Hidrológiai tájékoztató, 1997

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Dobos Irma: Emlékülés a Hódmezővásárhely-lúdvári szivattyútelep létesítésének 50. évfordulóján

3. kép. A Lúdvári-főcsatorna 4. kép. A kiépített bekötőút az árvízvédelmi töltésen galta. Lamp/ Hugó Széchenyi István tervét támogatta akkor, amikor a második honfoglalás, az árvízmentcsítés folytatásának tekintette az öntözés megvalósítását. A hódmezővásárhelyi szivattyútelepet az Országos Öntözésügyi Hivatal eredetileg 1939-1940 között 8000 ha terület öntözésére tervezte. Az 1941. évi rendkívüli belvíz hatására azután módosították a tervet és kettős funkciót irányoztak elő, s a szivattyútelep különlegessége éppen ebben rejlik. Az öntözőrendszert nyugaton a Tisza, északon a mártélyi határ, keleten a makói vasútvonal, délen Földeák, ÓÍÖldcák, Maroslele és Algyő határolja. E területen a belvízrendszer kiépítése mintegy 100 évvel ezelőtt kezdődött, majd a fejlesztés során újabb szivattyútelepek és csatornarendszerek épültek ki. Vízgyűjtő területe 891,7 km

!, s ebből Csongrád megyére 93%, Békés megyére 7% jut. A lúdvári szivattyútelep építése 1942. július 9-én kezdődött a Magyar Királyi Országos Öntözésügyi Hivatal tervezésében és beruházásban. A kivitelezést a Zsigmondy Béla Rt. végezte, míg a gépészeti és az elektromos berendezéseket a Ganz- és Társa Rt. gyártotta és szerelte. Az építés vezetésére Bartsch Lajos magyar királyi mérnök kapott megbízást. A szivattyútelep műtárgy munkálatai 1943 májusáig elkészültek ugyan, de végül is csak 1947-re sikerült teljesen befejezni. Az első szivattyú-egység ünnepélyes üzembe helyezését 50 évvel ezelőtt, 1947. május 15én Tildy Zoltán köztársasági elnök vállalta magára (2. kép). A műtárgy az öntőzővíz és a belvíz gravitációs átvezetése mellett szivattyús üzemmódra is alkalmas, éspedig az egyik irányban a Tiszából 4,2 m'/sec öntözővíz kiemelésére, a másik irányban 2,1 m'/sec belvíz átemelésére. Az üzemmódot a gépházból hosszabbításokon keresztül kézzel és elektromosan mozgatható 9 db 1200 mm átmérőjű laposházú éktolózár beállításával lehet szabályozni. Az árvízvédelmi töltés és a szivattyúház között kezelőhíd, míg az üzemeltető gépészek részére a mentett oldalon két lakás melléképületekkel létesült, s mellette húzódik a Lúdvári-főcsatorna (3. kép). A szivattyútelep felújításának az ATIVIZIG először 1974ben, majd még négy alkalommal végezte. 1990-re azután kiderült a jelleggörbékből, hogy a szivattyúk hidraulikai teljesítménye és hatásfoka az idő függvényében csökkent és a berendezések üzemeltetését felelősséggel hosszú ideig tovább nem lehet folytatni. Több előtanulmány után 1995-ben elkészült a tanulmányterv, a beruházási program és a kiviteli terv. A rekonstrukciós munkákat 1996-1997 között a PLESO & PLESO Mérnöki Iroda fővállalkozásban végezte. A gépészeti és az elektromos berendezések felújításán kívül kialakították a Sártó-Ökröstói-(6csa\on\&n a folyamatos vízszintmérést, a lakóépületeket felújították és 4,1 km hosszú bekötőutat építettek az árvízvédelmi töltésen (4. kép). A részletes beszámoló után a szivattyútelepet Hajós Béla helyettes államtitkár (KHVM) ünnepélyesen üzembe helyezte, majd Plesovszki Pál mérnök, építésvezető videofilmen mutatta be a rekonstrukciós munka kivitelezését. Az ünnepi programot barátságos hangulatú állófogadás zárta be. Dr. Dobos Irma 53