Hidrológiai tájékoztató, 1996
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Bukovszky György: Székesfehérvár árvizei
Elöntött terület © R* műú t Ve««*» 0 Új afiót 1. ábra. A Gaja árvize Székesfehérváron 1940-ben (In: MantuanoJ.: A Sió, Sárvíz és Kapós 1940. évi márciusi árvize. Vízügyi Közlemények, 1941.1-2. számából) cserélték ki, „rémségesen nagyszerű látványt" nyújtott - a korabeli újságíró szerint - a híd alatt zuhogó áradat az óriási jégtáblákkal. A hídon túl a víz szétterült, és egy kis tenger képét mutatta. A víz most is elöntötte a lovasberényi utat Csalánál, ismét megtelt a Pátkai-tározó, a leeresztő zsilip boltozata beomlott. Ezt robbantással sikerült eltávolítani. A Gaja esetében különösen azok a hóolvadásos árvizek voltak veszélyesek, ahol előtte a vízfolyás medrében vastag, vagy többrétegű jég keletkezett. A hirtelen lezúduló árvíz ezt a jégréteget nem tudta egyszerre kiseperni, ezért jégtorlaszok akadályozták a víz levonulását. Ilyen jeges árvíz volt 1940-ben is. Ezt a Kultúrmérnöki Hivatal vezetője Mantuano József írta le a Vízügyi Közleményekben. A víz először a veszprémi út Gajapatak hídjánál akadt el. A híd megrogyott, az árvíz az úton folyt át. A másik torlasz a vasúti hídnál volt. A felduzzadt ár helyenként elérte a komáromi vasútvonal talpfáinak magasságát. A víz szétterült a város délkeleti részén. Víz alá került a Hosszúsétatér (ma Tóvárosi lakónegyed) is. (1. ábra). Az áradat igen hirtelen érte a várost, amely árvízvédelmre nem volt felkészülve. 1947ben a vastag hótakaró miatt számítottak árvízre, amely azonban az elhúzódó olvadás miatt nem következett be. Az 1956-os árvíz ismét jeges volt, aminek bekövetkezésére már számítottak. Ekkorra már elkészült a város árvédelmi rendszere. A Tobak- és a Varga-csatornákat átvezették a Janicsárcsatornába, ahol a vasúti kereszteződés felett egy zsilipet és egy szivattyútelepet helyeztek el. A Gaja-patak bal partján árvédelmi töltést építettek, a veszprémi út és a vasútvonal között. Átépítették mind a veszprémi műút, mind a komáromi vasútvonal hídját is. A nagyobb jégtorlaszokat csak úgy tudták elkerülni, hogy hat helyen robbantották a jeget a mederben, végül a vasúti híd alatt felrobbantották a Gaja-patak depóniáját a lefolyás elősegítésére. Ez az árvíz nagyobb volt, mint az 1940. évi. Ennek ellenére, hála a megépített műveknek, a jégrobbantásokkal - a Gaja jobb parti árterülete kivételével-az elöntéstől sikerült megóvni a várost. Az 1963. évi árvíz jégmentes volt. így ez a Gaja esetében nem jelentett veszélyt a városra nézve. Annál nagyobb volt az árvíz az Aszalvölgyi-árok mentén. A vastag hótakaró miatt az árvízre számítani lehetett. Ezért még a hóolvadás előtt ideiglenes árvízi tározókat építettek a Zámolyi úton, a Rác-völgyben és a lovasberényi út mellett. Ezek a tározók azonban hamar megteltek vízzel, és a felülről lefelé haladó szakadások következtében hatalmas árvíz zúdult a városra. A víz a Budai úton haladva (1. kép) lejutott a Prohászka útig. A kórház nőgyógyászati és 1. kép. Az árvíz a Budai úton is hömpölyög. Szabó palota 1963. március 12. 21 óra (In: Fejérmegyei Hírlap, foto: Kabáczy Sz.) 33
