Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: A Kettő- és Hármas-Körös bal oldalán végzett vízimunkák a szabadságharcig

kezőket javasolta: Mindkét oldalon „a kiágazásokon, amelyekben a víz lapos helyeken kiömölvén eloszlik, kivétel nélkül szilárd gátakkal elzárandók. Békéstől a Sebes-Körös beömléséig 130 öl (246,5 m), továbbá a Nagy-Körös mentén a Tiszáig 200 öl (379 m) egymástóli távolságra létesítsenek töltéseket." (Az első tervkészítőnek semmi adata nem volt, a töltések egymástól való távolságának megállapításához.) Több átvágás készítését is javasolt a gátvonal megrövidítése érdekében. Teltek" az évek, dc Huszár tudományos alaposságú vízrajzi munkájából igen kevés - csak egyes részletek - valósultak meg. 1828. március 23-án az Építési Igazgatóság elrendelte, hogy a folyószabályozásokat alulról kell megkezdeni, tehát a NagyKörösön (Hármas-Körös) Csongrádnál és innen kell fölfelé haladni. Ez az ésszerű elv éveken át sokszor elhangzott, de nem tartották be, nem tudtak megállapodni az érdekeltek. Br. Vay Miklós 1828-ban bekövetkezett halála után, 1829ben Bihar megye főispánja Zichy Ferenc lett a Körös-vidék kormánybiztosa, aki napirenden tartotta továbbra is a vízrendezési ügyeket. 1829. július 8.-augusztus 20. között küldöttség járta be a Körös-vidéket, majd szeptember 1-5. között Várad-OIasziban (Nagyváradi városrész) nagy jelentőségű értekezletet tartottak a tiszántúli vármegyék és városok képviselői és a teriiletek nagybirtokosai. Az értekezleten megtárgyalták a vizek rendezése ügyeben végzendő legsürgősebb tennivalókat. Az 1830-as év árvízzel kezdődött, és magasabb lett mint az 1816. évi volt, és ez ismét hátráltatta a munkákat. Az árvíz után Békés vármegye megbízásából, a reformkor másik nagy vízimérnöke, Beszédes József néhány mederátmetszési tervet készített a Kettős- és Hármas-Körösre. E terv alapján 1834. szeptember 11.-november 29. között a KettősKörös bal oldalán, Békés és Mezőberény között 2400 öl hosszú kanyarulatát vágták le a folyónak. Az átvágásból kiemelt földből igen kezdetleges töltést építettek. A munka végzéséhez a közerőt Békés község adta, a szerszámokat a br. Wenckheim család biztosította. A Hármas-Körös bal oldalán Szarvas és Szt. András (Békésszentandrás) községek között, mélyen lenyúló, szabálytalan alakú, ún. kákafoki nagy kanyarján, a kiöntött árvizek csak igen lassan tudtak a folyóba visszahúzódni. A víz egy része, a mélyebben fekvő részeken megfeneklett és nagy kiterjedésű mocsarakat képezve, óriási nagyságú területeket vont el a művelés alól. Az állandóan napirenden tartott vízrendezési kérdések során többször szóba jött a teljes déli irányú 29,632 m-es kanyarulat levágása, de Szarvas és Békésszentandrás községek határozott ellenzése miatt erre nem került sor. A két település attól félt, hogy "elesik az élő folyótól" és nem lesz lehetőségük az állataik itatására. Az 1830. évi árvíz - mely márciustól júniusig borította el a Körös-vidéket - után Békés vármegye vezetői e problémát nem halasztották tovább, és Beszédessel megterveztették ezen hármas-körösi átvágást is. A 3450 m hosszú átvágás 15 öl szélességre lett tervezve, de 1834. szeptember 11.-december 13. között, csak 5 öl szélességben és 4 láb (1 láb 31,6 cm) mélyen lett kiásva, Szarvas Békésszentandrás és Öcsöd községek közerejével. Annak ellenére, hogy a mederátvágás nem fejeződött be a terv szerint, nagy jelentőségű munkának tartották a Körösök szabályozása terén. A Kettős- és Hármas-Körös bal oldalán, tizenöt önálló érdekeltség, községek, uradalmak kezdeményezték az ármentesítési munkákat, külön-külön építették a töltéseket és ugyanúgy védekeztek az árvizek ellen. Az 1830. évi árvíz hatására építették meg a Mezőberényt védő 6,8 km és Békésszcntandrást biztosító 6,0 km hosszú töltéseket, de Kőröstarcsa, Gyoma és Endrőd közölt is épültek töltések. Ezután Beszédes további megrendeléseket kapott Békés megyétől. A teljes Kettős- és Hármas-Körös kanyargós mederátmetszéseit terveztették meg Beszédes sei, aki ezeken kívül közben a társulati mozgalom terjesztésében is jelentős szerepet vállalt. Mint „igazgató vízmérnök" írta alá terveit (1. ábra). 1837-1838. évek között kézült el, és ebben 45 mederátvágást • tervezett a két folyóra. A ma is meglevő térképen gróf Zichy Ferenc igazolta, hogy jóváhagyja a tervet: „Gyulán 1840-dik 1. ábra. Beszédes József 1838-ban készült Körös-szabályozási tervének címlapja 10