Hidrológiai tájékoztató, 1996

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Kolláth Mária: Oktatás és kutatás a nagybaracskai Kísérleti halastavak területén

sebészeti alagsorát ki kellett üríteni, nem volt sem fűtés, sem világítás. Víz alá kerültek a Búrtelep és a vasúti kereszteződés alatti árokmenti házak is (2. kép). Erősen megemelkedett a Velenceitó vízszintje is, a tó mellett mintegy félezer épület állt vízben. Az áradás a megyében is elöntött és megrongált számos utat. A korábbi árvizek tapasztalatai alapján több védmű épült, amelyekkel a jövőben bekövetkezendő árvizek hatását igykeznek csökkenteni. A Gaja-patak mentén, mind a Sziget utcai lakótelepet, mind a Tóvárosi lakónegyedet feltöltésre építették, az esetleges elöntési veszély csökkentése érdekében. Az Aszalvölgyi-árkot mederburkolattal látták el, a kanizsai és a veszprémi vasúti kereszteződéseknél medermélyítéseket hajtottak végre. Elkészült az egyik tározó, a Rác-völgyi, amely megfelelő üzemelés mellett az árvíz nagyságát enyhítheti. Az árvízveszély lehetősége azonban nem múlt el. A régi árvizek részletes elemzése, tapasztalatai segíthetnek a további feladatok (kiépítettség módosítása stb.) megoldásának elkészítésében. 2. kép. Az átszakadt gát helyreállítása (In: Fejérmegyei Hírlap, foto: Kabáczy Sz.) Oktatás és kutatás a nagybaracskai Kísérleti halastavak területén KOLLÁTH MÁRIA Janus Pannonius Tudományegyetem, Műszaki Főiskolai Kar, Vízgazdálkodási Intézet, Baja 1. Bevezetés A Nagybaracskai Haladás Mg. Szövetkezet területén épült 220 ha-os halastórendszer terveit a Vízgazdálkodási Intézet készítette 1982-ben. A halastórendszer Bács-Kiskun megye halellátásában jelentős szerepet játszik. 1983-ban, a nagy halastavak építésével egyidejűleg, a Szövetkezet megépítette a Kísérleti halastavakat, mely eredetileg 8 tóegységgel rendelkezett, a fejlesztés során 26 tóegységre, összesen 8000 m

2 vízfelületre bővült. A Szövetkezet szándéka az volt, hogy kis tóegységekben, félüzemi keretek között megvizsgálja a vágóhídi hulladékhús halastavi hasznosítási lehetőségeit és a halastavak intenzív trágyázásának hatását a halhúshozamra. A félüzemi kísérleteket a Szövetkezet a Vízgazdálkodási Intézet közreműködésével, 1983-tól 1990-ig a KVM támogatásával, 1988-90-ben a G10 program keretében a Környezetgazdálkodási Programiroda által nyújtott - pályázaton elnyert támogatással végezte. A kísérletek megtervezésével és vezetésével a Szövetkezet e cikk szerzőjét bízta meg. A félüzemi kísérletek mellett a Kísérleti halastavak oktatási szempontból is jelentőssé vált, mert kezdettől fogva bemutató, illetve mintatelepként hasznosítható a leendő vízügyi és környezeti szakemberek számára. A Szövetkezet és az Intézet között jó kapcsolat alakult ki, az Intézet hallgatói részt vehettek szakmai bemutatókon, ahol betekintést nyerhettek a Kísérleti halastavak és a nagy halastórendszer munkájába. 2. Oktatási munka a Kísérleti halastavaknál A Vízgazdálkodási Intézetben oktatott alapozó és szaktárgyak (Kémia, Biológia, Környezetgazdálkodás, Vízhasznosítás), valamint fakultatív tárgyak (Halgazdálkodás, Hulladékgazdálkodás, Vízi élettér védelme, Környezetkémia) keretében 1983 óta rendszeresen lehetőség nyílt a Kísérleti halastavaknál szakmai bemutatók tartására, melyeket a nappali, levelező és szaküzemmérnök képzés keretében tartottunk, de a speciális céltanfolyamok gyakorlati oktatásában is nélkülözhetetlenek. Itt egy helyre koncentráltan bemutathatok a műszaki létesítmények, a különböző haltartás-technológiai eljárások (halfajok, népesítési kombinációk, takarmányozás) és azok hatása, valamint a vízi élettér egyes tényezői (vízi- és vízparti növények, állatok). A hallgatók a gyakorlatban ismerkedhetnek meg az üzemelés (hulladékhasznosítás, haltartás-technológia) kérdéseivel. A 26 kis tóegység alkalmas párhuzamos kémiai és biológiai vízminőségmérésre és összehasonlító értékelésre, kapcsolódva ezzel a szaktárgyakhoz. A kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának bemutatása a fakultatív tárgyak ismeretanyagát teszi széles körűbbé, életszerűbbé. 3. Kutatási munka a Kísérleti halastavaknál A Nagybaracskai Haladás Mg. Szövetkezetben 1983-ban elindított félüzemi kísérletek célja: a hústermelés és húsfeldolgozás melléktermékeinek és hulladékanyagainak halastavi hasznosítása. A félüzemi kísérletek megkezdésekor abból a gondolatból indultunk ki, hogy az állattartó telepeken keletkező trágya, valamint az állattartó telepekhez kapcsolódó vágóhidakon és húsfeldolgozó üzemekben keletkező nagy fehérjetartalmú állati hulladékanyagok (ipari tüdő, máj, vér) gyorsan bomló szerves anyagokat tartalmaznak, ezért ha tisztítás illetve ártalmatlanítás nélkül jutnak a felszíni vizekbe vagy a talajvízbe, akkor erősen szennyezik azokat: eutrofizációt, oxigénhiányt, fertőzéseket okozhatnak. Ugyanakkor ezek az anyagok nagy szervesanyagtartalmuk miatt a biológiai körfolyamatba visszajuttatva, kellő mennyiségben adagolva, a tápanyag-utánpótlás fokozására használhatók fel; a táplálékláncon keresztül a magasabb rendű élőlények számára közvetve vagy közvetlenül táplálékforrást jelenthetnek. A Haladás Mg. Szövetkezetben 1983-ban elindított félüzemi kísérletekkel a hústermelés és húsfeldolgozás során keletkező 34