyzetről és jövőbeni kilátásokról. Fülöp-szigetek A Fülöp-szigetek mára, a világ második legnagyobb, geotermikus energiára alapozott, elektromos áramot termelő országává válik. Ma összesen 1,051 MW-t állítanak elő, a luzoni mezőn és a Visayas-szigeteken. 1988-ra ez a szám az 1,978 MW-t is megközelítheti. 12