Hidrológiai tájékoztató, 1997

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László (szerk.): Vízügyi évfordulók, események, emlékek 1998-ban

Vízügyi évfordulók 1998-ban 1148. II. Géza a kerepesi vízi vámot a budai káptalannak adományozta, ami arra utal, hogy Pestet egykor folyóvíz fogta közre. (Gerlóczy-Dulácska: Budapest és környéke. Budapest, 1879) 1723. III. Károly 1723. évi dekrétumának 15. cikkelye a szabad hajózás biztosítása érdekében intézkedik a vámok eltörléséről a Garamon és más folyókon. III. Károly 1723. évi dekrétumának 122. cikkelye a kereskedelem fejlesztése érdekében törvényes intézkedéssel segítette elő a hajócsatornák építését. A király külföldi mérnökökkel terveket készíttetett, s ezek között volt két olyan terv is, amelyek a Dunát a Tiszával összekötő csatornára vonatkoztak. Az egyik csatorna Váctól kiindulva Szolnoknál torkolt volna a Tiszába, a másik pedig Kalocsáról Zomboron át vette volna útját a Tiszához. Az említett dekrétummal javasolt terveket azonban az országgyűlés nem tárgyalta. (Lampl-Hallóssy. A Duna-Tisza-csatorna. Budapest, 1947) 1748. március 19. * Kiss József (Buda) hadmérnök, a Ferenc-csatorna tervezője. Mint kamarai mérnök előbb a Duna pozsonyi szakaszán dolgozott, majd a bécsi kamarai kerület igazgató mérnökeként fivérével, Kiss Gáborral együtt 1790-ben elkészítette a Ferenc-csatorna terveit. A csatornát az általa szervezett „Fercnc-csatornai kir. szabad hajózási társaság" megbízásából 1793-ban kezdte el építeni. A társaság vezetői azonban 1797ben elmozdították a munkálatok éléről, (t Zombor, 1812. március 13.) (Sárközy 1: Régibb vízi mérnökeink. Budapest, 1897) 1773. Báró Sigray Károly, a frissen kinevezett Sárvíz-szabályozási királyi biztos megbízásából Böhm Ferenc szabályozási tervet készített a Duna baja-bátai szakaszának rendezésére. (Sárközy /.. Régibb vízi mérnökeink. Budapest, 1897) A magyarországi rizstermelés fellendülése az olasz Limoni család Omoron (Tcmes vm.) berendezett 300 holdas rizstclepének üzembe állításával kezdődött. Az elért eredmények hatására II. József erőteljes támogatásban részesítette a rizstermelőket: alkalmas földeket adományozott és adómentességet biztosított a vállalkozó olasz és magyar családoknak. (Bodola L.: A rizs meghonosítása Magyarországon. Budapest, 1880) 1798. január 18. Hü/ff Bálint ny. császári őrnagy, városi tanácsnok elkészítette Pest város csatornázásának tervezetét. Javaslatait a város gazdasági tanácsa nem fogadta el, pedig az akkori helyzetben vízáradások alkalmával kénytelenek voltak a házak kijáratait eltorlaszolni, száraz időben egészségtelen tócsák borították az utcákat, nem tudtak a betegekhez orvost és papot hívatni, tűzvész esetén segítséget kapni... stb. (Zaitz L.: Budapest csatornázása. Budapest, 1937) * Galambos Sámuel (Nagymihály, Zemplén vm.) vármegyei mérnök. 1830-ban tervezetet terjesztett elő a Vízi és Építészeti Főigazgatóságának a Szamos torkolatának áthelyezésére, amellyel a Felső-Tisza árvizeinek kiterjedését kívánta megakadályozni. Elképzeléseit 1846-ban nyomtatásban is közreadta „Nyilatkozat a Tisza-szabályozás iránt" címmel. E tanulmányát a felső-tiszai birtokosok a Vásárhelyi-féle Tisza-szabályozási tervvel szemben, mint lehetséges alternatívát erősen támogatták. Halálának helye és időpontja ismeretlen. (Fodor

F.: Magyar vízimémököknek a Tisza-völgyben..., Budapest, 1957) * Keczkés Károly (Lőcse) vízmérnök. Mérnöki oklevelét a pesti egyetem Mérnöki Intézetében szerezte 1823-ban. Rögtön bekapcsolódott a Duna-felmérés munkáiba, majd a Vízi és Építészeti Főigazgatóság hajózási mérnöke, illetve főmérnöke lett. Vásárhelyi Pál halála után felkérték a Tisza-szabályozás munkáinak műszaki irányítására. A szabadságharc bukása után is megmaradt az állami műszaki szolgálat kötelékében, de a Tisza-szabályozás irányításával már nem foglalkozott többet. 1855-ben dolgozta ki találmányát, a kotróknál alkalmazott végtelen szállítószalagot, (t ? 1856. november 23.) (Sárközy I.: Régibb vízi mérnökeink. Budapest, 1897) * Vargha János (Ékeli, Komárom vm.) vízmérnök. Mérnöki oklevelét a pesti egyetem Mérnöki Intézetében szerezte 1823ban. 1829-ben Nagyváradon dolgozott, mint adjunktus mérnök, majd 1831-től a Körösök vízmérő-igazgatójának nevezték ki. Még ebben az évben megbízták a Béga-csatorna építési munkáinak irányításával. 1846-ban a Vízi és Építészeti Főigazgatóság Hajózási Osztályának mérnöke volt, s ő készítette el azt a kimutatást, amely a Főigazgatóság által elvégeztetett vízimunkákat vette számba. Ennek alapján tudjuk egészen pontosan, hogy 1847-ig mi történt Magyarországon a vízimunkák terén. Halálának helye és időpontja ismeretlen. (Fodor F.: Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben..., Budapest, 1957) 1823. március 8. * Andrássy Gyula £r<J/"(Tőketercbes, Gömör-Kishont vm.) nagybirtokos, politikus. 1845-ben a Felső-szabolcsi Tisza-szabályozó Társulat elnökévé választották. Kezdeményezésére alakult meg 1846-ban az Első Tisza-gőzhajózási Társaság. Egyik alapító tagja volt a Tisza-völgyi Társulatnak. A szabadságharc után emigrált és csak 1858-ban tért vissza hazájába. A kiegyezés után megalakult kormány első miniszterelnöke, később közös külügyminiszter volt. Lónyai Menyhért halála után őt választották meg a Tiszavölgyi Társulat elnökévé, amely posztját 1890-ig megtartotta, (t Volosca, Fiume mellett, 1890. február 17.) (Magyar Életrajzi Lexikon) június 30. Huszár Mátyás a Körös-felmérés vezetője megírta összefoglaló értekezését a Körös-vidék vízrajzi viszonyairól, valamint elkészítette Körös-szabályozási tervét, s ezzel az 1818 szeptemberében megkezdett mappációs munka befejeződött. Huszár Mátyása nagyszabású felmérési munka egységes végrehajtása érdekében mérnökei számára 1820 decemberében német nyelven szintezési utasítást készített, amelyet a hazai tudománytörténet az első magyarországi szabatos és részletes szintezési utasításnak tekint. (Bendefy L.: Szintezési munkálatok Magyarországon. Budapest, 1958) A régi budai vízmérce adatainak napi leolvasásával megkezdődött a rendszeres vízállás-észlelés nyilvántartása. A dunai vízállásokat a vízmérce törzskönyvbe vezették be. 1850-től a Lánchíd jobb parti pillérjére vésett beosztásról történt a budapesti vízállások észlelése. Az 1823-as kezdő dátum összefüg59