Hidrológiai tájékoztató, 1997

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Dobos Irma: Emlékülés a Hódmezővásárhely-lúdvári szivattyútelep létesítésének 50. évfordulóján

-Környei László Magyarország ivóvíztározóiról és saját emlékeiről beszélt, - Papp Ferenc a „Víz mint élményforrás" címmel egy újszerű látásmódot közvetített a hallgatók felé. Az előadások sikerét bizonyítja, hogy az ülés után 30 fő jelentkezett Társaságunk tagjai közé, és a hallgatók jelezték, hogy a továbbiakban is szívesen vennének részt hasonló rendezvényen. A Csatornázási és Szennyvíztisztítási Szakosztály a Víz Világnapja alkalmából március 26-án Budapest szennyvíztisztítása témakörben rendezett helyszíni bemutatóval egybekötött előadóülést, melynek előadói Vörös Ferenc (FCSV) és az Axel Johnson Eng. GmbH munkatársai voltak. A Hidrológiai és Műszaki Hidraulikai Szakosztály a. Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem Esztétikai Tanszékével és a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékével szervezett közös konferenciát Víz és esztétika címmel. A rendkívül érdekes, szavalatokkal, felolvasásokkal, diavetítéssel, zongora- és énekhangversennyel tarkított egész napos program keretében elhangzott előadásokról az alábbi felsorolás próbál képet adni: Jeleníts István dr.: A víz szimbolikája az irodalomban, Vikár György: A víz pszichológiája, Andrásfalvy Bertalan dr.: A víz és a néprajz, Günther Heigerth dr.: Esztétikus vízépítési létesítmények, Zsuffa András: A vízi létesítmények és a művészet, Fejér László: Emlékek a vízről, Zsuffa István dr.: A víz és a Biblia. A rendezvény befejezéseként ismertetésre került a PKE és a BME hallgatói számára kiírt - a víz és a város kapcsolatával foglalkozó - irodalmi pályázat eredménye, és részleteket hallgathattunk meg a nyertes pályaművekből. Egészen újszerű, rendkívül érdekes rendezvény volt. Méltó befejezése a Magyar Hidrológiai Társaság Víz Világnapja alkalmából szervezett tartalmas programjának. Papp Ferenc 1. kép. Török Imre György előadását tartja HÓDMEZŐVÁSÁRHELY - LÚDVÁRI SZIVATTYÚTELEP ÉPÍTETTE: ZSI6M0HDY BELA RT. 191.2 - I9W BERUHÁZÓ-M.KIR. ORSZÁGOS OKTOZXSÜCYI HIVATAL WtoVOETO: BARTSCH LAJOS HRAtf. «»NOK ! GÉPESZET! MUNKÁK GAH2 ÉS TARSA RT. | KORSZERŰSÍTVE: 1996 -1997 VÁllilKOZÓ ÉS TERVEZŐ: P 1 P MÉRNÖKI IRODA raíífc

'S JjÄsYnETi: PLESOVSZKI PAL MEPNQK BESUHAZOi ALSO -TIS 1A VIDÉKI VIIÜÍY1 ItAWAIOStó MJSXAK! EUXKÓfc VAOFALVI I0LIAH TAKAÍSOS 2. kép. A két műszaki alkotást megörökítő emléktábla Emlékülés a hódmezővásárhely-Iúdvári szivattyútelep létesítésének 50. évfordulóján Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete és Történeti Bizottsága, a PIcso & Pleso Mérnöki Iroda és az ITT FL YGHT Kft. szervezésében 1997. május 15-én a hódmezővásárhely-Iúdvári szivattyútelepet rekonstrukciója után ünnepélyes keretek között üzembe helyezték. Az ünnepséget Kováts Gábor, az A TI VÍZIG igazgatója nyitotta meg, majd Török Imre György, az ATIVIZIG főmérnöke a szivattyútelep kialakulásáról és hatásterületéről tartott rendkívül mélyreható elemzést (1. kép). A két kiemelkedő személyiség közül behatóan foglalkozott a XX. század egyik kimagasló egyéniségével, LampI Hugó (1883-1976) vízimérnökkcl, az Országos Öntözésügyi Hivatal elnökével, miniszteri tanácsossal. Nevéhez számos olyan terv és közlemény fűződik, amelyben az öntözéses gazdálkodás megvalósítását szorgalmazta, különösen a felszíni vízfolyásban és csapadékban igen szegény Alföldön. Szerinte a Dunántúl sokkal kedvezőbb helyzetben van, mivel lényegesen több a vízfolyása és sokkal több a csapadék. Ennek ellenére itt már régóta és igen nagy területen folytat a lakosság öntözéses gazdálkodást. Az 1934. és az 1935. évi aszály ösztönözte azután a kormányt az öntözéses gazdálkodás elterjesztésére, különösképpen az ország legaszályosabb részének öntözővízzel való ellátására, s megalkotta az 1937. évi XX. tc.-et. A törvény alapját képező keretterv gerince a tiszalöki duzzasztóművel megemelt vízszintű Tiszából kivezető csatornarendszer, amely 200 000 katasztrális hold öntözésére alkalmas. A terv második része a Tiszából gépi erővel táplált (tiszafüredi és hódmezővásárhelyi) két öntözőrendszerre vonatkozik. A Hódmezővásárhely határában épülő rendszert egy 4 m3/sec teljesítményű szivattyútelep szolgálja, amely 15 000 katasztrális hold öntözésére és a belvizek átemelésére is alkalmas lesz. Az öntözéses gazdálkodás előmozdítására a Földművelésügyi Minisztérium 200-200 ezer pengőt bocsátott az Öntözési Mezőgazdasági és Ipari Rt. és a Rizstermelő és Értékesítő Szövetkezet részére azzal, hogy ebből a gazdáknak kölcsönt és segélyt juttassanak. Az Országos Öntözcsügyi Hivatal pedig 10 millió pengő alapból az öntözőgazdaságok berendezéseit támo52