Hidrológiai tájékoztató, 1997

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Szlávik Lajos (szerk.): A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlésének ajánlásai

honfoglalásnak az útján, vagy pedig megállunk ott, ahol vagyunk? A haladásnak az útját kell válás/dánunk, mert a habozásból, a késedelmezésből helyrehozhatatlan károk származnának. Úgy érezzük, hogy a vizeink hasznosításának a terve túlnő egy gazdasági probléma határain, és már nemzetünk történelmének útjait érinti." Elolvasva az emlékiratot, és felelősséget érezve szellemi hagyatékának az utókorra örökítése érdekében a Magyar Hidrológiai Társaság Sajó Elemér emlékcsoportot alakít, és szorgalmazza gondolatainak átértékelését a jelenkorra és közelebbi jövendőre, mintegy tanácsot kérve tőle időszerű dolgaink tekintetében. Reméljük, hogy az új Emlékiratot 6 hónap alatt összeállítjuk, rendelkezésre bocsátjuk, és az illetékesek figyelmébe ajánljuk. Ezzel a szándékkal lehetünk hálásak két nagy elődünknek, hiszen „nem halt meg az, akinek gondolatai tovább élnek". Dr. Starosolszky Ödön az MHT elnöke A Magyar Hidrológiai Társaság XV. Országos Vándorgyűlésének ajánlásai Kaposvár, 1997. július 9-10. 1.Javasoljuk, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozásra történő felkészülési folyamatában, a vízgazdálkodási, vízminőségvédelmi feladatok áttekintése és megoldási módjaik kialakítása során az illetékes állami szervek építsenek a Magyar Hidrológiai Társaság véleményére, közreműködésére. 2. Készüljön átfogó program a vízgazdálkodásban követendő minőségpolitikára, a minőségbiztosítási rendszerek alkalmazására. 3. A fogyasztóvédelmi törvény közeljövőben történő parlamenti elfogadását figyelembe véve szükséges, hogy a vízgazdálkodás területén is elkezdődjön a szabályozás végrehajtására való felkészülés, mely a mai gyakorlat áttekintésétől a teendők ütemezéséig szabja meg a feladatokat. 4. A vízellátás területén a mennyiségi igények kielégítése napjainkra nagyobbrészt megtörtént; a következő időszak feladata a nyersvízminőség kedvezőtlen voltából eredő üzemeltetési problémák leküzdése, amely - számos vonatkozásban - közegészségügyi gondokat, következményeket okozhat és jelentős pénzügyi forrásokat igónycl. 5. Javasoljuk, hogy megfelelő szintű jogszabályban szabályozzák a település rendezési tervével összhangban készítendő szennyvízelvezetési tervet; az új, korszerűsítendő és megszüntetendő csatornapótlókkal kapcsolatos feladatokat; az állami támogatás forrásait és megszerzésük feltételeit; a megvalósítás és üzemelés szervezeti formáit. A csatornapótlók fejlesztésére fel kell eleveníteni a tárcaközi együttműködést és az innovációt. 6. Javasoljuk, hogy a várhatóan tovább mérséklődő vízfogyasztással és a növekvő szennyeződés-koncentrációval összefüggésben a valós igényekhez méretezett szennyvíztisztító telepek épüljenek. Kerülni kell a helyi politikai, szakmai ambíciók miatt túlméretezett telepek építését, szorgalmazni kell viszont az azokat kiszolgáló csatornahálózat párhuzamos fejlesztését, ugyanakkor a városés településfejlesztési tervezés keretében gondoskodni kell a legalkalmasabb telepek fenntartásáról, megőrzéséről, a privatizáció alóli kivonásáról. 7. A szennyvizek tisztítástechnológiájának fejlesztése komplex műszaki-gazdasági kérdés, ésszerűen megfogalmazott követelményekhez gyorsabb fejlesztési ütem rendelhető. A tisztítástechnológiai körülményeket a befogadóra meghatározott igények és határértékek figyelembevételével célszerű megállapítani, különös tekintettel a transzkontinentális vízi utakra, a magas öntisztuló képességgel rendelkező bővizű folyókra. 8. Fokozott figyelmet kell fordítani a záporkiömlők technológiai átalakítására, a záportározás hálózati tartalékkapacitásként történő figyelembevételére, továbbá a szenynyezett csapadékvizeknek a befogadóba történő bebocsátása előtti ellenőrzésére és kezelésére. 9. Érvényt kell szerezni a 38/1995. (IV. 5.) Kormányrendelet 5 szakaszában lehetővé tett csatornahálózati rákötési lehetőségnek, megfelelő kedvezményekkel, vagy hitelfeltételek biztosításával, a környezetvédelmi prioritások és a megfizethető szolgáltatási díjak érdekében. 10. Szigorú ellenőrzést kell érvényesíteni a szennyvizek kibocsátásában, a szippantott szennyvizek elhelyezésében, a vízvédelmi területek használatában, a „szennyező fizet" elv érvényesítése érdekében. 11. A következő időszak kiemelt szakmai feladata a szennyvízkezelés során keletkezett iszapok hasznosítása. Rendezni kell a témakör jogi és műszaki irányelveit: általánosan elfogadottá és eredményessé tenni a hasznosítással összefüggő értékesítést és mezőgazdasági hasznosítást. 12. A következő időszakban kiemelt figyelmet kell fordítani a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés fejlesztésére, a tervezési módszerekben az elfogadás előtt álló Európai Uniós vízgyűjtőmenedzsment irányelveinek alkalmazásával. 13. Az eddigi vizsgálatok eredményeire alapozva induljon átfogó kutatási program annak vizsgálatára, hogy a száraz és nedves időszakok változásait miként lehet figyelembe venni a vízgazdálkodási tervezésekben és fejlesztésekben. 14. Az elmúlt két évben a vízügyi szervek által szerzett kedvező tapasztalatok alapján törekedni kell arra, hogy a vízgazdálkodásban széleskörűen alkalmazzák a közmunkát. Dr. Szlávik Lajos az MHT alelnöke 58