Hidrológiai tájékoztató, 1996

2. szám, október - AZ ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA ÉS ESETTANULMÁNYOK - Csresznyák Szilvia: Aktívszénpor adagolással intenzifikált eleveniszapos szennyvíztisztítás textilipari szennyvíznél - Baranyai Adrienn-Mille János-Füle László: A Séd vízminőségének elemzése térinformatika segítségével

folyamatos fogadását, de a kommunális rendszerre történő szakaszos feladását jelenti. Az első év eredményei nem igazolták az elvárásokat. Sem az elő-, sem az utótisztító rendszer hatékonyságát nem sikerült a terveknek megfelelően stabilizálni. Az elsőnél a nem is nagy relatív biológiai terhelés ellenére a tisztítás - KOI csökkenés - hatásfoka alig emelkedett 50% fölé, ami igen rossznak mondható. Ez a nem megfelelő pH tartás, s így folyamatosan túlsavanyodó rendszer következménye lehetett. Az egyébként jól tervezett kommunális tisztítás problémáit ezt követően az előtisztító lökésszerűen átadott koncentrált elfolyóvize, valamint a C-N-P eltávolító eleveniszapos biológiai tisztító feltehetően hiányos, vagy gondatlan üzemeltetése eredményezhette. A hatékonyság különösen a foszforeltávolítás tekintetében marad el a várakozástól, holott mint a konferencia egy másik előadása arról beszámol, az előtisztított sajtüzemi szennyvíz megfelelően üzemeltetett rendszerben kimondottan kedvező is lehet mind a nitrogén, mind a foszfor eltávolítása vonatkozásában. A vizsgálati eredmények bemutatásán túl a dolgozat néhány javaslattal él az említett hiányosságok kiküszöbölésére, a kombinált biológiai szennyvíztisztítás hatékonyságának javítására. Aktívszénpor adagolással intenzifikált eleveniszapos szennyvíztisztítás textilipari szennyvíznél CSERESZNYAK SZILVIA Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék A kommunális szennyvizek tisztításáért felelős helyi vízmű vállalat hosszú idő óta igyekezett szennyvizeinek biológiai előtisztítására rászorítani a textilüzemet. Jogilag erre az adott lehetőséget, hogy az utóbbi elfolyóvizének mutatói, elsősorban KOI szennyezettsége tartósan a határérték felett volt. Ez az alapbírság szorzó tényezőjének maximális értékre történő emelését tette lehetővé. A kommunális szennyvíztisztítás védelme érdekében ez a lépés indokolt volt, hiszen az ilyen szennyvizek rendszerint jelentős koncentrációban tartalmaznak xenobiotikus, biológiailag alig bontható komponenseket, melyek a keletkező szennyvíziszapban részben adszorbeálódnak, részben változatlan minőségben a tisztított elfolyóvízbe kerülnek. Az utóbbinál ez a KOI emelkedésében jelentkezik. Az említett komponensek azonban toxicitás esetén magának a biológiai tisztításnak, elsősorban a nitrifikációnak a hatékonyságát is csökkentik. Előzetes eltávolításuk tehát mindenképpen indokolt. Az aktívszénnel intenzifikált eleveniszapos szennyvíztisztításnál ez a kommunális biológiától valamelyest eltérően történik. Az aktívszén szerepe ilyenkor kettős: részben az adszorpció, részben éppen ennek révén a jobb adaptáció biztosítása. Az adszorbeált szerves anyagok átlagos tartózkodási ideje nem a rendszer 1-2 napos hidraulikus tartózkodási ideje, hanem az aktívszén iszapkorral megegyező egy nagyságrenddel nagyobb tartózkodási ideje lesz. Ez a mikroorganizmusok fentiekhez viszonyítva lényegesen rövidebb kettőződési idejét figyelembe véve egyértelműen jobb adaptációt biztosít. A tisztítás hatékonysága a kiépített rendszerben a kívánalmaknak megfelelő, de nagyon költséges. Egyértelmű, hogy a biológiai lebonthatóság szempontjából kérdéses szennyezők üzemben történő visszatartása a regionális tisztítás szempontjából a legkedvezőbb megoldás. A vállalat fajlagos költségét jelentősen növeli, hogy jóval a jogszabályokban előírt értékek alá történik a tisztítás. Ezt a központi költségvetés részben kompenzálhatná környezetvédelmi támogatással. A nagyobb rendszer optimális üzemeltetése ebben az esetben a kisebb egység optimálistól, vagy megkívánttól eltérő üzemeltetésével biztosítható, ami a környezetvédelem egyértelműen rendszerszemléletű kezelését kívánja meg. A Séd vízminőségének elemzése térinformatika segítségével BARANYAI ADRIENN-MILLE JÁNOS-FÜLE LÁSZLÓ Veszprémi Egyetem, Környezetmérnöki és Kémiai Technológia Tanszék Napjainkban az élet minden területén fontos szerephez jut a számítástechnika alkalmazása. Különösen igaz ez a környezetvédelemre, ahol a problémák igen komplex rendszerként jelentkeznek, s kezelésük is bonyolult feladat. Ehhez nyújthat segítséget a térinformatika alkalmazása. A GIS (Geographical Information System - GIS) földrajzi adatok elemzésére kidolgozott speciális információs rendszer, amely egyaránt használ helyzeti és leíró adatokat, valamint lehetővé tesz műveleteket a térbeli elemzések elvégzéséhez. A GIS-nek számos, a környezetvédelemben is használható alkalmazási területe van. Ezek közül néhány: útvonaloptimalizálás és ütemezés, erdőgazdálkodás, vadvizek védelme, mocsaras vidékek védelme, környezeti hatáselemzés, környezeti állapot értékelése, vízminőség változásának figyelése, föld alatti csővezetékek és kábelek nyilvántartása. Ezek közül mi a vízminőség változásának figyelését választottuk, és a Séd-Nádor vízrendszer minőségének időbeni változását vizsgáltuk. Az adatokhoz a Középdunántúlis Környezetvédelmi Felügyelőség révén jutottunk, ők a hetvenes évektől kezdve vizsgálják a vízminőségi paramétereket havi gyakorisággal a vízrendszer területének nyolc pontján. A rendelkezésre álló topográfiai térkép alapján egy vonalas térképet készítettünk, feltüntetve rajta a fontosabb vízfolyásokat, településeket, ipari létesítményeket, közutakat és vasútvonalakat. Az így elkészített térkép és a hozzá tartozó program alkalmas arra, hogy az egyes mintavételi pontoknál egyszerre vagy külön-külön jelenítse meg a vízminőségi jellemzőket, illetve az időbeni változásokat is. A vízfolyás minőségi besorolását az MSZ 12749 számú szabvány alapján végeztük el, mely 1994. január l-jén lépett életbe. A tanulmányban röviden ismertettük a Séd-Nádor vízminőségét befolyásoló településeket, üzemeket is. Nem törekedtünk a teljességre, mivel egy komplex esettanulmány elkészítése meghaladja a dolgozat kereteit. 35